Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-11 / 106. szám

9 DÉLMAGyARORSZXG 1953 május TT: Romlott étel-ital Ha gyomrát elrontja, Fél pohár Hinmi'O Gyorsan helyrehozza. de a megért eszmék topább élnek és ez a tébolyo­dott gyfllólet nem fog eélt érni. C i e 111 e r alelnök Itt figyelmeztette Pakotsot, fiogy külföldi állam belügyeivel ne foglalkozzon. — E« nem külföldi állam belügye — folytatta Pakots «i u egész kultur emberiség ügye. Mint magyar Író, mint a magyar knlturnemzet fia un­dorral nézi azt, and Németországban történik. Czettler alelnök rendreutasította Pakotsot A mai Olésen interpellációk ls voltak és ax filé« a hajnali órákig húzódott A költségvetés szerda! vitájának első szónoka Festetlcb Sándor gróf volt, majd Kállay Tibor helye­selte a Nepizeti Bank politikáját, amelynek se­gítségével "sikerült a pengő értékét fenntartani. eszede további során a királykérdéssel foglal­kozott Hangoztatta, hogy Magyarország törté­nelmi hivatását a Dunavölgyében csakis a ma­gyar történelmi királyság keretén belül tudja teljesíteni. Véleménye szerint Olaszország a magyar restaurációban látja a Duna-kérdés megoldásának lehetőségeit és igen súlyos ál­lamférfiak is ezen ®z állásponton vannak. Hogy ezekben a körökben támogatást lát szükséges a magunk álláspontját leszögezni. A kisantant legújabb szerződése nyugtalanító körülmény, amellyel csak eltolták a Duna-völgynek a pro­blémáit. A költségvetést nem fogadja el. Illés József az ifjúság helyzetével foglalko­zott. Az összegyűjtött adatok alapján megál­lapították, hogy 4 ezer állástalan diplomás van. Ebből kivették azokat akiknek anyagi Helyzete nem teszi okvetlenül szükségessé az elhelyez­kedést így 2500 maradt. Mig az állam, a vá­rosok és natóságok siettek a mozgalmat tá­mogatni, addig egyáltalában nem tapasztalható az előzékenység a vállalatok részéről. Mílotay István arról beszélt, bogy nagy események előestéjén állunk és ahhoz, hogy a Duna-völgyben visszaszerezhessük a minkét megillető szerepünket, szorosabb viszonyba kellene lépnünk' Ausztriával. 'A két ország gazdasági és politikai egymásra­utaltsága teljes és ezért a dinasztikus kérdésre való tekintet nélkül meg kell valósítani a szo­rosabb kapcsolatot. Ezután azt mondotta, hogy a liberalizmus rendszere mindenütt megren­dült és ez az oka, hogy a zsidóság helyzete is megingott, mert a zsidóság a szabadverseny rendszerének köszönhette nagv hatalmát. Le­gyen meg a zsidóságban is a lelki felemelke­dettségnek az a nagy stilusa, amely megvolt a ASPIRII rABUTRAKON magvan a vM * •reszt. vájdalmaknáf Aspifin-Tablettálc történelmi osztályokban, mikor lemondtak kü­lönleges jogaikról. Pintér László Bleyer Jakabbal szemben megállapítja, hogy a magyarországi németség távol van minden centrifugális törekvéstől. A kisebbségi politika sok tekintetben a tapintat kérdése, de nemcsak a szolgabíró, a* alispán, a plébános és a tanitó részéről, hanem olyan politikus részéről is, mint Bleyer. Zsilinszky Endre: Senkinek az érdeké­ben sem erőszakoskodtak a választáson annyit mint Bleyer érdekében! S z ab6ky Alajos: És mégis el van nyomva szegény! RakovszKy Tibor és Homonnay Ti­vadar osztja gróf Sigray álláspontját a ki­rálykérdésben. Homonnay Tivadar kérte a kormányt, hogy ne nyúljon többet a tisztviselők fizetésé­hez. Kertész Miklós beszédében szóvátette a német eseményeket, majd azt mondotta, hogy a Duna völgyében az uj elrendeződésnek a mo­narchikus elv kikapcsolása mellett kell meg­történnie. Fenyő Miksa arról beszélt hogy a kor­mány helyzete megszilárdult mert megértő po­litikát folytat Nemzeti koncentrációt sürgetett. A' reviziós mozgalmat nem szabad a német törekvés szekerébe állítani. A napirendi vita során Pakots József a berlini könyvmáglya ellen tiltakozott majd Zsilinszky Endre mégegyszer visszautasí­totta Bleyer Jakab tegnapi beszédét Éjfél után áttértek az Interpellációkra. Gál Jenő a tejügyben interpellált, mire K á 11 a y földmüvelésügyi miniszter részletesen vála­szolt Héps&öveiségi /elenlés a magyar fieljzeiről „.