Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-21 / 138. szám

8 DÉLMAGyARORSZAG 1955 junius 2T. A Széchenyi-tér Kaptuk a kővetkező sorokat: Tisztelt Szerkesztő ür! Nem szeretek ünnep­rontó lenni, ezért vártam meg levelem megírásá­val az ünnepi hangulatok elmúlását, most azonban, post festa, azt hiszem, már nyugodtan elmondha­tom véleményemet A Széchenyi-térről van szó, „Európa egyik legszebb teréről", mint ahogyan büszkélkedünk vele teljesen jogos lokálpatriotiz­mussal. Tagadhatatlan, hogy ilyen szép, kellemes tere nem igen van még magyar városnak, de a kül­földiek is szívesen elismerik szépségét. A baj csak az, hogy ez az egy van belőle. Az az egyetlen hely a távoli és nehezen megközelíthető Újszegeden, valamint a kicsire sikerült Stefánián kivül, ahol megpihenhetünk kissé hétköznapi gondjainkba be­lei áradt szegediek. Szeretjük és féltjük tehát ezt a szép teret és fáj a szivünk, ha azt látjuk, hogy Kál­lay Albert sorvadó platánjai alatt egyre többszőr harsog fel a csinadratta. Ha jól tudom, a tér sérthetetlenségét külön köz­gyűlési határozat védelmezi. A közgyűlés tiltotta el a Széchenyi-térről először a népünnepélyeket, igaz, hogy később korlátozássá módosították a tilalmat A korlátozás azt jelenti, hogy a teret népünnepély oóljaira évente legfeljebb háromszor engedheti át a polgármester. Nem tudom, hogy ebben az évben kimerült-e már ez a kontingens, annyi azonban bizonyos, hogy hetek óta nem volt olyan pirosbetüs ünnepnap, amikor akadálytalanul kiülhettem volna a platá­nok alá, amikor ne állta volna utamat a kötélkor­dan, a belépőjegypénzt&r, ne tépte volna zaklatott Idegeimet a ringlispíl zenebonája, a céllövölde puflfogása, ne veszélyeztette volna szemem vilá­gát a konfettizápor. (Megfigyeltem: vidám legény­kék a konfettivásárlás pénzügyi problémáját igen sokszor ugy kerülték el, hogy összekaparták a poros aszfaltról a már egyszer elhasznált papir­sremetet és azt csapkodták oorral együtt szépeink szemébe.) Legutóbb egy alkalommal legyőztem az ilyen vásári lárma és kavargás iránti ellenszenvemet, megváltottam a jegyet és beültem a zsibongó tér­re. Nem törődtem a körülöttem tomboló lármával, igyekeztem függetleníteni tőle és élvezni a kato­nazenekar muzsikáját A zenekar éppen Bizet Car­men-ábrándját játszotta, amikor a korzó túlsó vé­gén felharsant a komkurrens-muzsika. Jöttek a gö­döllői világjamboreet propagáló kedves cserkész­csapatok, saját külön zenekarukkal és szemmel láthatólag, füllel hallhatólag, minden törekvésük az volt, hogy tultrombitál ják Carmen áriáját, ami tökéletesen sikerült is. Mikor aztán elvonult a cserkészzemekar és a fiatal trombiták mégis csak gyöngébb hangját elnyelte a népünnepély lármája, a banda után haladó cserkészcsapatok éneklése kelt versenyre Escamillo indulójával. Sok a jóból is megárt — gondoltam magam­ban, de eszembe jutott, hogy a oserkészek bizonyá­ra csak a kölcsönt adják vissza. Szombaton este ugyanis ők tábortüzeztek, énekeltek és muzsikál­tak igen kedvesen a városháza előtt és őket a le­ventezenkarok zavarták meg állandó arra vonu­lásukkal. Már most, amt a Széchenyi-teret illeti, nem va­gyok jogász, de azt hiszem, hogy jól értelmezem a kérdést, amikor megállapítom, hogy szük keretek közé zsugorított polgári jogaimon ejt sérelmet minden ilyen népünnepély. Szegedi polgár vagyok, itt fizetek adót, (amig van miből), az én adófillé­reimből is jut valamennyi a Széchenyi-tér fáinak, virágainak gondozására. Feltétlenül meg van te­hát a jogoim ahhoz, hogy néhanapján, különösen ünnepnapokon, pihenést keressek ezen az egyetlen üdülésre, pihenésre alkalmas szegedi téren. Sen­kinek, talán