Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-17 / 135. szám

(933 junius 17: DÉCMAG7ARORSZÁG 5 Pénsiigyi bizottság — elnök és előadó nélkül (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a közgyűlés megbízása alapján penteken déli tizenkét órá­ra hívta össze a pénzügyi bizottságot, amely­lyel a város hirdetési jogának kérdését kel­lett volna letárgyaltatnia. A bizottság ülése azonban elmaradt, bár az érdeklődés igen élénk volt A városháza tanácstermében tizenkét óra­kor már együtt volt a bizottság, amelynek tag­jai közül megjelentek többek között dr. Széli Gyula, dr. Szwessy Lehel, dr. Dettre János, dr. Tonelli Sándor, dr. Török Béla, dr. Dobay Gyula, dr. Sőreghy Mátyás, dr. Tóth Imre, dr. Kertész Béla, dr. Hunyady-Vass Gergely és még többen és ott voltak a lapvállalatok kü­lön meghívott képviselői is. A bizottság tagjai csendes beszélgetés közben várakoztak az ülés megnyitására, azonban mult az idő és sem a polgármester, sem a pénzügyi tanácsnok, sem a pénzügyi osztály jegyzője, de a város egyet­len tisztviselője sem jelent meg a tanácsterem­ben. A bizottság elnök és előadó nélkül egyre türelmetlenebbül várakozott és többen hivat­koztak arra, hogy Bárányi főispán beiktatása óta bevezette az üléseken a legszigorúbb pon­tosság rendszerét, minden általa vezetett ülést az összehívás percében megnyit. Már elmúlt negyedegy is, de még mindig nem mutatott érdeklődest a hatóság egyetlen képviselője sem a bizottság iránt Tizenkét óra husz perckor azután a megjelentek, kivétel nél­kül valamennyien, testületileg eltávoztak a vá­rosházáról anélkül, hogy távozásukat bárkinek bejelentették volna. kérdést intéztünk ebben az ügyben a pol­gármesterhez, aki a következőket mondotta: — Nekem utólag jelentették be, hogy a pénzügyi bizottság délben ülést tart Akkor azonnal átmentem a tanácsterembe, de már senki sem volt ott. Kissé talán hibás vagyok én is, mert nem jutott eszembe, hogy a pénz­ügyi bizottságot péntek délre hivtuk össze, de a hiba ott történt hogy erre nem figyelmez­tettek azok, akiknek ez kötelességük lett vol­na. Ha figyelmeztetnek, én azonnal átmentem volna a tanácsterembe. Öngyilkossági kisérlel a belvárosi temetőben (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön délután a belvárosi temető egyik sir ja mellett átlőtt mellű, erősen vérző emberre akadtak. A mentők a sebesültet beszállította a közkórházba. Eszméletre térése után a detektívek kihallgatták és akkor Sipos Imre 23 esztendős kistemplomtanyai munkanélküli fiatalember azt a meglepő val­lomást tette, hogy merénylet áldozata. Vallo­mása szerint egy előtte teljesen ismeretlen férfi állott eléje a temetőben és revolveréből rálőtt, azután elmenekült. A rendőrségnek gyanús volt Sipos Imre vallomása, azonban mégis nyomozni kezdtek a merénylő után. A temető­ben helyszíni szemlét tartottak, amelynek so­rán azt a meglepő felfedezést tették, hogy ab­ban a sírban, amely mellett Sipos Imrét meg­találták, Sipos Imréné nyugszik. A revolvert is rövidesen megtalálták a sirvirágok között. Újból kihallgatták Sípost aki most már beval­lotta, hogy a merénylet meséjét ő találta ki, valójában öngyilkosságot kísérelt meg, de a dolgot megbánta. Ezért mondta, hogy rálőttek. Előadta, hogy márciusban el­vesztette fiatal feleségét, akit nagyon szeretett. A felesége utáni bánatában, meg azért is, mert állása nem volt szánta rá magát az öngyilkos­ságra. Sipos Imre állapota súlyos, de remény a felépüléséhez. * II helyzet ma épen olyan bizonytalan, mint a gázgyári szerződés megkötése előtt volt. Nincs építkezés, ntncs munka a városi mérnöki hivatalban Í A Délmanuarország munkatársától.) A t év végén és az uj esztendő első hónap­jaiban mindenki azt hitte, hogy a gázgyári szerződés megkötése után számottevő építke­zések lesznek Szegeden, hogy a város tekinté­lyes összeget-használ fel abból a pénzből, amit a koncesszió meghosszabbításáért kap a gáz­gyártól részben kedvezményes kölcsön, részben váltságösszeg formájában. A mérnöki hivatal­ban megkezdődött a tervezés lázas munkája, lassankint előkerültek mindazok a régi ter­vek, amelyeknek megvalósítása különböző okok miatt elmaradt és amelyek aktuálisok marad­lak ugyan máig, de kissé elavultak és igy át­dolgozásuk nélkül nem lennének kivihetők. Előkerült a központi vásárcsarnok háború előtt kcszitett terve es a mérnöki hivatal nagy am­bícióval kezdte meg modernizálását. Előkeres­ték a városi strandfürdő tervét is, amely né­hány esztendővel ezelőtt készült Fenyő Lajos műszaki tanácsos badeni tanulmányai alapján. Később külön munkát kaptak a varos tervező mérnökei a polgármestertol, aki dr. vitéz Sza­bó Géza előterjesztése alapján a központi ra­vatalozó terveinek előkészítésére adott utasí­tást. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonainknak, barátainknak, TandéfjelnV­nek és iismeréseinknek, kik egyetlen kislányunk Zsuszsikánlc halála alkalmával ré«*vétflkkel ós virágaikkal fájdal­munkat enyhíteni igyökeitek, exaton mondánk kSeíö­netet. 