Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-21 / 138. szám

DELM AGYAKORSZAG SZEGED. SzerketzMMg: Somogyi neon t2.Lem. Telefon: 23-33.'KlndrthlTBlnl, kOlctnnkHnyrlAr é» legylroda t Aradi ncoa S. Telefon« I3-00. ^ Nyomda > LHw Llpöt uccn 19. Telefon i TAytraM M levélcím • DélmaoyaronzAg Szeged Tiltakozás vagy szervezkedés A szegedi kereskedők tiltakoztak a fázisadó felemelése ellen, a fázisadót e tiltakozás ellenére is felemeli, illetőleg a felemelt fázisadót e tiltakozás ellenére is végrehajtja a kormány. Nem volt még a kereskedelemre sulyosodó olyan adóemelés, ami ellen a szegedi kereskedők nem tiltakoztak s nem volt még a kormánynak adóemelésre, vagy uj adó behozatalára vonatkozó elhatározása, amit nem hajtott végre a kereskedők tiltakozása ellenére is. Hogy ezeknek a tiltakozásoknak reális értéke mennyi, azt ezek után a gyakorlati eredmények után nem nehéz kiszámítani. Miután azonban, mint elégszer méltóztatnak hallani, a reálpolitika idejét éljük, ugy gondoljuk, hogy a szegedi kereskedőknek is nem a tiltakozás ideális, platonikus, viituális, eszmei, de egyáltalában semmi gyakorlati eredményt biztositő módszerét kell választaniok, hanem arra az útra kell lépniök, amelyik a lágy ringással fodrozódó tiltakozás enyhe simogatásánál több erőt és több tekintélyt biztosit állásfoglalásuknak és elhatározásuknak. A szegedi kereskedők lázas érdeklődéssel s a tárgyhoz, — életük, sorsuk és boldogulásuk volt ez a téma, — bilincselt érdeklődéssel olvasták a miniszterelnök ur vigadói beszédét. Ebben a beszédben a miniszterelnök ugy beszélt a magyar kereskedőről, mint ahogy még magyar miniszterelnök nem beszélt. A programban nagy a különbség s nagy a különbség a szavak jelentésében is, de a cselekvések jelentésében nincs különbség s nincs különbség az elhatározások irányában és tartalmában sem. A szegedi kereskedők, — nem tagadjuk, — a megkönnyebbülés fellélekzésével hallgatták a vigadói programot s azt hihették, hogy a megértésnek, a méltánylásnak s a gondoskodásnak szelleme fogja belengeni azt a kormányzatot, melynek megszemélyesítője valósággal apotheozisát zengte a magyar kereskedő hivatásának s a magyar kereskedelemnek- A szavak meleg vattája puha és lágy takaróval vonta be a kereskedők gondjait és sérelmeit, de mit ér a szavak vattájának védelme a tények sirokkójával szemben ? Talán csak annyit, hogy még fájdalmasabban érzi a kereskedő sorsának mostohaságát s még inkább zokon veszi azt, hogy a védelmező szavak között nem találja meg a védelmező cselekedetet. Amikor a reálpolitika öncélúsága lett úrrá a magyar közélet felett, folytathaíják-e a szegedi kereskedők a tiltakozás társasjátékát, ami csak azoknak használ, akik a lelkiismeretük megnyugtatásán kivül a kormány elhatározásával szemben mást nem igényelnek. Akinek lelkiismerete követel megszólalást, de aki nem érzi a bőrén az uj teher nyomasztó súlyát, az megelégedhetik a tiltakozás ártatlan és hatástalan tüntetésével. A szegedi kereskedők tiltakoztak, — hogy ne menjünk messzebb példáért, — Rubinek tíyula kereskedelmi miniszter rendeletei ellen, tiltakoztak Bud János kereskedelemügyi minisztersége idején s elégedjenek meg a tiltakozással most is ? A védekezés rendszerét az ellenfél harcmódjához kell szabni. Reálpolitikussal szemben reálpolitikával kell küzdeni. ReálpolitiSzerda, 1933 Junius 21 Ara 12 fillér <43%> IX. évfolyam,457^sz. kus rendeleteivel szemben Hatástalan az a harcmód, amelyik a sérelmes rendeletet tüzes szavak lángjával égeti el, amikor az adóhivatal — végrehajtja a tüzes szavakkal elégetett rendeletet. A vigadói program a szó s a textilfázisadó felemelése az i r á s. A ladn közmondás szerint a szó elszáll, de az irás megmarad. S a tiltakozó szegedi kereskedők most ezt a latin közmondást a legjobb meggyőződésük szerint fordíthatják le magyarraNem tiltakozás, hanem szervezkedés lehet csak válasz arra a pénzügyi politikára, amelyik a boletta eltörlését hirdette és behozta a kenyeret drágító és életet megnehezítő bolettát, amelyik a régi adók felemelésén s uj adók behozatalán kivül alig adott más könnyítést, mint a fizetések leszállítását. Minden tiltakozásnak annyi ereje van, amennyi politikai súlya vanatiltakozóknak. Ha a szegedi keBudapest, junius 20. A képviselőház kedddélutáni ülésén folytatta a 33-as bizottság megbizatásának meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitáját. Zsilinszky Endre volt az első felszólaló, aki arról beszélt, meg van győződve arról, hogy a javaslat jogi és közjogi tekintetben zavart