Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-23 / 140. szám

DHMAGYARORSZAG SZEGED. Szerkeaziosca: Somogyi ucca 1. emu Telelőn: 23-33. ^ Kiadóhivatal, kOIoHnkOnyvtAr 6a legylrodn : Aradi ucca S. Telefon : 13-00. * Nyomda i l«w LIpAI ucca 1». Telefon r 13—oO. TAvlratl A» levélcím - DélmBoyarország Szeged Péntek, 1933 Junius 23 Ara 12 fillér i^iO' IX. évfolyam,-ö§rM. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken 6» Budapesten 3.00, RUllöldön 0.-40 pengd. - Egyet tzAm Ara hétköznap 12. vatAr. és Ünnepnap 20 11(1. Hírpetétek fel-vétele tarlla »zerlnt. MegleIpnlk HéttO Kivételével naponta reggel Shvoy Kálmán K színes szerdai értekezleten körülbelül mind együtt voltak a meghívottak, a népes szobában zavartalan figyelemmel hallgatták a közbecsülésben álló fiatal főispán meleg megnyitó szavait, amikor kitárult az oldalajtó s nem civil, hanem katonaember lépett be rajta. Az első szegedi katona volt, akit csendes, de meleg éljenzéssel fogadtak. A közéleti ember is, az ujságiró is gyakran van jelen spontán megnyilatkozásoknál. Hát még az, aki kénytelen viselni mindkét foglalkozás nyűgét. Ez azonban egészen másfajta tüntetés volt, mint amilyeneknek a szegedi városházán voltak tanúi például az utolsó másfél évtizedben. Hiányzott belőle a szervilizmus minden áron előtérbe áöni akaró tülekedése és zajossága. Senki nem sivított, a tenyerét magasra lóbálva se tapsolt senki, de olyan se volt, aki ne éljenzett volna s a hangoknak ebből a tömör kórusából meggyőződéses megbecsülés érzett ki. A hivalkodásnak és törtetésnek szintén minden szine nélkül. A helyes elnöki tapintattal fegyelmezett tanácskozás pénzügyi kérdésekről s kiállításokkal kapcsolatos egyéb nehézségekről folyt, amikor felállt vitéz dr. Shvoy Kálmán és bejelentette, hogy sportünnepélyt fog rendezni, hogy szerepeltetni fogja a legénységi dalárdákat, hogy ad munkaerőt és anyagot, hogy adja a zenekart és hogy szívesen ad — ha szükség lesz rá — egy-két kiállítás részére helyiséget. Tehát mindig ad. A bejelentést éljenzés követte. Ugyanolyan spontán, hivalkodás nélküli, meleg és általános, mint amilyen a belépésnél fogadta az első szegedi katonát. Megismétlődött a diszkrét tüntetés, amikor vitéz dr. Shvoy Kálmán az értekezletről, a tanácskozás bezárása után. eltávozott. Shvoy Kálmán magasrangu katonatiszt: Zubbonyának gallérján egyik legmagasabb katonai rang distinkcióját viseli- Azoktól, akik ilyen magas állásokban vannak, ez a város nincs elkényeztetve. Shvoy Kálmán azonban mindig odaadó érdeklődéssel figyelte a város jpelgári életének eseményeit s különösen azóta, amióta mai magas állásában tevékenykedik, ahol módjában volt, tanáccsal, ahol tehette, befolyásának a latbavetésével s ahol lehetett, az együttműködés vállalásával, sőt kezdeményezésével sietett a Szegeden mindig szokatlan mértékben tornyosulni szokott akadályokat leküzdeni segíteni. Itt csak két feledhetetlen érdemét jegyezzük fel. Nélküle hozzá se lehetett volna fogni a nagymultu szegedi szabadtéri játékok felújításához. A másik az a magatartás, amelyet a szerdai értekezleten tanúsított s amely formájával ugyanúgy kiemelkedik, mint szellemével. Egyéb érdemeiről is sokáig lehetne beszélni. De legyünk hivek az ő szelleméhez s közérdekű feladatainkat ne hagyjuk elsikkadni most se, amikor emberi, várospolitikai és kulturális okokból egy katona valamennyiünkért szerzett érdemei folytán ünnepi hangulatra hangolunk. Shvoy Kálmánnak a zeneélet fellendítéséről lemondani nem tudó szenvedélye eléggé ismert. Nélküle az elmúlt télen az ország második városában nem lett volna filharmonikus zene- Ebben a művészeti ágban egyedül tartotta a lelket, amióta személyeskedésben excelláló vezetés végzetes hibái kiszorították a Karmoniát az egyesületből s általánosították és igazolták a kételyt úgy a művészi, mint az adminisztratív vezetésben: Legyünk csak nyersen őszinték most !s. Még mindig vannak, akik azt mondják, hogy Shvoy Kálmán az oka annak, hogy nem alakulhat meg Szegeden a legmagasabb művészi és idegenforgalmi igényeket is kielégíteni képes nagy zenekar. Antikulturális tendenciákkal nem vádolják meg, ellenben azt állítják, hogy a katonazenekar kedvéért akadályozza a fejlődést. Ezzel szemben az igazság az, hogy a nagy szegedi zenekar már hónapok óta készülhetne feladataira, ha tőle függött