Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-13 / 132. szám

DELM AGYASOKSZAG SZCOfiD. SzerketsMMég! Somogyi ucoa «2. Lem. Telefont XM3. ^ Kiadóhivatal, k»lo*»nHnnyr<Ar «* legylroda - Aradi ucea S. Telefont 13-00. - Nyomda t l«w tlpAf aeca ÍO. Telefon t IVo» TArlrnli «« levélcím • D6ImaayaronzAg Szeged Szabadságjog és birói jogvédelem A kormány a gyülekezési tilalomról szóló rendeletet hatályon kivül helyezte s a debreceni rendőrség a város országgyűlési képviselőinek nem engedte meg, hogy az iparosok nagygyűlésén, amire meghívták őket, a város országgyűlési képviselői felszólalhassanak. Nem tudjuk, hogy a debreceni rendőrkapitány intézkedésében a kormány tegnapi, vagy mai állásfoglalása nyilatkozott-e meg s nem tudjuk: a tegnapi, vagy a mai kormányzati rezon iskolapéldáját kell-e látnunk ebben a rendőrségi tilalomban. Debrecenben beszélhettek a választók, de nem beszélhettek a választottak. Akiket a választók azért emeltek ki maguk közül, hogy beszéljenek helyettük, azok nem beszélhettek, csak azoknak volt szabad beszélniük, akik a beszéd munkáját és kötelességét másokra akarták bizni. S mipdez a gyülekezési jog szabaddá tételének áső napján történt s ez a körülmény ad különös hangsúlyt annak a kérdésnek, hogy most már a gyülekezési Jognak ehhez a szabadságához szokjunk-e, vagy ebben a rendőrhatósági tilalomban csak avis inert i a e-nek megnyilatkozását lássuk ? A kormány nem tette szabaddá a gyülekezési jogot, ha ennek a szabadságjognak egykét bilincsét fel is oldotta. De mégis közelebb jutottunk egy pár lépéssel a gyülekezési jog szabadsága felé s bár a mi meggyőződésünk szerint semmi racionális ok és semmiféle objektív megfontolás nem áll a gyülekezési jog teljes szabadsága s a magyar polgárság közé, mégis szívesen nyugtatjuk a közeledés tényét bármennyi fenntartással és bármennyi körültekintéssel haladunk is a szabadság felé. Tegnapelőtt még nem volt szabad gyűlést tartani a politikai pártoknak s tegnap már megkapták ezt a jogot, — vájjon ki tudna felelni arra a kérdésre, hogy mi történt tegnapelőtt, amivel a politikai pártok magukat e jog gyakorlására érdemessé tették ? Tegnapelőtt még fenyegette a köznyugalmat s zavarta a közbiztonságot a politikai pártok gyűlése s tegnapra annyi garanciát tudott nyújtani az ország közállapota, hogy ez a veszedelem egy csapásra megszűnt? Tegnapelőtt még a gazdasági helyzet bizonytalansága, a dezolált pénzügyek, az életnek és munkának kilátástalansága tiltó rendszabályok kibocsátására és végrehajtására bírták a kormányzatot s mára csökkent talán a helyzet bizonytalansága vagy a munka és kenyér pacifikálta-e a tömeget annyira, hogy a gyülekezési jogot szabadabbá lehetett tenni ? Ha tegnap a kormány indokoltan szorította korlátok közé a szabadságjogokat, ha tegnapelőtt a kormány még a képviselői beszámolóktól is féltette a közrendet és köznyugalmat, akkor mégis csak jelentős változásnak kellett beállani tegnap éjszaka, hogy a kormány legalább a politikai pártok gyűléseire a gyülekezési jogot feloldotta a tilalom alól? Mi természetesen, nem a tilalom feloldását kifogásoljuk, mi csak azt fájlaljuk, hogy a kormány nem közli annak a jelentős változásnak gazdasági és pénzügyi okait, amelyek elhatározását revízióra birták. Ugy ránkférne már egy kis optimizmus, ugy szeretnénk már valami jót is hallani. Már pedig a kormánynak kétségtelenül módjában állana a gazdasági helyzet kedvező fordulásáról közlést tenni, mert hiszen eddig a gazdasági helyzet Kedd, 1933 junius 13 Ara 12 flllér7x t IX1évfolyam,"t3T sz. vigasztaíanságáva! índolcolta a gyüleKezési Jog tilalmának fenntartását. A kormány eddig ugy látta, hogy a gazdasági válság könnyű alkalmat ad az izgatásra s mivel sem rendőrünk nem lett több tegnap óta, sem a kitűnő s elsőrendűen megbízható csendőrségünk megbízhatósága már nem fokozódhatott, mégis csak a gazdasági helyzetben kellett beállani annak a változásnak, ami a kormányt a gyülekezési Jog terén uj elhatározásra bírta. Az elhatározásnak az okokkal való összevetése annak a belátására vezet, hogy talán a_ szabadságjogok terjedelmének megállapítása nem is a politikai hatóság teendői közé sorozandó be s talán helyesebb és megnyugtatóbb volna, ha ugyanugy birói védelemben részesülne a polgári szabadságjog is. mint ElÓFIZETÉSi Havonta helyben 3.20. vidéken 6« Budapeiten 3.