Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-10 / 105. szám

DELM AGVARORSZAÜ SZEGED. ScerKeulOMtg: Soniixjyl uecB ZZ.I.em. Telefon: 23-33.^KladAhlralal, kHlctnnkOnyrtAr «* legylroda Aradi uccn a. Telelőn: 13-00. - Nyomdnr Lílw LId«< uccn 10. Telefon : 13'OÖ Tftvlr.xi levélcím DélmaayarnnzAg «leged II miskolci példa Miskolc város, mint budapesti lapokban olvassuk, sikerrel fejezte be a hitelezőivel le­folytatott tárgyalásokat. Miskolc városnak sikerült Stilíhalte-t létesítenie belföldi hitelezőivel is, akik részben tőkésítették a hátralékos kamatot, részben kamatkedvez­ményt nyújtottak a fizetési nehézségek közé jutott városnak. Ez a kedvezmény a kamat­láb leszállítására is vonatkozik. Miskolc alkuszik, Szeged fizet. Aki pénz­ügyi kérdésekben is tud lokalpatriota lenni s gazdasági kérdésekben is csak az önérze­tére hallgat, az megelégedéssel nézhet le erre a különbségre. Miskolc lót-fut, kér és fenye­get, tárgyal és alkuszik, hogy kedvezményt érjen el a hitelezőinél, Szeged nem lót-fut, nem kér és nem fenyeget, nem alkuszik és nem tárgyal, Szeged ugy intézi el a pénzügyi feladatokat, mint ahogy azokat a katona­tisztek szokták elintézni: Szeged fizet. Sze­E 'ed fizet, de ezzel a fizetéssel egyetlen fii­érrel nem lesz kevesebb a tartozása. Szeged most négy és félmillió pengőhöz jutott adós­ságainak törlesztése végett s mire vége lesz annak a mohácsi és mohi-púsztai elszámolás­nak, ami ezt a négy és félmillió pengő hova­fordításáról ad majd számot, akkor ki fog de­rülni, hogy a város négy és félmillió pengőt ugy fordította adósságai törlesztésére, hogy a törlesztés után több lesz a város adóssága, mint a törlesztés előtt volt. A város ugyanis a törlesztésre rendelt pénzből hátralékos ka­matot fizetett ki, — a miniszter ugy rendel­kezett, hogy a város a függő tartozásai tő­ketörlesztésére fordítsa a pénzt, a város pe­dig nem a függő tartozásai kamathátralékát fizette ki. Miskolc tárgyal a hitelezőivel, megegyezik és könnyebbséghez jut, Szeged nem tárgyal, fizet és — nem jut könnyebb­séghez. Majdnem azt mondhatnánk, hogy Miskolc pénz nélkül többet ért el, mint Sze­ged pénzzel. A gázgyári tárgyalások idején a koncesz­szió meghosszabbításának feltételeként mu­tattak rá arra, hogy a város a koncesszió meghosszabbítása ellenében könnyítsen va­lamit súlyos eladósodottságán. A koncesszió meghosszabbításának feltételei között a gáz­gyár három millió kedvezményes kölcsönt is nyújtott a városnak. A város ebből a három millióból két milliót pénzintézeteknél fenn­álló függő tartozásai törlesztésére fordit. Ez­által azonban tartozása nem lesz kisebb, csak kamatban takarít meg valamit s csak a hite­lező személyében történik változás. Amikor azonban a város három milliós kölcsönt vesz fel a gázgyártól s ebből csak két milliót for­dit pénzintézetektől felvett függőtartozásai törlesztésére, akkor ennek a tranzakciónak végelszámolása szerint a város adósságai mintegy egy millió pengővel növekednek s akkor a város kamatban sem takarít meg semmit, mert az után az egymillió után, ami­vel tartozása növekszik, több kamat fizeté­sére kötelezi magát, mint amennyit a bankok­nak törlesztett két millió után kamatkülönbö­zetben megtakarít. Szeged város tehát, amikor a sors különös kedvezéseképen pénzhez jut, ezt a pénzt ugy használja fel, hogy tartozásai nem csök­kennek, viszont munkaalkalmat nem teremt. Csudálatos jelenség, hogy a bankok akkor tü­relmetlenek, ha az adósuknak Dénze van s Szerda, 1933 május 10 Ara 12 fillér IX. évfolyam,~404?sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken és Budapesten 3.00, kUUSldttn 0.