Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-30 / 121. szám

n IM DÉLMAGYARORSZAG 1933 május 30. lően le*zállitandók. Dr. Hvgutowitz Károly professzor a gyümölcsexport megszervezésének fontosságára hívta fel a kongresszus figyelmét és kifejtette, hogy a kongresszus csak ugy fejthet ki eredményes munkát, ha megfelelő szervezetet épit ki és minden ülését gondosan előkészíti. Javasolta, hogv a jövő évi kongresszus előkészítése céljától már most küldjék ki a megfelelő bizottságot. I>r. Cserzrj Mihály iparkamarai titkár előadásában ipari kérdésekkel foglalkozott. Javaslatára a kongresszus kimondotta, hogy a kisipar helyzetének könnyítése céljából elsősorban munkaalkalmak teremlését látja szükségesnek. Ezért a szegedi kereskedelmi és iparkamara utján megkeresi a kereskedelemügyi minisztert, hogy a konfekcionális természetű közszállitások a lehető legnagyobb Százalékban alkalmi kisipari csoportoknak adassanak ki; a hatósági üzemek, házilagos műhelyek és házilagos építkezések min« előbb megszűnjenek; az OTI és MABI öregségi tartalékalapjaik kihelyezésénél mellőzzék a kész objektumok vásárlását és ehelyett inkább építkezzenek; az országos jellegű intézmények helyi szervei saját szükségletüket a vidéken szerezzék be; az adóztatás terén szükségesnek látja a kongresszus magasabb létminimumok megállapítását; a végrehajtási eljárás enyhítését, a fényűzési adórendszer megszüntetését; a forgalmiadénál az egész vonalon a fázisrendszer bevezetését. Ezután Pásztor József, a Délmagyarország főszerkesztője terjesztette be az Alföld idegenforgalmi kérdéseiről szóló határozati javaslatát, amely a következőket mondja: A kongresszus állást foglal a leghatékonyabb idegenforgalmi munka szükségessége mellett s felkéri ugy a területén működő megyei, mint városi törvényhatóságokat, állapítsák meg az ideqenforgalmilag is értékesíthető történeti és kulturális intézményeket, emlékeket, fennálló, vagy létesíthető berendezéseiket és értesítsék róluk a délvidéki kongreszszus Szegeden székelő állandó elnökségét. Elhatározta továbbá a kongresszus, hogy a beérkezett adatokat feldolgozza, a figyelembe vételükkel megindítandó idegenforgalmi propaganda kereteit megállapítja s ugy a kormánynál, mint a törvényhozásnál és az egyes törvényhatóságoknál sürgetni fogja az ily módon kidolgozott munkaterv megvalósítását, különös tekintettel az alföldi gondolatra is. A javaslathoz Berzenczey Domokos műszaki főtanársos szólalt fel. A javaslatot elfogadja, de kijelenti, hogjr a Délvidék önállóan nem csinálhat idegenforgalmi propagandát. A legfontosabbnak a helyes szállopolitika megteremtését tartja. A külföldi látogatók mindenütt elsősorban lokális specialitásokat keresnek ételben, italban, látnivalóban. Pásztor József reflektált a felszólalásra. Senki sem iön Szegedre a külföldről csak a jó szállodák kedvéért. Idegeneket vonzó érdekességekre van szűkség. Hivatkozik Salzburg és Innsbruck példájára és megállapítja, hogy ez a két osztrák város sem csak természeti szépségeinek és kincseinek köszönheti világraszóló idegenforgalmát, hanem helyes idegenforgalmi politikájának, amely mindent az idegenforgalom szolgálatába állit és gondoskodik arról, hogy a természeti adottságokon kivül más érdekességeket is találjanak a látogatók. Kérdi, hogy miért ne lehetne életet teremteni a szegedi Kisvasút mentén, miért ne lehetne bekapcsolni Tápét, mint ritka ethnográfiaí érdekességet Szeged idegenforgalmi propagandájába. Ott hever a muzeumban láthatatlanul és kiaknázatlanul a hatalmas ásatási anyag. Itt