még a közgyűlésnek sem lehet joga arra, hogy elzárja előlem ezt a teret. Nem akarom én a jótékonykodó egyesületeket megbántani, tudom jól, hogy működésükre most talán még fokozottabb szükség van, mint volt bár­mikor, de ugy hiszem, hogy ilyesféle gyűjtési al­kalmak megteremtésére igen alkalmas lehetne a város minden más tere, akár a Rákóczi-tér, akár az ujszegedi játszótér, de nem főleg a Széchenyi­tér. Soraira szíves közlését köszönve vagyok tisz­telettel: (aláirts.) A Délmagyarország uj telefonszámai: Kiadóhivatal és nyomda .... 13-06. Szerkesztőség és felelős szerkesztő 23-33. Délmagyarorsstúg Kölcsönkönyvtár 9000 köíeí. Hégi és uj könyvele nagy válassstéka. Capelőfixetőlcnek nagy kedvexmény. Agy- és szlvérelmeszesedésben szenvedő egyéneknek a természetes »Ferenc József« keserűvíz megbecsülhetetlen szolgálatot lesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távolltja el. Tudományos tapasztalatok kétség* felenné tetiék, hogy a Ferenc József viz szá­mos féloldali hüdésben iekvő betegnél is meg* tette a kellő hatást s igy nagy megkönnyeb­bülést okozott. A Ferenc József keserOviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerSz­letekben kapható. B.I — A háztulajdonosok és a város. Miniszteri rendelet kötelezi a háztulajdonosokat arra, hogy különösen a nyári hónapokban fedessék be és ahol szükséges, mészoldattal fertőtlenít­sék szemétgyűjtő gödreiket. A rendelet betar­tását az eloljárósági ügyosztály kézbesítői és nyomozói ellenőrzik és azokat a háztulajdono­sokat, akik a figyelmeztetésre nem tartják be a közegészségügyi rendelkezéseket, följelentik a kihágási bíróságnál. A kihágási bírósághoz számos feljelentés érkezett és az eljárás meg is indult a mulasztók ellen. A rendelet természe­tesen nem a háztulajdonosokra, hanem **gyes helyeken a városra is vonatkozik. így például a Hétvezér- és a Pacsirta-uccában zárt csator­na van. Az ottani háztulajdonosok engedélyt kaptak arra, hogy a szennyvizet és az emész­tőgödrök tartalmat ebbe a zárt csatornába ve­zessék be. A csatorna azonban csak a Körtöl­tés-sorig halad a föld alatt, ott nyilt árok lesz belőle és a beléje ömlő szennyvíz elviselhetet­lenné teszi a környék levegőjet. A város ható­sága azonban mindezideig nem gondoskodott arról, hogy itt is érvényesüljön az a miniszteri rendelet, amelynek betartását kivánja a ház­tulajdonosoktól. x Elastrico fürdőruha Lampel és Hegyinél. — Megfulladt a párnában egy csecsemő. Mezei Vincéné dorozsmai asszony három hónapos gyer­mekét egyedül hagyta otthon. Amire hazatért, gyer­mekét holtan találta. Megáliapittták, hogy a gye­rek alvás közben a párnákban fulladt meg. Az anya ellen megindult az eljárás. — A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége ju­lius elsején garden-partyt rendez a rókusi elemi Iskolában. A rendezőség élén Nagel Manóné el­nöknővel, teljes apparátussal dolgozik az ünnepély sikerén. A kerti ünnepély főattrakciója az élő sakkjáték lesz, amelyben a figurákat Szeged tár­sadalmának tagjai aíakitják. A rendezőség felkéri azokat, akik a szerda délutáni megbeszélésre meg­hívót kaptak, hogy délután fél hat órakor jelenje­nek meg Klimkó Józsa tanárnő Széchenyi-tér 17. szám alatti lakásán. — Hármas ikrek. Makóról jelentik a Délmagyar­ország tudósítójának: Sellei István eleki utkaparó felesége a napokban hármas ikreknek adott éle­tet. A szülés után anya és gyermekei jól érezték magukat, a legutóbbi napokban azonban az anya trombózist kapott és tegnap kiszenvedett. A sze­rencsétlen asszony hármas gyermekáldása nem az első volt. Legutóbb is hárma« ikrei voltak, akik azonban röviddel a születés