Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-02 / 124. szám

T933 juníus 2. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Miért bontották le az egyik kilakoltatott földbérlő tanyáját Somogyi polgármester Jelentése a fCldmlvelésI miniszternek (A Délmagyarország munkatársától.) A föld­mivelésügyi miniszter nemrégen leiratot inté­zett Szeged hatóságához és felvilágosító jelen­tést kért a különböző földbérlő-panaszokra. A panaszok leginkább arról szólnak, hogy a vá­ros nem hajtotta végre pontosan és kielégítő módon a földbérreviziót. A miniszter pontos adatok közlését kéri, de jelentést kér arról is, hogy miért bontatta le a város az egyik ki­lakoltatott bérlőjének a tanyáját. 1 A polgármester csütörtökön küldte el vála­szát a miniszter leiratára. Közölte a miniszter­rel, hogy a város hatósága a kormány kikül­döttjének közreműködése' hajtotta végre a földbérreviziót a miniszter kívánságainak meg­felelően az összes illetékes tényezők megelé­gedésére. Részletesen foglalkozik a polgármes­ter a tanyabontás kérdésével is. Közli, hogy az érdekelt bérlőt jogerős blról ítélet alapján la­koltatták ki bérletéből, miután nyolc féléo óta egyetlen fillér főldbért sem fizetett. A bírói ítélet kifejezetten kötelezi a kilakoltatott bér­lőt arra, hogy kétszáz pengőre értékelt tanyáját bontsa le, a szerződés szerint ugyanis a bérlő köteles a földet a bérleti szerződés lejárta, vagy felbontása után olyan állapotban vissza­adni a városnak, mint amilyen állapotban ki­vette. A bérlő nem volt hajlandó kiköltözni, kilakoltatása után önhatalmidag uü^jköitözütt, természetesen arra sem volt hajlandó, hogy lebontassa a tanyaházat. A város ügyészsége erre végrehajtatta a jogerős birói Ítéletet, az Ítéletnek azt a részét is- amely a tanya le­bontását rendeli el. kat abban foglalta össze, hogy aggályok támad­tak az általa kezdeményezett reform tekinte­tében. Hangoztatta, hogy közigazgatásunk szervezete négyszáz éves állapothoz alakult, ez az állapot azonban önállóságunk visszanyeré­sével megváltozott. Ma önálló nemzeti állam vagyunk, amikor nem kell az államnak min­den erejét az idegen befolyás ellen fordítani. Szükség van a közigazgatás reformjára, annak legfelsőbb helyétől a legalsóbb kiágazásáig. Ma egyetlen célunk, hogy az állam és a nemzet minden erejét egy önálló nemzeti állam nagy nemzeti céljainak koncentrálására fordítsuk. Az aggodalmak eloszlatására hangsúlyozta, hogy maga is 100 százalékig a konzervatív vi­lágnézetűek közé tartozik és bűnnek tartaná a vármegyéket és azok autonómiáját beszüntet­ni, mert azok olyan értékek, amelyek a nemzet életében nélkülözhetetlenek. A miniszter beszéde után általánosságban el­fogadták a törvényjavaslatot. A javaslatot ez­után G a 11 a s z Tivadar, Bálint György fel­szólalása után néhány módosítással részletei­ben is elfogadták. A javaslatot ezekkel a mó­dosításokkal visszaküldik a képviselőházba. Az ülés negyedháromkor ért véget. Az idén kivezetik az áramot a Somogyi- és a Kecskés-telepre (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros és a gázgyár között létre ött uj szerződés értelmében a Központi Gáz és Villamossági Rt. arra is kötelezte magát, hogy minden évben három kilométer hosszúságú fővezetéket épit ki, amellyel fokozatosan bekapcsolja az áram­szolgáltatásba a város körüli telepeket. A pol­gármester nemrégen a mérnöki hivatal javas­lata alapján átirt a gázgyár igazgatóságához és azt kérte, hogy az idén a szerződésben meg­állapított háromkilométeres fővezeték helyett négy kilométer fővezetéket épitsen, mert igy egyszerre bekapcsolódhatik az áramkörbe a Kecskés-telep, a Somogví-telep és a Klebels­berg-telep. A három telep bekapcsolásához 4030 méter fővezetékre van szükség. A gázgyár igazgatósága most válaszolt a polgármester átiratára. Bejelentette, hogy szí­vesen kiépíti az idén a négy kilométer fő­vezetéket, de csak akkor, ha a város a jövő év­ben megelégszik három helyett két kilométer ujabb fővezeték kiépítésével. A szerződés sze­riint ugyanis a gázgyárnak összesen huszon­négy kilométer fővezetéket kell kiépítenie nyolc év alatt. így az összes környékbeli telepek áramhoz jutnak. A polgármester a gázgyár válasza alapján ugy határozott, hogy még sem kivánja a szer­ződés megváltoztatását, megelégszik, ha a vál­lalat az idén három kilométer fővezetéket épit ki, két telep, a Somogyi- és a Kennkés telep jut igy áramhoz. A polgármester szerint egy kilométer fővezeték miatt nem érdemes meg­csonkítani a jövő évi munkalehetőségeket. Békés megoldás készül a deszki földvásárlók ügyeiben (A Délmagyarország munkatársától.) Makó, Kiszombor, Szőreg és Deszk gazdái — mint ismeretes — annakidején nagyszámban vásárol­tak báró Gerliczy Félix parcellázás alatt