van kihasználatlanul a Templom-tér, Klebelsberg Kuno legszebb alkotása. Szeged csinálhatna fejlett zeneéletével is idegenforgalmat, de sportéletével is. Pásztor határozati javaslatát a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Dr. Gyuris István mutatta be végül a kongresszushoz benyújtott indítványokat és javaslatára elhatározta a kongresszus, hogy áz indítványok tárgyalásának előkészítésére bizottságot küld ki. A mindvégig érdekes kongresszus két órakor ért véget. Becsüleisértési ver a dohánygyári igazgatóválasztás után A volt tisztviselő feljelentésére elitélték az aligazgatót (A Délmagyarország munkatársától.) Amikor a mult esztendőben a szegedi dohánygyár akkori igazgatóját búcsúztatták a gyár tisztviselői és munkásai, kisebb ünnepséget rendeztek a távozó igazgató tiszteletére. Reggel a gyár személyzete misén vett részt a rókusi templomban és a miséről Skulléty János aligazgató rendelkezése értelmében az egész gyári személyzetnek négyes sorokban kellett visszavonulnia a gyárba. Tennenmayer János műszaki tisztviselő nem állt be a sorba, hanem külön tért vissza a gyárba. Emiatt Skultéty a tisztviselőt az egész gyári személyzet előtt reprodukálhatatlan kifejezésekkel illette és felszólította a személyzetet, hogy bojkottálja Tennenmayert. Ennek következtében Tennenmayer személye körül olyan helyzet keletkezett, hogy a tisztviselő ennek hatása alatt kénytelen volt kilépni a gyárból. Kilépése előtt felkereste hivatali helyiségében a heljtpttes igazgatót és elmondotta, hogy Skultéty János eljárása folytán kénytelen felmondás nélkül kilépni a gyárból. Kérte az igazgatót, hogy ezt a tényt vegye jegyzőkönyvbe. Erre azonban a helyettes igazgató nem volt hajlandó, a helyiségben jelenlévő Skultéty János pedig kiutasította Tennenmayert. A tisztviselő kétrendbeli durva becsületsértés miatt feljelentést tett Skultéty aligazgató ellen a szegedi járásbíróságon. Az érdekes ügy-* ben hétfőn vorvta felelősségre a bíróság Skultétyt, aki elismerte, hogy az inkriminált kifejezéseket megtette és azzal védekezett, hogy Tennenmayer viselkedése miatt fel volt háborodva. A bíróság több tanú kihallgatása után bflnösnek mondotta ki Skultéty Sándort és 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte, az Ítélet végrehajtását azonban próbaidőre felfüggesztette. Tennenmayer János a felfüggesztés miatt fellebbezést jelentett be. Az Ipari Vásáron nem veszek részt de a vásár tartama alatt 4 penget meghaladó vásárlás után egy rajzott pamutvászon párnilt, 8 , ... lenvászon kerti párnát OÍénilálfha orlnlr Kézimunkák, festett goblinképek, párnák, szflnyeirek, gyapju- és himzöfonalak dJdlIUCnUa duun. nagy választékban, mérsékelt, olcsó áron. „VUldmsxöites" kézimunkát minden vevőinknek elkezdünk, 448 Fáy Margit káz'mvnkatlzlete, Kígyó ncca 5. »Senkinek ne legyen inga kiváltságokra mindaddig, amig mindenki számára nem biztosítanak kenyeret« Magyar P6I előadása a Kereskedők Szövelsége kOzgyOlésén (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegődi Kereskedők Szövetsége vasarnap délután tartotta meg közgyűlését Varga Mihály elnökletével. A közgyűlésen megjelent K é t h 1 y Anna, Szeged országgyűlési képviselője is, a város hatóságát dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok képviselte. Az elnöki megnyitó a nemrégiben elhunyt Szokolovszky Gyula elparentálásával kezdődött. A közgyűlés az elnök szavait felállva hallgatta végig. Varga Mihály ezután megemlékezett gróf Klebelsberg Kunóról, Szeged nagy halottjáról, beszélt Gömbös miniszterelnöknek az