„o. „>„v a pénzügyi "bizoLtság jelentését. A pénzügyi bizottság Magyarországról elismeri, hogy a magyar kormány komoly kísérleteket tesz az 1983—34 évi kBItségvetés 76 millió pen­gős deficitjének eltüntetésére. A bizottság re­méli, hogy Magyarország mindent megtesz, hogy az 1924 érvi kölcsön " szénen átutalhassa. U4111UVI1I, J.M..IV^jhV/OA) kamatait teljes egé­Nem I... London, május 10. Az alsóházban Mander képviselő azt kérdezte a külügyminisztertől, vájjon gondolt-e annak a célszerűségére, hogy a trianoni szerződés bizonyos intézkedéseinek közös megértés utján való módosításának gon­dos előkészítése céljából a Népszövetség taná­csának egy pártatlan bizottság kiküldését ja­vasolja a "Mandzsúria ügyében kiküldött nép­szövetségi bizottság, mintájára, hogy Magyar­oiszág határaiból származó kérdéseket meg­vizsgálják. A külügyminiszter egy szóval v: laszolt: — Nem. Több képviselő Hitler kiküldöttjének, Rosenbergnek londoni látogatásáról kérdezte a külügyminisztert, aki ezeket mon­dotta: — A német nagykövetség kérésére fogad­saggal magyaráztam meg uralkodó hangulatot. IPOK-, IPOSz- és OTI-üqyek az ipartestület előljárősági ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi ipartestület elöljárósága szerdán délután ülést tartott Az elnöki előterjesztések során Takács Béla bejelentette, hogy az ipartestület junius 15-én, illetve 18-án rendkívüli közgyű­lést tart, melyen az uj ipartestületi törvény értelmében az alapszabályok módositását il­letve az ügyrendet fogja megalkotni. Az elnök ezután beszámolt az IPOK működéséről. Vörös József ezzel kapcsolatban kérdést intézett az elnökséghez, hogy az ipartestület kilépett-e már az IPOSz-ból? Dr. Gyuris titkár válaszá­ban elmondotta, hogy a kilépést egy korábbi ülésen elhatározták ugyan, de eddig még nem hajtották végre, mert az IPOSz jelenleg fel­számolás alatt áll. Az ipartestület megvárja, amikor az IPOSz a testületekkel szemben fenn­álló tagdíjkövetelését lecsökkenti. Cserép Sándor felszólalásában kifogásolta, hofey az ipartestület vezetősége sohasem tett jelentést arról, hogy mennyivel tartozik az IPOSz-nak. Ezután elhatározták, hogy az ipar­testület sürgős levélben bejelenti az IPOSz-ból való kilépését Trinkula József intézett ezután interpellá­ciót az elnökséghez, hogy miért nem tett je­lentést a városhoz beadott segélykérelem ügyé­ben. Az elnökség azt válaszolta az interpellá­cióra, hogy az ügy sürgős természete miatt azonnal kellett intézkedni. Dr. Gyuris titkár ismertette ezután az IPOK több átiratát. Az IPOK azt kérte a tes­tülettől, hogy a kisipari export, valamint a székházak kamatmérséklése ügyében indított akciójának támogatására kérje fel Szeged mindhárom képviselőjét. Az elöljáróság ezt el­határozta. Az IPOK a vaskartell árpolitikája ügyében azt kérte az ipartestülettől, hogy a kartell elleni panaszokat közöljék. Az elöl­járóság ugy határozott hogy szakembereket hallgat meg és ezután küldi el előterjesztését az IPOK-nak. Vörös József ezután azt indítványozta, ér­deklődje meg a testület, hogy ax IOKSz miért szüntette be a kisipari hitelek folyósítását. Az elöljáróság elhatározta, hogy az ügyben kér­dést intéz az IOKSz-hoz. Vitéz Csányi János azt panaszolta, hogy az OTl azokat a munkásokat, akik hosszabb idő óta nem voltak bejelentett foglalkozásban, be­hívja és kikérdezi 3—4 évre visszamenőleg, hogy hol kinél és mennyi ideig állottak alkal­mazásban. Természetesen a munkások nem emlékeznék pontosan és így nem egyszer zak­latásnak van kitéve a munkaadó. Vörös József kifogásolta, hogy az OTI csak hatheti betegség után ad táppénzt. Ax elöljá­róság elhatározta, hogy mind a két canasz ügyében eljár az OTI-nél. Az elöljáróság a többi ügyet kérelmeket, bejelentéseket, egyre lanyhuló érdeklődés mel­lett tárgyalta. Az asztal körül végül az elnö­kön, titkáron és a jegyzőn kivül alig ültek né­hányan. LKOÜJABB modellkalaDOk óriási választékban P« REICH ERZSr^an TÉR IT. 8Z. fillér 1 kfrr m 98 trappita-sajt U A gf/' A faszer- cseroegeOzletében, Kelemen MN 1, Viszonteladóknak &rongedm««y I

Next

/
Thumbnails
Contents