1833 jnnlus 16. Ondds Sándor és ne/e Ezek a terve" olyan sürgést-forgást okoz­tak a mérnöki hivatalban, mint az egyetemi építkezések és a bérház-építkezések légláza­sabb hónapjaiban. Dolgoztak a körzők és a hegyesre faragott ceruzák, készültek a részlet­tervek, pedig a reménységek közben egyre job­ban fogyatkoztak. Kiderült, hogy a gázgyári milliókból közmunkára, építkezésre nem igen jut számottevő összeg, mert mindent fel­emészt a város kölcsön- és kamattartozása és kell a pénz a Sj>eyer-köitvények vásárlására. A végén kiderült, hogy a négy és félmillió pen­gőből semmi másra nem jut, csak legfeljebb a Mars-tér egyrészének kikövezésére és eset­leg, ha marad még valamicske, a Stefániái töl­tés felemelésére, ami árvízvédelmi szempont­ból kívánatos. Most ismét csend van a mérnöki hivatal építészeti osztályában. A hatalmas rajztáblák­ra erősített rajzok eltűntek a régi terveket őr­ző fiókos szekrények belsejében, a ceruzák és a körzők tétlenül hevernek a fiókokban, csak néhány akta hever az asztalokon, vállalkozói elszámolások, apró-cseprő javítási munkálatok aktái. A tervező mérnökök ezeket az aktákat in tézgetik a hivatali sablón szerint nem nagy lel­kesedéssel, mert hiszen még akta sincs sók. Amikor aziránt érdeklődtünk, hogy mikor szedik elő ismét a félrerakott rajzokat, azt a választ kaptuk, hogy a helyzet ma éppen olyan bizonytalan, mint volt a gázgyári szerződés megkötése előtt, mert pénz semmire sincs, be­látható időn belül nem is lesz és igy a mérnö­kök csak felesleges munkát végeznének, ha el­készítenék a terveket, mert mir. sor kerülhet­ne megvalósításukra, ismét át kell dolgozni valamennyit * < • Eltemették Pakots Józsefet Budapest, junius 16. Csütörtök délben ki­sérték el utolsó útjára nagy részvét mellett a tragikus hirtelenséggel elhunyt Pakots Jó­zsefet. A Kerepesi-uti temető halottascsarno­ka előtt állították fel a ravatalt, amelyet az újságírók Jókai-leple borított be. A térség teljesen megtelt gyászolókkal. A temetésen megjelent képviselőket Almássy László, a kép­viselőház elnöke vezette, Huszár Aladár fő­polgármester a törvényhatóság küldöttségével jelent meg az ellenzéki politikus temetésén. A sirhoz vezető útvonalon villamoskalauzok és kocsivezetők állottak sorfalat A búcsúbeszédek sorát Griger Miklós or­szággyűlési képviselő nyitoita meg, majd a szabadelvű párt nevében Rassay Károly, az új­ságírók nevében dr. Boros László, az irók ne­vében Móricz Zsigmond mondott könnyes hangon búcsúztatót. A családtagok zokogása közben engedték le a koporsót a főváros ál­tal adományozott díszsírhelyre. A gyászolók még sokáig állották körül a tragikus sorsú iró, a bátor politikus, a jóságos ember sirhalmát, amelyet teljesen elborítottak a rózsákból, szeg­fűkből és meze: virágokból font koszor'k. Az ínség enyhítése és a makói hagymaíermés érlékesiíése (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A makói hagymatermés szindikátus t-tján való értékesítése élénken foglalkoztatja a makói érdekelteket. A város képviselőtestületének ha­tározata — mint azt részletesen megírta a Délmagyarország — a kertészek hivatalos ál­láspontját tette magáévá és a termelői kíván­ságokat és garanciakö veteleseket, mint az egész város közönségének óhaját juttatták el a Külkereskedelmi Intézethez. A makói hr -,ina­kertészeket a városi közgyűlés után is a leg­nagyobb élénkséggel/foglalkoztatja a szindiká­tus problémája. Igen érdekes szempontra kí­vánja az illetékesek figyelmét felhívni az a le­vél, amelyben egy makói hagymakertész arra utal, hogy a makói hagymatermés megfelelő áron való értékesítése nemcsak a termelők ér­dekeit szolgálja, hanem a makói munkanélkü­liség problémáját oldja meg bizonvos száza­lékig. Makón á helyzet ugyanis az, hogy föld­munkás munkanélküli nincsen, csak kereset­nélküli. Me# a földmunkások, épp ugv. mint a kertészek, de ujabban már az ipari munká­sok is részes, vagy haszonbéres földön hagy­matermeléssel foglalkoznak. Ha az idei termest megfelelő áron értékesíteni tu.'jál, munka­nélküli segélyre a télen 70—80 százalékkal ke­vesebben szorulnak. Ennek a figyelemre méltó meggondolásnak a továbbfüzése az a három pontba foglalt kí­vánság, amelyet a hagymatermelők egyesüle­tének vezetősége által hivatalosan leszögezett feltételekhez fűznek hozzá. A szindikátus ne ajánlhassa alacsonyabb áron külföldre a hagy­mát, mint a termelési ár. Csak valóban első­rendű és kistermelőktől vásárolt árut szállít­son elsőrendű makói áruként és az elért ha­szonból a Külkereskedelmi Intézet ellenőrzése mellett részesedjenek az árut eladott terme­lők is. Evezősök! TRÉNINGRUHA minden színben kapbató HABSELYEM BLUZ gyönyörű színekben 11 LUSZTIG IMRE SZÉCHÉNYI TER 2. TISZA SZÁLL« MELLETT*

Next

/
Thumbnails
Contents