Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-01 / 123. szám

DEMAGYARORSZAfi SZEGED. SzerkesztOtég: Somogyi UCCQ 22.1.cm. Telefon: 23-33.^Kladöhlvalal, kaicsdnkOnr^ftr ét tegylrodn - Aradi uccn S. Teleion: 13—OO. ^ Nyomda : LHw Linót ucea 1». Telefon r 13^oA. TAvtrntl é> levélcím • DélmaqyarorizAg Szeged Csüíöríök, 1953 Junius 1 Ara 12 fillér IX. évfolyam, ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken és Budapesten 3.00, KUlföldön 6.40 pengd. Egyes izAm ara hétköznap 12, vasár» és Ünnepnap 201111. Hlrpetések felvétele tarifa szerint. Megfelenlk hétfd Kivételével naponta reqqe D szegedi fák Tegnap ezen a helyen egy félmondatban már szóvátettük azt a pusztítást, amit a városi kertészet az utak és terek fáiban végez. Ennek a rombolásnak rendszeres munkájához és jelentős méreteihez nagyon aránytalan lenne, ha megállnánk e félmondatos méltatás mellett. A város kertészete valóban zokon vehetné, hogy akkor, amikor ilyen kitartással, ennyi rendszerességgel, ennyire komoly pedantériával végez valamit, akkor a nyilvánosság számára csak egy félmondatban méltassuk munkásságát s munkásságának eredményeit. Hogy ezt a munkát a maga egeszében méltatni tudjuk, elsősorban a Boldogasszony-sugárut fáira gondolunk. Nem a kivágott, a kidöntöít, a legyilkolt platánokra, ezeken már nincs segítség, ezeket már feltámasztani nem lehet, ezekkel már jóvátehetetlenül szegényebb lett a város. De nézzék meg a megmaradt platánokat. Dús lombú, árnyékos fák szegték az utat kétfelől, — ha a fák között van rangkülönbség, akkor a platánok a méltóságos. urak. Milyen gyönyörű volt a Boldogasszonysugárut-i platánallé s nézzék csak meg, hogy a városi kertészet mivé idomította ezeket a gyönyörű fákat.' Mint az akasztófák, ugy meredeznek most a su~ gárut két szélén a megcsonkított fák. Vastag törzseit derékban szabdalták szét s most csupaszan és fenyegetően egyetlen zöld levél vigasztalása nélkül merednek a megcsonkított platánok a Boldogasszony-sugárut két oldalán. Lehet, hogy ebben a munkában van s t ilus, de az bizonyos, hogy lélek nincs. Csak annak örülünk, hogy szegény Kállay Albert, aki egyformán volt főispánja az embereknek és a fáknak, nem érte már meg ezt a fairtást. De ha a régi bor megérzi a szőlő virágzását, akkor az ő szive is megvonaglott a szegedi hantok alatt, amikor szépséges platánjainak nekifogták a fejszét ás a fürészt. S ha csak a Boldogasszony-sugáruton irtották volna ki a fákatl A mult évben nekiestek az ujszegedi liget fáinak is s tenniszpálya nagyobbitás okából s levegőjavitás ürügyével a g o r 1 icei áttörést végrehajtották a liget fái között. Az embernek elszorult a szive, amikor ezt a munkát látta. A város uraiban még volt annyi törődés, hogy a fairtás ellen felsíró panaszokra összehívták a közkerti bizottságot. A közkerti bizottság össze is ült, tiltakozott is a fák kiirtása ellen, ez a tiltakozás azonban nem tudta megállítani a rombolás munkáját. S ez a fairtás a kulhirpalota előtt is kitombolta szenvedélyét. A Stefánia-sétányt ki kellett bővíteni, ehhez a kibővítéshez a városi kertészet el is készítette terveit, de az utakat ugy vonalazta ki, hogy néhány öreg, harminc-negyven éves fának vezette neki az utat. Csak a Stefánia sarkán állottak ezek a szegény öreg, de lombos, teliszépségü fák, — nova lett a tavalyi hó és hova lettek az öreg fák ? A városi közkertészet kiirtotta ezeket a fákat is, mert stilusérzéke nem engedte azt meg, hogy fenyők álljanak a francia park mellett. Hát ez a francia park éppen annyira francia, mint Francia Kis Mihály, de — különös hasonlatokat vet fel a gondolat titkos k'oKója, — megölték már a fákat s az öreg, de még erejük teljében pompázó fáknak az életükkel kellett megfizetni ennek a kis sétánynak mondvacsinált stílusáért. Mi nem vagyunk a stílus ellenségei, de azt hiszszük, hogy a kertészetben mégis csak a fák szaporítása, a fák nevelése, a fák gondozása a stílus, nem pedig a fák irtása, a fák megcsonkítása, — nem az a stilus, hogy lombos, életerős, árnyatadó platánokat akasztófákká becstelenitsen meg a fejsze és a fürész. A fáknak, nem pedig a fairtásnak kultuszát kellene szolgálnia a városi kertészetnek. Nekünk nincs módunk arra, hogy műemlékké nyilváníttassunk élő fákat s ugy védjük meg a rájuk leselkedő fejszékkel szemben, de mégis csak kellene védekezést találni az ellen a fairtó és facsonkitó szenvedély ellen, ami ebben a városban folyik: Az élő fa nem érdemli meg azt a védelmet, amiben a padok részesülnek ? Aki a köztéren felállított padba bevési ideáljának nevét, az ingóvagyonrongálásának vétségét követi el. S nézzék meg a Boldogasszony-sugárut fáit, el lehetett végezni ezt a facsonkitást, ezt a fairtást anélkül, hogy aki ezért felelős, annak egy hajaszála se