ÖO, kUKtlldOn 0.40 pengd. — Egye* «iám Ara hílktlinap 12, vatdr- 6« Ünnepnap 201111. Hír« petétek felvétele tarifa tzerlnl. Megfelenlk hétfd Kivételével naponta reggel ahogy bírói védelemben részesül a polgár az adókivető és adóbehajtó hatóságok határozataival és intézkedéseível szemben. Amikor kormányprogrammá vált a közigazgatási bíróságnak az apróbb és jelentéktelenebb ügyektől való mentesítése, akkor talán ki is lehetne terjeszteni a közigazgatási biróság hatáskörét a polgári szabadságjogok védelmére s a hatóságoknak azzal az elhatározásaival és intézkedéseivel szemben, melyek a magyar alkotmány által biztosított szabadságjogokat korlátozzák, talán helyes, indokolt, szükséges és az alkotmányos gondolkodásnak megfelelő lenne a birói jogvédelmet megadni. A gyülekezési jog korlátaiból legalább ennyi előnye származhatna az alkotmánynak s az alkotmányos jogoknakAz angol király és MacDonald beszédével hétfőn délután megnyilt a világgazdasági konferencia „Ez az első alkalom, hogy uralkodó elnököl egy olyan értekezleten, amelyen a világ valamennyi nemzete részivesz" „Győzni akarunk! Nemzetközi együttműködés nélkül nincs Javulás" (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Londonból jelentik: Hétfőn délután 3 órakor Londonban megkezdődött a történelem legnagyobb nemzetközi konferencia: a világgazdasági értekezlet. A földtani muzeum hatalmas épületében szinte a világ valamennyi államának kiküldöttei együtt van, hogy segíteni próbáljon a világot pusztító válságon. Az óriási terem fölött építették meg a nagy emelvényt és itt helyezték el az angol király számára a trónszéket, valamint az arany mikrofont. Már egy órával az értekezlet megnyitása előtt majdnem valamennyi megbízott elfoglalta helyét. A gyülekezet majdnem teljesen tiszta fekete képet mutatott, amelyet csak itt-ott tarkított egy-egy indiai turbán, vagy fehér arab lepel. Két óra 50 perckor megszólalt a csengő, jelezve a király közeledését. Két perccel három óra előtt szállt ki György király gépkocsijából az értekezlet palotájának rre^ékhejáratánál. Amikor a király a terembe lépett, valamennyi nemzet képviselője felállott. A király az emelvényre ment és leült a trónusra. Jobbja melletti karosszékben MacDonald, a baloldali karosszékben Avenol foglalt beidet Ezután a király felállt, jobbra és balra meghajtotta magát és megkezdte beszédét, amelyet az egész gyülekezet állva hallgatott végig. Az angol király beszédében ezeket mondotta: — Az egész világot átölelő gazdasígi válság ez időszakában súlyos fe'elősségé'-zettel üdvözlöm önöket ebben az országban. Azt hiszem, hogy ez az első alkalom a történetem folyamán, hogy egy uralkodó elnököljön c^y olyan értekezlet megnyitásán, amelyen a vilng valamennyi nemzete résztvesz. Kifejezést óhajtok adni ama megelégedésemnek, hogy ez a közös erőfeszítés áldásos eredményekre fog vezetni. Teljes mértékben felismerem az értekezlet fe'adatainak nagyságát. Reményiével tölt el az a körülmény, hogy fennáll az az őszinte kívánság, hogy megálIar>od''sokat létesítsenek. — Valamennyi nemzet közös bajban szenved, ezt nagyon is világosan mutatja a munkanélküliek számának emelkedése. Tekintettel erre a válságra, amelyet valamennyien látunk és felismerünk, azzal a felszólítással fordulok önökhöz, hogy működjenek együtt az egész világ végső javának elérésében. Abban a biztos meggyőződésben, hogy e fontos megbeszélés az első lépés a kitűzött cél felé, az értekezletet megnyitom. A beszéd elmondása után a király MacDonald, Drummond és Avenol kíséretében elhagyta a termet. Ezután MacDonald elfoglalta az elnöki széket. Megnyitó beszédében üdvözölte a kiküldötteket. — A világ gazdasági ereje — mondotta évek óta hanyatlik. Gyárakat zárnak be, a munkanélküliség emelkedik, az életszínvonal sülyed, egyes államok a tönk szélére jutnak, a világkereskedelem fokozatosan lelassul, a jólét minden előfeltétele adva van, piac van, munkaerő van, kiváló találmányok állanak rendelkezésre, de mindezek a tényezők többé nem működnek. Az aranyalapot számos ország elhagyja, ez igij tovább nem mehet. A leromlásnak a drámájában a kormányok és az államok politikája is megjáfsza a maga szerepét. Az említett tényeken kivül van még egy, amely fontosságára nézve a legelső, c*e amellyel itt nem lehet foglalkozni, tekintettel az értekezlet megállapított céljaira. A háborús adósságokra céloz, amelyeket el kell intézni mielőtt. — A javulásra nincs kilátás nemzetközt együttműködés nélkül — folytatta MacDonald. A gazdasági helyzet súlyosbodásának éppen az volt egyik fő oka, hogy a nemzetek olyan eszközökhöz nyúltak, amelyek pillanatnyilag enyhítették ugyan a nyomást, de később súlyosbították a világkereskedelem pangását. Az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a mai világban a tisztán nemzett célú gazdasági politika koldusbotra juttatja azokat a nemzet r' e'. nmeluek ezt a politikát követik. Vala-