Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-21 / 138. szám

DELM AGYAKORSZAG SZEGED. SzerketzMMg: Somogyi neon t2.Lem. Telefon: 23-33.'KlndrthlTBlnl, kOlctnnkHnyrlAr é» legylroda t Aradi ncoa S. Telefon« I3-00. ^ Nyomda > LHw Llpöt uccn 19. Telefon i TAytraM M levélcím • DélmaoyaronzAg Szeged Tiltakozás vagy szervezkedés A szegedi kereskedők tiltakoztak a fázis­adó felemelése ellen, a fázisadót e tiltakozás ellenére is felemeli, illetőleg a felemelt fázis­adót e tiltakozás ellenére is végrehajtja a kormány. Nem volt még a kereskedelemre sulyosodó olyan adóemelés, ami ellen a sze­gedi kereskedők nem tiltakoztak s nem volt még a kormánynak adóemelésre, vagy uj adó behozatalára vonatkozó elhatározása, amit nem hajtott végre a kereskedők tiltakozása ellenére is. Hogy ezeknek a tiltakozásoknak reális értéke mennyi, azt ezek után a gya­korlati eredmények után nem nehéz kiszá­mítani. Miután azonban, mint elégszer mél­tóztatnak hallani, a reálpolitika ide­jét éljük, ugy gondoljuk, hogy a szegedi ke­reskedőknek is nem a tiltakozás ideális, pla­tonikus, viituális, eszmei, de egyáltalában semmi gyakorlati eredményt biztositő mód­szerét kell választaniok, hanem arra az útra kell lépniök, amelyik a lágy ringással fodro­zódó tiltakozás enyhe simogatásánál több erőt és több tekintélyt biztosit állásfoglalá­suknak és elhatározásuknak. A szegedi kereskedők lázas érdeklődéssel s a tárgyhoz, — életük, sorsuk és boldogulá­suk volt ez a téma, — bilincselt érdeklő­déssel olvasták a miniszterelnök ur vigadói beszédét. Ebben a beszédben a miniszterel­nök ugy beszélt a magyar kereskedőről, mint ahogy még magyar miniszterelnök nem be­szélt. A programban nagy a különbség s nagy a különbség a szavak jelentésében is, de a cselekvések jelentésében nincs különbség s nincs különbség az elha­tározások irányában és tartalmában sem. A szegedi kereskedők, — nem tagadjuk, — a megkönnyebbülés fellélekzésével hallgatták a vigadói programot s azt hihették, hogy a megértésnek, a méltánylásnak s a gondosko­dásnak szelleme fogja belengeni azt a kor­mányzatot, melynek megszemélyesítője va­lósággal apotheozisát zengte a magyar ke­reskedő hivatásának s a magyar kereskede­lemnek- A szavak meleg vattája puha és lágy takaróval vonta be a kereskedők gondjait és sérelmeit, de mit ér a szavak vattájának vé­delme a tények sirokkójával szemben ? Ta­lán csak annyit, hogy még fájdalmasabban érzi a kereskedő sorsának mostohaságát s még inkább zokon veszi azt, hogy a védel­mező szavak között nem találja meg a vé­delmező cselekedetet. Amikor a reálpolitika öncélúsága lett úrrá a magyar közélet felett, folytathaíják-e a szegedi kereskedők a tiltakozás társasjátékát, ami csak azoknak használ, akik a lelkiisme­retük megnyugtatásán kivül a kormány elha­tározásával szemben mást nem igényelnek. Akinek lelkiismerete követel megszólalást, de aki nem érzi a bőrén az uj teher nyomasz­tó súlyát, az megelégedhetik a tiltakozás ár­tatlan és hatástalan tüntetésével. A szegedi kereskedők tiltakoztak, — hogy ne menjünk messzebb példáért, — Rubinek tíyula kereske­delmi miniszter rendeletei ellen, tiltakoztak Bud János kereskedelemügyi minisztersége idején s elégedjenek meg a tiltakozással most is ? A védekezés rendszerét az ellenfél harc­módjához kell szabni. Reálpolitikussal szem­ben reálpolitikával kell küzdeni. Reálpoliti­Szerda, 1933 Junius 21 Ara 12 fillér <43%> IX. évfolyam,457^sz. kus rendeleteivel szemben Hatástalan az a harcmód, amelyik a sérelmes rendeletet tüzes szavak lángjával égeti el, amikor az adóhi­vatal — végrehajtja a tüzes szavakkal elége­tett rendeletet. A vigadói program a szó s a textilfázisadó felemelése az i r á s. A ladn közmondás szerint a szó elszáll, de az irás megmarad. S a tiltakozó szegedi kereskedők most ezt a latin közmondást a legjobb meg­győződésük szerint fordíthatják le magyarra­Nem tiltakozás, hanem szervezkedés lehet csak válasz arra a pénzügyi politikára, amelyik a boletta eltörlését hirdette és be­hozta a kenyeret drágító és életet megnehe­zítő bolettát, amelyik a régi adók felemelé­sén s uj adók behozatalán kivül alig adott más könnyítést, mint a fizetések leszállítását. Minden tiltakozásnak annyi ere­je van, amennyi politikai súlya vanatiltakozóknak. Ha a szegedi ke­Budapest, junius 20. A képviselőház kedd­délutáni ülésén folytatta a 33-as bizottság megbizatásának meghosszabbításáról szóló ja­vaslat általános vitáját. Zsilinszky Endre volt az első felszólaló, aki arról beszélt, meg van győződve arról, hogy a javaslat jogi és közjogi tekintetben zavart okoz. Az, hogy Magyarország