álló deszki birtokából. A vásárlások után a gazda­sági viszonyok alaposan megromlottak. Lezu­hant a földek ára és megromlottak az értéke­sítési viszonyok, úgyannyira, hogy nemcsak tő­kére, de még kamatra valót sem jövedelmeztek a földek. A vásárlók nehéz helyzetbe kerültek és ennek nyomán megindult a pereskedések folyamata a parcellázást végrehajtó Szeged­Csongrádi Takarékpénztár és a vevők között. Az 1930. óta folyó pereskedésekbe most — mint jelentettük — beleavatkozott a földmive­lési miniszter, akinek a közvetítésére egyez­kedő tárgyalásokra ültek össze az érdekeltek. Hogy a tárgyalások milyen eredményre vezet­nek, azt ma még nem lehet tudni. A vevők azt kívánják, hogy a kamatokat abban az arányban szállítsa le a bank, amilyen arány­ban 1928. óta csökkent a föld jövedelmezősége, a tőkét viszont ne mondhassa fel a bank addig, amíg országos rendezést nem nyer a tőke­adósságok problémája. A két pontba foglalt kívánalmat a vásárlók nevében dr. Kovács Károly átnyújtotta Kozma Ferenc vezérigazgatónak, aki kijelentette, hogy a békés megoldás híve s a lehetőség határain belől teljesiti a kérelmezők kívánalmait. A mi­niszter annak a véleményének adott kifejezést, hogy nem lesz szükség arra, hogy a miniszté­rium továbbra is bekapcsolódjék a tárgyalá­sokba. A felsőház részleteiben módosította a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot A törvényt visszaküldi a képviselőháznak Budapest, juníus 1. A felsőház csütörtökön délelőtt folytatta a közigazgatás egyszerűsíté­séről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Puky Endre foglalkozott a közigazgatási bíróságok felállításával. Elfogadta a törvény­javaslatot, mert alkalmasnak tartja arra, hogy a közigazgatás munkájának feltételeit javitsa. Papp József a törvényjavaslatot megnyug­vással fogadja, mert a közigazgatás terén több kilátást nyújt a jövőre. Bálint György a tanyavilág szempontjá­ból szólt húzza a javaslathoz. A tanyavilág köz­igazgatási sérelmét nagyrészben meg lehetne oldani megértéssel és jóakarattal. Sürgette a tanyavilág egészségügyének és orvoskérdésé­nek megoldását. S z o n t á g h Jenő amellett érvelt, hogy a községi jegyzők részére hagyják meg a mag^n­munkálatok lehetőségét. A közigazgatási bíró­ságok eddigi működését megfelelőnek tartja és már tradícióból sem változtatná meg ezt az in­tézményt. Ezután Kereszte s-F i s c h e r Ferenc bel­ügyminiszter szólalt fel. A felmerült kifogáso­Ujabb monarcbista puccs tervét lepleztek le Madridban Több magasranqu katonatisztet tartéz tattak le (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Mad­ridból jelentik: A spanyol fővárosban titokza­tos letartóztatások történtek csütörtökre vir­radó éjszaka, őrizetbe vettek egy hadosztály­parancsnok tábornokot, egy vezérkari száza­dost és még három magasrangu katonatisz­tet. Valamennyiüket beszállították a katonai ügyészség fogházába. Minden jel arra mutat, hogy a hatóságok ujabb, készülésben levő mo­narchista puccsot lepleztek le. Minisztertanács Budapest, junius 1. A kormány tagjai csü­törtökön délelőtt minisztertanácsot tartottak, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök elnökölt. A minisztertanács Imrédy Béla pénzügyminisz­ter előadásában letárgyalta a londoni világ­gazdasági értekezlet napirendjén szereplő kér­déseket és megállapította azokat a szempon­tokat, amelyeket a kérdések tekintetében a kor­mánynak a világgazdasági értekezleten részt­vevő kiküldötteinek számára irányadókul szol­gálnak. A minisztertanács 2 órakor ért véget és pénteken reggel folytatják. Letartóztatták a budapesti szikvizkartel elnökét Budapest, junius 1. Csütörtökön letartóztat­ták ifj. Süsz Sámuelt, az Egyesült Budapesti Szikvizgyár elnökét. A szikvizgyárak hatósági rendeletre csak saját cégjegyzésükkel ellátott üvegekben szállíthatnak szódavizet. A rendelet alapján csereüvegcsarnokot állítottak fel, aho­vá minden gyár beszolgáltatta a hozzáérkező idegen üvegeket és azokat a cserecsarnok szét­osztotta az eredeti tulajdonosok között. Az utóbbi időben egyes gyárak feltűnően kevés üveget kaptak vissza. Feljelentést tettek is­meretlen tettes ellen. Gyanujuk szerint vala­hol visszatartják az idegen üvegeket, amiből nagy veszteségük származik, mert az üvegek ér­téke nagyobb az értük kapott betétnél. A feljelentés alapján megindult eljárás során házkutatást tartottak if jabb Süsz Sámuel tele­pén. Nemcsak idegen üvegeket találtak, hanem olyanokat is, melyekről az idegen cégjegyzést lecsiszolták. A vizsgálóbíró beigazoltnak látta a szikvizkartel elnökének bűnösségét és elren­delte azonnali letartóztatását. -MOZI­Ma játszik Széchenyi utoljára Auber hires operája filmen FRfl DIAVOLO Uüaa Harvey, winy Fifteen Betörők

Next

/
Thumbnails
Contents