-40 pengd. — Egyes szám Ara hétköz­nap 12, v»»Ar- és Ünnepnap 20 flll. Hlr­pelétek felvétele tarifa »zrrlni. Megje­leni«* h*tiö kivételével naponta reggel akkor maradnak nyugodtan, ha az adósuk­nak még a bőre alól sem lehet pénzt kicsi­holni. Miskolc hitelezői nyugodtak, mert Mis­kolc fizetni nem tud, de Szeged hitelezőinek nyugalma olyan mértékben fogyott el, ahogy a gázgyári pénz a város főpénztárához köze­ledett. A hitelezőket, láthatóan, nem az adós pénztelensége és fizetőképtelensége, hanem az adós pénze és fizetőképessége izgatja. Lehet, hogy ez az izgalom is hozzájárult vol­na ahhoz, hogy Szeged város a hitelezőivel nehezebben jusson megegyezésre, mint ahogy Miskolc megegyezett velük, — dehát hol van már ez a pénz s hova lett Szeged város hite­lezőinek izgalma. Mint az Anyeginban énekli Lenszky: „hová, hová, óh, hova tűn­tek el" a pénzzel felcsigázott hitelezői izgal­mak? Eltűntek éppen olyan gyorsan, mint ahogy eltűnt a pénz. De talán most, amikor nincs a városnak pénze, elérkezett az a pszichológiai pillanat, amikor Szeged város is rá tudna lépni a mis­kolci útra. Szeged város elég bizonyságát adta annak, hogy fizet akkor, amikor van mi­ből. Ámde a nemfizetés állapota sokkal ál­landóbb, mint a fizetésé. A nemfizetés sötét éjszakájában a fizetés csak egy-egy felvilla­nó, nyomban ellobbanó fényjel. Talán most, hogy ez a fény nagyon hosszú időre kialudt, a város megkísérelhetné a tárgyalások kezde­ményezését s talán megtörténhetne az a cso­da is, hogy a város négy millió lefizetése után hozzájutna ahhoz a könnyítéshez, amihez Miskolc hozzájutott egyetlen fillér nélkül; A német-Kérdés, Aussztria és a Habsburg-restauráció a Költségvetés Keddi viidfában Turl Béla Magyarország és Ausztria összefogdsdról beszélt — Eles összetűzés Bleyer Jakab és Zsilinszky között a német­kérdés miatt (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A kép­viselőház keddi ülésén ellanyhultan folyt tovább a költségvetési vita. Az ülésen Tnri Béla aa Ausztriával való egyesülésről és a Habsburg-res­taurációról beszélt, majd felszólította Gömbös mi­niszterelnököt, hogy vigye ebbe az irányba a nem­zet sorsát. — Voltak már politikusok — mondotta Túri —, akik a nemzet érdekében megváltoztatták felfo­gásukat, megteheti ezt a miniszterelnök is. Magyar Pál nívós beszédben gazdasági szem­pontból foglalkozott a költeégvetéssel, majd Ble­y e r Jakab felszólalása következett. Ez a felszó­lalás meghozta a költségvetési vita első viharát. Bleyer a német kisebbségi kérdésekről beszélt és ennek során élesen összetűzött Bajcsy Zsilin­szky Endrével. Az ellenzék részéről süni és in­gerült közbeszólások kisérték Bleyer felszólalását és a karzatról is beleavatkoztak a vitába. Egy fia­talember kezével élénken integetett Bajcsy Zsi­linszky felé és a teremben levők ugy látták, mint­ha az integetés fenyegetés lett volna. A