ÓMKE-ben tett kijelentéseiről, majd a szegedi kereskedők egységes frontjának a lehetőségéről szólva, kijelentette, hogv a szövetség hajlandó tárgyalni, ha egyenlő félként ülhet a tárgyaló asztalhoz. Ezután Magyar Pál országgyűlési képviselő a kapitalizmus fejlődésének uj útjairól tartott nagy figyelemmel kisért előadást. Először arról a feszült világpolitikai légkörről beszélt, mely jelenleg tapasztalható a leszerelési konferencia és a londoni világgazdasági konferencia körül. Kérdés, hogy a londoni világgazdasági konferencia nem jut-e az előző konferenciák sorsára, nem végződik-e egy optimista hangú, de jelentéktelen határozattal. A lapok tele vannak a Morgan-féle pénzügyi botránnyal és ez a botránv-eset alkalmas a kapitalizmus erkölcsi rendjébe bizó illúziót szétoszlatni. A kapitalizmus utolsó 30 éve megcáfolta azt a hitet, hogy egy világháborút megelőző feszültség, a háboruokozta termelési rend felborulás és az ezzel kapcsolatos állami beavatkozások után vissza lehet térni arra az alapra, ahonnan elindult a kapitalizmus. Az a rettenetes szenvedés, melyen az emberiség keresztülment, sokkal inkább megedzette a társadalmi rétegeket, semhogy meg lehetne akadályozni akár a szuronyok erejével is azt az igazságot, hogy egy társadalmi rendszernek a hive legyen valaki, ha az a rendszer nem ad ja meg részére az emberi jognak azt a minimális részét, melyet a munka joga jelent. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a munka jogától elütött, egyénektől nem lehet a rendszer támogatását kívánni, mégis meg kell állapítani, hogy a sokat támadott kapitalista rendszerrel szemben eddig nem kaptunk olyan realitásokkal biró tervet, mely a jelenlegi rendszer helyébe léphetne. — Kétségtelen — folytatta előadását —, hogy a szociáldemokrata mozgalom alakította ki a kapitalizmussal szemben azt az erkölcsi igényt, hogy meg kell találni a módozatokat a segítésre, hogy az erősebb ne nyomhassa el a gyengét és hogy a termelés kereteben a gyengébb javára is biztosíttassák az érvényesülés lehetősége. Azt a törekvést kell jogosultnak tartani, melv a dolgozni tudók és akarók számára az életstandardot kívánja biztosítani. Az uj kapitalista osztálynak teljesítenie kell azt, hogy senkinek se legyen joga kiváltságokra mindaddig, amig minden ember számára nem biztosítanak kenyeret. Igyekezni kell olyan reális megoldást találni, melynek gyümölcseit ha mi nem is, de gyermekeink élvezhetik. Magyar Pált előadása után sokáig ünnepelte a közgyűlés. Ezután Vértes Miksa az OMKE és Sándor Pál üdvözletét tolmácsolta és kijelentette, hogy a szegedi kereskcdőtársadalom mindenkor maga mögött fogja találni az OMKÉ-t. Dr. Landesberg Jenő főtitkár a szövetség mult évi működését D a c s ó Arnold a zárszámadást ismertette, majd Varga Mihály elnök javasolta, hogy Vértes Miksát a kereskedőtársadalom érdekében kifejtett önzetlen és sikeres működése elismeréseül válassza meg a közgyűlés a szövetség diszelnökévé. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadta. A közgyűlés ezután megválasztotta a tisztikart, meíy a következő: elnök Varga Mihály, ügyvezető elnök Vértes Miksa, ügyvezető elnökhelyettes Hirschfeld Lipót, alelnökök: Boda Bertalan, Goldgruber Árpád, Wagner Ferenc, Káldor József, Kocsis Ferenc, Reich Sándor, főtitkár dr. Landesberg Jenő, titkárok: Lőffler Gvörgy, Rosenberg Béla, ügyész dr, Kertész Béla, pénztáros Dacsó Arnold, ellenői Neumann Gvula, háznagy Korda Jenő, jegyzők: Iritz Béla, ifi. Klonltay Andor, ördög Ferenc, számvizsgálók: Adlei Mór, Paul Adolf és Rudolf Ernő.