görbüljön meg s az folytassa, folytathassa másutt azt a munkát, amit itt, még a költőt sem idézhetjük, hogy: nem egész dicstelenül kezdett el. Mert az itt végzett munkában valóban nem sok a d i c s. Még haló porában is áldja ez a nemzedék az erdőtelepitő Vedres István emlékét. Milyen őszinte és milyen egyetemes elismerés hálálkodik azért a munkáért, amit az erdők telepítése s az erdők védelme terén Kiss Ferenc végzett. Mennyi szeretetet, törődést, hozzáértést, ajnározó gondoskodást áldozott Kállay Albert a fáknak és a virágoknak f S mintha ebből a városból kiveszett volna a fák kultusza, a virágok szeretete, az élő zöld szin gondozása és védelme. Mintha az akasztófákká roncsolt platánokon végezte volna ki életét a fák szegedi kultusza is: A kultuszminiszter bejelentette a vidéki egyetemek összevonását Teljes egyefemmegszüníefés helyeit: egyes karok szüneteltetése és összevonása — »4 megoldás még nem érett meg teljesen« — 4 sopronmegyei képviselők érdekes állásfoglalása a soproni főiskola áthelyezése ellen (Budapesti tudósitónk telefonjelcntése.) A képviselőház szerdaesti ülésének eseménye Hóman kultuszminiszter kétórás beszéde volt, amelyben a miniszter többek között az egyetemek jövő sorsáról is beszélt. A miniszter beszéde előtt Pakots József azt tette szóvá, hogy julius 1-én a fedett uszodában felakarják állítani Komjádi Bélának, a világhírű magyar vizipólócsapat kapitányának szobrát, de az ünnepség elmarad, mert a közmunkatanács elnöke nem engedi meg a szobor felállítását Komjádi Béla vallása miatt Felhívta a minisztert, hogy előzze meg ezt a botrányos esetet. Á kultuszminiszter az egyetemi kérdésről szólva, azt mondotta, hogy vidéken a városok érdekei miatt nem akar teljesen megszüntetni egyetlen egyetemet sem. Nem marad más hátra, — mondotta tovább —, mint egyes karoknak szüneteltetése, összevonása. Egyetemes kulturális érdekekről van szó, a partikuláris szempont nem lehet döntő. A kérdés még nem érett meg a döntésre — mondotta még a miniszter, majd azzal fejezte be szavait, hogy „tervétől még küldöttségjárás esetén sem hajlandó eltérni." A kultuszminiszter beszédének érdekes folytatása lett. A kultuszminiszter beszédében bejelentette többek között azt is, hogy Sopronból áthelyezi a bányászati főiskolát és az itt elhelyezett pécsi technológiai főiskolát. A sopronmegyei képviselők értekezletre ültek össze, amelybe bevonták Simon Elemér soproni főispánt is. Az értekezlet résztvevői megbeszélték a miniszter bejelentése következtében előállott helyzetet és megállapították, hogy a két intézmény áthelyezése Sopront rendkívül súlyosan érintené. A képviselők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ebben az esetben aligha maradhatnának tagjai az egységes pártnak. Simon Elemér főispán olyan kijelentést tett, hogy ő is kénytelen lenne a maga személyére nézve a konzekvenciákat levonni. Az értekezleten elhangzottakról tájékoztatták Hóman Bálint kultuszminisztert, aki kijelentette, hogy junius második felében Sopronba utazik, hogy megvizsgálja a helyzetet, nem zárkózik el a méltányos megoldástól. A folyosón egyébként csendes derültséggel tárgyalták azt a hirf, Hogy a Meskő Zoltán-féle Hitler-párt kerületi vezetői értekezletet tartottak és kimondották, miután Meskő viselkedése nevetségessé tette a pártot, bizalmatlanok vele szemben és kilépnek a pártból. A Fábián Béla és Meskó Zoltán közötti lovagias ügyet kölcsönös sajnálkozással intézték el a megbízottak. A képviselőház szerdai üléséről részletes Jelentésünk a következő: A kultusztárca részletes vitájával kezdő-dött az ülés. A cimnél Navratil Dezső annak a reményének adott kifejezést, hogy az egyetemi tanerők számát nem fogják tovább csökkenteni. P a k o t s József Komjádi Béla szobrának felállítását sürgette, majd Kun Béla kérte, hogy könnyítsenek a felekezeti iskolák nehéz helyzetén. Hóman Bálint kultuszminiszter válaszolt ezután a vitában elhangzott észrevételekre. Hangoztatta beszédében, nem ismeri el azt, hogy a kultúrpolitika alárendelt függvénye lehetne akár a pénz-, akár a gazdaság-, akár a szociálpolitikának. Nincs szó kulturánk csökkentéséről — mondotla —, de kulturális szervezetünknek alkalmazkodnia Kell az állampolgár teherbíró képességéhez. Kijelentette ezután, hogy teljes egyetemmegszüntetésre nem hajlandó. A Pázmány Péter Tudományegyetem 300 éves. Nem vállalhatna felelősségét olyan politikáért, amely csorbítaná ezt a világhírű intézményt, hasonló az álláspontja a műegyetemmel szemben is. Ezután azt mondotta, hogy miután az egyetemi városok érdekei miatt a telies egyetemmegszüntetéshez nem folyamodhatik, kénytelen lesz egyes f adomány karok" szüneteltetéséhez és összevonásához fordulni. Kijelentette, Kogy a vidéki egyetemele kérdésében a meg-