fiatalem­bert kivezették, leigazoltatták és megindították el­lene az eljárást Az ülés elején Herczeg Béla beterjesz­tette az igazoló bizottság jelentését, amelynek alap ián véglegesen igazolt képviselőnek jelen­tették ki B á n ó Ivánt és I mréd y Bélát. Sza­bó P a p p Károly igazolását függőben tartot­ták, mert megválasztása ellen petíciót nyúj­tottak be. A költségvetés vitája során az első felszólaló Dinnyés Lajos volt, aki nem hiszi, hogy a nemzeti egységet u^y lehetne megvalósítani, hogy egy politikai tá­borba összpontosítani az egész országot. A tárgyilagos bírálatra íaindig szükség volt és mindig szükség van. Részletesen foglalkozott a parasztság helyzetével. Elitélte a kartellek po­litikáját és szigorú beavatkozást sürgetett. A költségvetés becsületes munka, de túlméretezett. Miből óhajtja a pénzügyminiszter a hiánvt fe­dezni? A Máv.-nál okvetlenül le kell szállítani a díjszabást és nagy súlyt kell vetni a gépkocsi­forgalom fellendítésére. A honvédelmi tárca ki­vételével valamennyi tárcánál csökkentéseket kívánt, végül a sport fejlesztésére hivta fel a miniszterelnök figyelmét. A költségvetést nem fogadta el. . . Turi Béla szerint a kormány az elmúlt hét hónap alatt komoly munkát végzett Sok te­kintetben megindította a kormány a javulást, különösen érezhető a javulási irányzat külkereskedelmi politikánk irányveze­tésében és devizapolitikánkban. Kár, hogy az eddigi intézkedéseknek még ke­vés hasznát látta a falu és a falu munkássága. A kamatenyhitések nem sokat lendítettek a fa­lu helyzetén. Felháborítónak tartja azt a hirt, hogy Németországból 50 németet beengedtek és letelepitettek. A nagy munkanélküliség mel­lett még tiz ember behozatalát sem lehet eltűr­ni. Pártja, a keresztény párt helyesléssel veszi tudomásul Gömbös miniszterelnöknek a ke­resztény nemzeti program alapjára való helyez­kedését. Helyesli a nemzeti egység eszméjet is, de a párt nem adhatja fel önállóságát, mert más világnézeti alapon áll. Nem helyesK a nemzeti egység eszméjét egy párt számára monopolizálni. Helyesli, hogy szervezik a nem­zeti egység pártját, de ne szervezzék erőszako­san (Zaj.) Turi ezután azt mondta, ho£V nem látja rémképnek a német hatalom fejlődésé!, ezer év óta mindig oda volt kötve sorsunk' Né­metországhoz. Nem akarja invitálni a némete­ket Ausztriához, de megjegyzi, hogy a német hatalom képe nem olyan sötét, mint a Duna­konföderáció előrevetett árnyéka. Ebben a kon­föderációban nálunk nagyobb és hatalmasabb államok vennének részt. Lázár Miklós: Németország tízszer na­gyobb! Turi: Jövőnket Ausztriával közösen kell kialakítanunk! Magyarország és Ausztria ösz­szefogására van szükség. Ezt kivánja a gazda­sági helyzet és a történelmi logika. A helyzet kedvező a számunkra, mert sok állani van, amelyek nem kívánják Ausztria csatlakozá­sát. fsTem szabad haboznunk az osztrák-ma­gyar megoldással szemben akkor sem, ha ez a restaurációt jelenti. Kutmérgezéssel azonos az, amikor azt irják, hogy „Sixtus herceg eladta Belgrádnak Magyarországot". Magyar Pál szerint a magyar gazdasági helyzet elbírálása szempontjából nem kedve­zőtlen, hogy a költségvetés hiányt tüntet fel, sót csak előnyös lehet a pénzügyminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents