Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-20 / 137. szám
1933 junius 20: DÉI.MAG7ARORSZAG 3 A szegedi kereskedők tiltakozása a textilfázis felemelése és a raktári készletek ujabb megadóztatása ellen A terv súlyos katasztrófával fenyegeti a textilkereskedelmei' (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kereskedők Szövetségének textilkereskedelmi szakosztálya hétfőn délelőtt ülést tartott Vértes Miksa elnökletével a kereskedelmi és iparkamarában. Az ülés egyetlen tárgya a textilfázis emelésének és a raktári készletek ujabb megadóztatásának terve volt. A rendelettervezetet dr. Kertész Béla, a szövetség ügyésze ismertette. Elmondotta, hogy a kormány felhatalmazást kapott a fázisrendszer szerint fizetett adók emelesére egészen ötven százalékos határig. Az elterjedt hirek szerint a fázisadó emelésén kivül a kormány a textilkereskedők raktári készleteit is újból meg kívánja adóztatni. Ez a terv a magyar textilkereskedelmet súlyos katasztrófával fenyegeti, ami ellen az érdekeltségeknek nyomatékosan tiltakozni kell. Az adók ujabb emelése azonban nemcsak a kereskedők erdekeit veszélyezteti, hanem az alkalmazottakét, söt a közönségét is, mert a textilárak ujabb emelését vonja maga után. Az adók emelése miatt a forgalom 30 —M százalékos csökkenésére lehet számítani. Dr. Salgó Sándor nem elégszik meg egyszerű tiltakozással, mert az ilyen tiltakozásoknak semmiféle eredményük nem szokott lenni. A tiltakozó feliratban hivatkozni kell az ujabb adóemelés katasztrofális következményeire, hivatkozni kell arra, hogy az árak emelése esetén a forgalom nagymértékű visszaesése következik "be, ez pedig arra kényszerítené a kereskedőket, hogy alkalmazottaik számát csökkentsék. Az adóemelési politika tehát megakadályozza azt, hogy a közgazdasági élet teljesítse a miniszterelnök többször hirdetett kívánságának teljesítését. Azt kívánják a munkaadóktól, hogy alkalmazottaikat tartsák meg, sőt nyújtsanak megélhetési lehetőséget minél több alkalmazottnak. Az adóterhek fokozása nem érdeke az államnak, mert a forgalom csökkenése következtében visszaesnek az adóbevételek is. Dr. Tonelli Sándor főtitkár felszólalásában megállapította, hogy a tervezett adóemelés a legsúlyosabban talán azokat éri, akik szerződéses "közszállitóí az államnak. Mert ha a szerződések hosszabb időre szólnak, időközben nem emelhetik fel az árakat, bár terheik hatósági intézkedések következtében növekedtek. Bejelenti, hogy ebben az ügyben a kamara felterjesztést intézett a kormányhoz. Rudolf Ernő a legsúlyosabb sérelemnek a raktári készletek ujabb megadóztatását tekinti, mert az a kereskedők amúgy is megnyirbált forgótőkéjét sorvasztaná el. Kettina Laios, maid Korda Jenő szólalt még fel. Korda a bajok okát a kartelleknek kedvező vámpolitikában látja. A közönség a kiskereskedelmet okolja a textiláru drágasága miatt, pedig a kiskereskedelem csak tehetetlen áldozata ennek a vámpolitikának. Elmondotta, hogy a zefir világparitási ára 46—47 fillér méterenkint, de ezt a zefirt méterenkint Magyarországon 83 fillér behozatali vám terheli. Ilyen körülmények között a kiskereskedelem nem teljesítheti hivatását, nem teremtheti meg a gyermekkorát élő magyar gyáripar továbbfejlődésének előfeltételeit, a magas vámok tehát, ha egyik-másik kartell számára busás hasznot is biztosítanak, semmiesetre sem szolgálják még a gyáripar érdekeit sem. vértes Miksa elnök ezután a vitát bezárta. -MOZIBelvárosi HÓS Korzó Szünet! sem Kijelentette, hogy a felmerült kérdést alázatosan kérő szóval, sem pedig hangos jajveszékeléssel elintézik nem lehet. Azt javasolta, hogy a szakosztály kezdeményezzen az OMKE-nél egy Budapesten tartandó tiltakozó nagygyűlés összehívását, mert a felmerült kérdés nemcsak a textilkereskedőket érinti, hanem az alkalmazottakat, a munkásokat is, mert a forgalom várható csökkenése következtében még inkább fokozódik a munkanélküliség. A szakosztály ezután egyhangúlag elfogadta az elnök javaslatát és kimondotta, hogy a kamara utján juttatja el tiltakozását a kormányhoz. Kimondotta azt is, hogy táviratilag kéri az OMKE vezetőségét a tiltakozó nagygyűlés összehívására. Vértes elnök javaslatára egyhangúlag kimondották a megjelentek, hogy formálisan megalakítják a kereskedők szövetségének textilkereskedelmi szakosztályát. A szakosztály elnökévé Domán Mátyást választották meg, aki azonban bejelentette, hogy a tisztséget egészségi állapota miatt nem vállalhatja. Erre Szabó Ármint választották meg, alelnökké Kurucsev Sándort, titkárrá Kovács Károlyt, tanácstagokká pedig Domán Mátyást, dr. Salgó Sándort és Bloch Zsigmondot. felmentő ítélettel A. Járásbíróság felmentette dr. Peílylcó János egyetemi főtanácsost és dr. Hedry Miklós KórQázl Jöorvost (A Délmagyarország munkatársától) Beszámolt a Délmagyarország arról a perről, amelyet Mák József indított dr. Pettykó János egyetemi főtanácsos és dr. Hedry Miklós közkórházi sebész-főorvos ellen becsületsértés és közrend elleni kihágás címén. Mák feljelentésében azt adta elő, hogy dr. Pettykó János és dr. Hedry Miklós dr. Havas Zoltán városi fogalmazó társaságában április első napjaiban egy délutánon és egy éjszakán hajszolták őt, hogy egy hetilapban megjelent cikk miatt megverjék. Végre is megtalálták őt az egyik vendéglőben, előbb Havas, azután dr. Hedry akarta őt kihívni. Csak rendőri segédlettel sikerült lakásába bejutni. Ezekért a cselekményekért kívánta a főtanácsos és a főorvos megbüntetését. A mult tárgyaláson a bíróság kihallgatta a két vádlottat, akik elmondották, hogy egyáltalán nem fenyegették Mákot, sőt Pettykó nem is beszélt vele. Azért kereste Mákot a főtanácsos, mert Mák azt mondotta dr. Havasnak, hogy Pettykó le akarta őt pénzelni. Pettykó azt akarta, hogy Mák ezt a kijelentést két tanú előtt ismételje meg. A bíróság Mák kérelmére elrendelte a bizonyítás lefolytatását és a hétfői tárgyalásra dr. Gaál István járásbiró egész sereg tánut idézett meg. Először Mák Józsefet hallgatták ki, aki a feljelentésben előadott vádakat ismételte el, maid feleségét szólította be a bíró. Mákné azt vallotta, hogy éppen nagymosást rendezett az udvaron, amikor férjét öt óra tájban keresték. Szerinte Pettykóék fellépése agresszív volt. ö azt mondotta, hogy férjét a Prófétában megtalálhatják, bár nem tudta, hogy miért keresik a férjét. Férje hetilapját nem szokta olvasni. Mákné ezután azt mondotta, hogy még mielőtt a Pettykó-ellenes cikkek megjelentek volna, férje egy alkalommal 2—3 üveg orvosságot hozott haza. Az orvosságokat Pettykótól kapta, hogy szedje azokat, mert azoktól elmúlik szívidegessége. ö azonban nem engedte, hogy férje szedje az orvosságot, hanem kiöntötte az üvegek tartalmát. Dr. Pettykó erre vonatkozólag megjegyezte, hogy Mák elment hozzá, ott panaszkodott rossz anyagi helyzetére és kérte, hogy fizessen elő hetilapjára. Beszélgetés közben rosszul lett és azt mondotta, hogy szividegessége van. Erre ő megsajnálta Mákot és a legdrágább neuconszirupot adta neki ajándékba. Mák hálásan megköszönte és hálája az volt, hogy két nap múlva meg akarta zsarolni és azóta is támadó cikkeket helyez el ellene. Mák is beszélt az orvosságról. Járt Pettykónál — mondotta —, ott kapott is valami orvosságot, mert rosszul lett, de az orvosságot nem merte bevenni. Barátjai azt tanácsolták, hogy jó volna megvizsgáltatni az üveg tartalmát, hogy mi is van abban. Pettykó megrendelte a lapot és azt mondotta, írja meg azt, ami jól esik. Antal Sándor rendőr, v. Erdélyváry János rendőrfelügyelőhelyettes és v. Dobay Sándor rendőrfelügyelőhelyettes, akik Mákot hazakisérték, azt vallották, hogy nem látták Pettykóékat Dr. Havas Zoltán elmondotta vallomásában, az ügy előzményeit és kijelentette, hogy egyiküknek sem állott szándékában Mák bántalmazása. Sem a lakásán, sem a vendéglőben nem léptek fel fenyegetőleg. Kihallgatta a bíróság ezután Erdélyi Gyula tanárt, aki igen érdekes vallomást tett. Elmondotta, hogy Pettykóék a délután folyamán kétszer voltak a lakáson és nem ötször. Minden alkalommal csendesen viselkedtek, nem fenyegetőztek, második alkalommal Mák otthon volt, de bement sógora üzletébe azzal, hogy nincs odahaza. Felesége erre elküldötte Pettykóékat. A tanár ezután elmesélte egy közte és Mák között lefolyt beszélgetés történetét. Mák az első cikk megjelenése után azt mondotta neki, hogy Pettykó igért neki pénzt, de ő nem fogadta el, aztán azt is mondotta, hogy a cikket két egyetemi tanár irta, illetve azok a ceruzával irott másolatát aláírták és a cikkért fixfizetéses ál-i lást ígértek neki. Kalmár Pál, tíerő Samu, Szerencsi Lászlói vallomása után Mák sógornőjét hallgatta ki a bíróság, Korpássy Gusztávnét, aki azt vallotta, hogy Pettykóék előtte fenyegetőztek, de ő azt nem közölte Mákkal. Mák képviselője ezutárt ujabb tanuk kihallgatását kerté, de a bíróság a kérelmet elutasította, csupán Oláh Ferenc ta-> nuló kihallgatását rendelte el. Oláh azt vallott ta, hogy ő Mák kérésére egy alkalommal felkereste Pettykót azzal az üzenettel, hogy Mák sajnálja, de nem állhat a főtanácsos rendelke-i zésére. A perbeszédek elhangzása után a bíróság mindkét vádlottat felmentette az ellenük emelt vád alól azzal az indokolással, hogy becsületsértést nem követtek el és nem nyert bizonyi-> tást azt sem, hogy a közcsend elleni kihágást elkövették volna. A sértett megijedt, de a lefolytatott bizonyítás adatai szerint ennek az ijedtségnek nem a vádlottak voltak az okai. Mák József az ítélet ellen fellebbezést jelentett be. Vasárnap folytatják az Ipartestület rendkivüli közgyűlését (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipartestület vasárnap délelőtt rendkivüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen iárgya az ipartestületi uj alapszabályok módosításának letárgyalása volt. Vasárnap is csak kevesen jelentek meg a közgvülésen, mely kezdetben simá" folyt, csak később támadtak viták egyes szakaszok körül. Többen kifogásolták, hogy nem lehet választójoga az ipartestületben annak az iparosnak, akinek politikai iogait a bíróság felfüggesztette. A közgyűlés nem tárgyalta le az összes módosításokat. Körmendi) Mátyás elnök az előrehaladott időre való tekintettel a közgyűlés folytatását a jövő vasárnapra halasztotta. BÚTORÜZLETEK augusztus 20-lg délután 3 órakor xárnak.