okoz. Az, hogy Magyarország ilyen nagy bajba jutott, annak oka nagyrészt abban rejlik, hogy nem valósították meg az igazi földreformot. Kifogásolta, hogy külpolitikánk letért arról az alapról, amelyet Bethlen és Károlyi tettek le és Kánya Kálmánt helyezték a külügyminiszteri szekbe akkor, amikor küszöbön volt a francia barátság kiépítésének lehetősége. Teljes mértékben helyteleníti és szerencsétlennek tartja a miniszterelnök berlini útját és ebben a tekintetben egyetért Rassay Károly tegnapi felszólalásával. Ugy látszik, mintha hátba akarnók támadni azt az Ausztriát. amely védi önmagát az északi barbarizmus ellen. Az Anschlusst a nagyhatalmak és a kis országok összefogása akadalyozta meg. Sajnos, hogy a Németországgal való barátkozás következtében a magyar külpolitika elhajlott az olasz barátság politikájától. A német barátság elidegeniti tőlünk Lengyelországot és kiélezi helyzetünket a kisántánttal szemben. A miniszterelnök szembehelyezkedett a magyarság életbevágó érdekeivel. Vonja le a következtetéseket és azonnal mondjon le. Gál Jenő közjogi aggályainak adott kifejezést a javaslattál szemben. Elhamarkodottnak nevezte a miniszterelnök elhatározását berlini útjára vonatkozólag. Ezután Gömbös Gyula állt fel szólásra. Beszédének elején elfogadásra ajánlotta a 33-as bizottság hatáskörének meghosszabbításáról szóló javaslatot. Ezután berlini utazásáról beszélt. — Nem részesítették tárgyilagos kritikában berlini utazásomat — mondotta a miniszterelnök — és a sajtó egyrésze sem ugy viselkedett, ahogy ezt elvárhattam volna. Az ország ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken «» Budapesten 3.00. kUll«ld»n Ö.-40 pengd. — Egye> *zAm Ara hélköinap 12, vasár- és Ünnepnap 2.0 1111. Hírpetétek fel-vétele tarifa szerint. Meglelenlk hetid kivételével naponta reggel reskedők azt akarják, hogy ne szálló sző, hanem megmaradó irás legyen a tiltakozásuk, akkor legelsősorban szerezzék viszsza régebbi politikai súlyúkat: Reálpolitikus előtt csak az aktivitásnak van súlya. A szegedi kereskedőknek politikai aktivitásra van szükségük, ha azt akarják, hogy papirkosártölteléknél több legyen tiltakozásuk. A csudákvárásának meddő ideje elmúlott, a sültgalamígéretek kora lejárt, minden polgárnak annyi jut az államhatalom erejéből és védelméből, amennyit politikai súlyával és aktivitásával ki tud harcolni. A nemzeti egység sem jöhet létre akkor, ha lesznek súlytalan társadalmi rétegek s ha súlytalanokká válnak a politikai súllyal nem bíró társadalmi rétegek kívánságai. A szegedi kereskedőknek nem tiltakozni kell, hanem szervezkedni. A tiltakozás beszéd, a szervezkedés cselekedet. színe előtt már leszögeztem politikai felfogásomat és nem tartozom azok közé, akik poli-t tikai divatból váltogatják meggyőződéseiket. Éreztem azonban, hogy középeurópai szem-* pontból fontos, hogy mi történik Németor szágban. Kötelességet véltem teljesíteni, amikor Berlinbe ellátogattam. Hitler kancellár meghívására látogattam el. Ha ez a látogatás nem olyan volt, mint a római látogtásom, ez azért történt, mert a mai viszonyok közt nem a formát, hanem a lényeget kerestem, hogy a kancellárt és felfogását megismeriem. Erős kritikát hallottam... — Megérdemelte —, szólt közbe őrgróf Pallavicir'. Gömbös: Azt majd mások mondják meg. A merész kritikának nem volt és nem is lehetett támpontja. Nem válaszolok a személyeskedésre azt az urakra bízom. Három ok miatt mentem ki Berlinbe. Az egyik a gazdasági ok volt. Felfogásom szerint sokkal könnyebb két ország közt a barátságot biztosítani, ha a kormányelnökök találkozása olyan atmoszférát teremt, amely biztosítja a gazdasági kérdések elintézését, a magyar kivitel prosperitását. Politikáról is szó volt. Érdeklődlem * lémet rendszer iránt... r Griger Miklós: A katolikus papokat üldözik! (Nagy zaj a Ház minden oldalún.) Gömbös: Nem akarok német belpolitika! kérdésekbe avatkorni. csnk f»7t akarom megjegyezni, hogy maga a kanteiiár és helyettese is katolikus. Griger: Nem jelent semmit! (Zaj!) Gömbös: Nem fogok lemondani, mint Zsilinszky ajánlotta, mert biztosan tudom, hogy a nemzet érdekében jártam el és az cdd:£Í utcmion logok tovább is járni. Meg kellett állapitanom, hogy Hitler és a nacionalista mozGömbös beszéde a parlamentben a berlini utazásról Az utazás három oka — „A mai viazonyok között nem a formát, hanem a lényeget kerestem" — „Az utazás nem volt Ausztriaellenes; tájékozódnom kellett" Az ellenzék: „Ugy látszik, mintha hátba akarnók támadni azt az Ausztriát, amely védekezik az északi barbarizmus ellen"