ilyen nagy baj­ba jutott, annak oka nagyrészt abban rejlik, hogy nem valósították meg az igazi földrefor­mot. Kifogásolta, hogy külpolitikánk letért ar­ról az alapról, amelyet Bethlen és Károlyi tettek le és Kánya Kálmánt helyezték a kül­ügyminiszteri szekbe akkor, amikor küszöbön volt a francia barátság kiépítésének lehetősé­ge. Teljes mértékben helyteleníti és szeren­csétlennek tartja a miniszterelnök berlini út­ját és ebben a tekintetben egyetért Rassay Ká­roly tegnapi felszólalásával. Ugy látszik, mintha hátba akarnók támadni azt az Auszt­riát. amely védi önmagát az északi barbariz­mus ellen. Az Anschlusst a nagyhatalmak és a kis országok összefogása akadalyozta meg. Sajnos, hogy a Németországgal való barátko­zás következtében a magyar külpolitika elhaj­lott az olasz barátság politikájától. A német barátság elidegeniti tőlünk Lengyelországot és kiélezi helyzetünket a kisántánttal szem­ben. A miniszterelnök szembehelyezkedett a magyarság életbevágó érdekeivel. Vonja le a következtetéseket és azonnal mondjon le. Gál Jenő közjogi aggályainak adott kifeje­zést a javaslattál szemben. Elhamarkodottnak nevezte a miniszterelnök elhatározását berlini útjára vonatkozólag. Ezután Gömbös Gyula állt fel szólásra. Beszédének elején elfoga­dásra ajánlotta a 33-as bizottság hatásköré­nek meghosszabbításáról szóló javaslatot. Ez­után berlini utazásáról beszélt. — Nem részesítették tárgyilagos kritikában berlini utazásomat — mondotta a miniszter­elnök — és a sajtó egyrésze sem ugy viselke­dett, ahogy ezt elvárhattam volna. Az ország ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken «» Budapesten 3.00. kUll«ld»n Ö.-40 pengd. — Egye> *zAm Ara hélköi­nap 12, vasár- és Ünnepnap 2.0 1111. Hír­petétek fel-vétele tarifa szerint. Megle­lenlk hetid kivételével naponta reggel reskedők azt akarják, hogy ne szálló sző, hanem megmaradó irás legyen a tiltakozá­suk, akkor legelsősorban szerezzék visz­sza régebbi politikai súlyúkat: Reálpolitikus előtt csak az aktivitás­nak van súlya. A szegedi kereskedőknek politikai aktivitásra van szükségük, ha azt akarják, hogy papirkosártölteléknél több le­gyen tiltakozásuk. A csudákvárásának med­dő ideje elmúlott, a sültgalamígéretek kora lejárt, minden polgárnak annyi jut az állam­hatalom erejéből és védelméből, amennyit politikai súlyával és aktivitásával ki tud har­colni. A nemzeti egység sem jöhet létre ak­kor, ha lesznek súlytalan társadalmi rétegek s ha súlytalanokká válnak a politikai súllyal nem bíró társadalmi rétegek kívánságai. A szegedi kereskedőknek nem tiltakozni kell, hanem szervezkedni. A tiltakozás beszéd, a szervezkedés cselekedet. színe előtt már leszögeztem politikai felfogá­somat és nem tartozom azok közé, akik poli-t tikai divatból váltogatják meggyőződéseiket. Éreztem azonban, hogy középeurópai szem-* pontból fontos, hogy mi történik Németor szágban. Kötelességet véltem teljesíteni, ami­kor Berlinbe ellátogattam. Hitler kancellár meghívására látogattam el. Ha ez a látogatás nem olyan volt, mint a római látogtásom, ez azért történt, mert a mai viszonyok közt nem a formát, hanem a lényeget kerestem, hogy a kancellárt és felfogását megismeriem. Erős kritikát hallottam... — Megérdemelte —, szólt közbe őrgróf Pal­lavicir'. Gömbös: Azt majd mások mondják meg. A merész kritikának nem volt és nem is lehe­tett támpontja. Nem válaszolok a személyes­kedésre azt az urakra bízom. Három ok miatt mentem ki Berlinbe. Az egyik a gazdasági ok volt. Felfogásom szerint sokkal könnyebb két ország közt a ba­rátságot biztosítani, ha a kormányelnökök ta­lálkozása olyan atmoszférát teremt, amely biztosítja a gazdasági kérdések elintézését, a magyar kivitel prosperitását. Politikáról is szó volt. Érdeklődlem * lémet rendszer iránt... r Griger Miklós: A katolikus papokat üldö­zik! (Nagy zaj a Ház minden oldalún.) Gömbös: Nem akarok német belpolitika! kérdésekbe avatkorni. csnk f»7t akarom meg­jegyezni, hogy maga a kanteiiár és helyette­se is katolikus. Griger: Nem jelent semmit! (Zaj!) Gömbös: Nem fogok lemondani, mint Zsi­linszky ajánlotta, mert biztosan tudom, hogy a nemzet érdekében jártam el és az cdd:£Í utcmion logok tovább is járni. Meg kellett ál­lapitanom, hogy Hitler és a nacionalista moz­Gömbös beszéde a parlamentben a berlini utazásról Az utazás három oka — „A mai viazonyok között nem a formát, hanem a lényeget kerestem" — „Az utazás nem volt Ausztriaelle­nes; tájékozódnom kellett" Az ellenzék: „Ugy látszik, mintha hátba akarnók támadni azt az Ausztriát, amely védekezik az északi barbarizmus ellen"

Next

/
Thumbnails
Contents