volna. Az igazság az, hogy benne megvolt ebben a kérdésben is a megértés. Az igazság az, hogy ő egy nagy zenekarral való viszonylatban a honvedzenekart törzsnek tekintette, de erős gyökereket eresztett, számottevő törzsnek' — s ebben igaza volt — és hamar készen állt a nagy zenekarrá való kiegészítés gazdaságos tervével. Kizárólag a kínos városházi vetélkedés és a belőle származó káros amerikázás egyre jobban elterpeszkedő szelleme szorította és szorítja vissza a józan mérlegelés szerint gyors megvalósításra rég megérett tervnek a megvalósítását. Szerdán a városházán azt a kijelentést tette az első szegedi katona, hogy huszonhét éve él Szegeden s ennek a huszonhét évnek az eseményei elválaszthatatlan kötelékekkel fűzik őt ide, a szegedi röghöz- Ugy érezzük, nemcsak a magunk, hanem az egész város nevében is beszélünk, amikor azzal válaszolunk, hogy Szeged forró szeretettel fogadja édes fia gyanánt, aki hivatásának példás betöltése mellett mindig serényen tevékenykedett városa boldogitásán, aki jó és rossz időben erős vára volt az igaznak s aki a magasrangu katona, a kitűnő ember és a kiváló f polgár minden erényével ékesen alkot s szerzi meg az egész társadalom osztatlan elismerését és becsülését. Óriási Izgalom Párlsban és Londonban az osztrák-magyar vámunió híre miatt A kisantant külügyminiszterek Párisba utaznak, Tiíulescu MacDonalddal tárgyal (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: Az osztrák—magyar vámunióról elterjedt hirek a francia közvéleményben határtalan izgalmat keltettek, amit még fokoztak azok a jelentések, hogy az osztrák—ma. sőt már a kisantanttal is tanácskozásokat kezdett. A francia kormány a késő délutáni órákban cáfolatot adott ki ugyan, ez a cáfolat azonban csak azt tartalmazza, hogy „ezidőszerint nem folynak ilyen tárgyalások". Jeftics jugoszláv külügyminiszter pénteken Párisba érkezik, szombaton pedig megérkezik Benes cseh külügyminiszter is. A Paris Soire a küszöbön álló tárgyalásokkal kapcsolatban azt írja, hogy Paul Boncour külügyminiszternek eszeágában sincs elősegíteni Ausztria és Magyarország közeledését, mert az ilyen politika végeredményben csak eltávolitaná Franciaországot a kisantanttól, holott a kisantant államokhoz való kapcsolatait Franciaország semmi körülmények között sem mondhatja fel. A dunai problémát csak abban az értelemben lehet megoldani, ahogyan a kisantant akarja és ez a megoldás valószínűleg az lesz, Kogy ismét előveszik a Tardieu-tervet és uj életet öntenek ebbe, az egyszer már eltemetett javaslatba. Francia politikai körökben Középeurópa megszervezésének problémáit ezek szerint csak ugy tartják megoldhatónak, hogy valamennyi dunai állam széles szövetségbe tömörül. ' - * Á jobboldali nacionalista sajtó a legélesebben támadja a kormányt az osztrák—magyar vámunió térve miatt. A külügyminisztérium lapja, a Temps londoni táviratöt közöl, amely szerint a kisantant-államok Londonban tartózkodó delegátusai a legnagyobb aggodalommal figyelik a Habsburg-monarchia visszaállítására irányuló akciót. A kisantant álláspontja ebben "a kérdésben az, hogy az osztrák—magyar monarchia restaurálása kifejezetten a kisantant-államok ellen irányulna. T i t u 1 e s c u román külügyminiszter ebben a kérdésben megbeszélést folvtatott MacDonald angol miniszterelnökkel. Rendkívüli rendszabályok Prága, junius 22. K. képviselőház mindkét olvasásban elfogadta a javaslatot, amelv felhatalmazza a kormányt, hogy rendkívüli rendszabályokat léptessen életbe, ha az ország határain rendkívüli események következnének be. n Hitler-kormány betiltotta a német szociáldemokrata pártot és harcot hirdet a „fekete egyházi reakció" ellen A szociáldemokrata képviselőket megfosztják mandátumuktól, a párt vagyonát elkobozzák, sajtóját elnémítják CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber- osztályharc szervezeteit, hanem a „fekete egy inliril irtl rvvi t í 1. • TDa.T.'.T^,.. ^ _ 11 I L • T * i 1« ' _ _ 1 " 1 " T_ " r 1 _ ' _i linból jelentik: Dr. Berlinlég, a nemzeti szo cialista párt munkásszervezeteinek vezére, kiáltványt intézett a német munkássághoz. A kiáltványban élesen támadja nemcsak a vörös házi reakciót" és a különböző polgári szervezeteket is. „Meg kell tisztítani a munkásság sorait ezektől az elemektől — mondja a kiáltvány. A nagy tisztítás könuörtelen és brutá-