után elhaltak. Az előbbi években két kettős, ikeráldás érte a Sellei­házat, amelyben hét év alatt 13 gyermek látta meg a napvilágot. — A takarékossági szervezet tagjaihoz. Fel­kérjük azokat, akik bevásárlásaikat a Délma­gvarország takarékossági könyvecskéi utján eszközlik, szíveskedjenek könyveiket e hónap' végéig a kiadóhivatalba behozni, mert julius 1-től kezdve uj könyvek érvényesek. — A ki­adóhivatal. — A Világvárosi Regények sorozatának leg­újabb, most megjelent számát Leleszy Béla, az exo­tikumok avatott tollú ismerője irta. Éjféli kopog­tatás a regény cime, amely Szumatra világába ve­zet Asz olvasó rovata Mélyen lisztéit Szerkesztő url A Délmagyar­ország tegnapi számában „Az olvasó rovatá­ban" levél jelent meg és a levélíró védelmébe veszi a háztulajdonosokat az állami és a városi adó szempont jából, mint egyetlen városi adó­alanyokat, akiknek a megmentéséért még azt is rosszalja, hogy a villamosvasutat kivezessék a Szegedet környező telepekre. Legyen szabad erre a levélre a következő észrevételeimet meg­tenni: Amikor a köztörvényhatóságban sürgettem a villamosvasút kiépítését a telepekre két szem­pont vezetett: elsősorban az ott lakó kisegzisz­tenciák, "tisztviselők, kereskedők, az iparos- és munkástársadalom érdekeit véltem szolgálni, hogy emberekhez méltó közlekedési eszközhöz jussanak; másrészt, hogy Szeged városias Jel­legét a villamosvasút kiépítése is emelje. Erre pedig adott mód van: a villamosvasút szerző­désileg kötelezhető a pályatest meghosszabbí­tására. Szeged városának létérdeke, hogy a le­lepek lakossága intenziven kerüljön kapcsolat­ira a városi eíettel, mert az ott lakók — főleg mezőgazdasági termékekre gondolok — az itteni piacokon jobban értékesítenék áruikat Ami a házak adóját illeti, a háztulajdono­soknak éppen a város csinálta a legnagyobb konkurrenciát, mert az uj bérpaloták épen olyan adómentesek, mint mondjuk a Fodor­telepi házak. A telepek lakosságának nagyré­sze egyrészt tisztviselő, másrészt nyugdíjas, akik lakbérüket kötötték le házaik felépítésére és igy életlehetőségeik előmozdítására minden lehetőt már csak kötelességből is el kell követ­ni. Az oda kiköltözött kereskedők és iparosok élet-halálharcot vívnak a betevő falatért, nem is beszélve a földhözragadt munkásságról, amely kétkeze munkájának hozzáadásán kivül a vérével megszenvedett és a szájától elvont filléreit fektette be kis vityillójának felépíté­sébe. Ha ezek a súlyos áldozatok árán felépí­tett házak nem volnának, ugy talán napiren­den lenne az a kilakoltatási látványosság, ami ez év februárjában nemcsak megdöbbentette, hanem meg is botránkoztatta a város közön­ségét. (Lásd a tudósításokat a Tábor-uccai kilakoltatásról.) A telepek lakosságát nem leht azzal büntet­ni, hogy talán még hosszú éveken keresztül tapossák a sarat c^ak azért, mert látszatra ez szolgálná jobban a belterületi háztulajdono­sok "érdekűt. Szerény megjegyzésként elmon­dom, hogy a háztulajdonosok a háború és az azutáni időkben talán teljes sikerrel átmen­tették vagyonukat, mig ez a legjobb indulat mellett sem mondható el a hadikölcsönköt­ról. vény jegyzőkről és az értékpapirtulajdonosok­Végezetül emberi kötelessegeink vannak és ha a sikraszállás a kisegzisztenciák érdekeit védi, ez a cselekedet közelebb áll minden szo­ciálisan gondolkozóhoz, mint olyan érdekeket védeni, amelyek elég erősek önmaguk meg­védésére. Soraim közléséért köszönetet mondva ma­radtam kiváló tisztelettel: Iritz Béla. Sok csal&dnalr egy a vigya: legyen UBIN fotelágya kapható már 93. — P-ért UBIN IMRE kArpltotnAl Szeged, Kossuth Lajós-sngArat 8, Telefon 24—65

Next

/
Thumbnails
Contents