Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-30 / 121. szám

DELMAGYARORSZAG Mágnás kavarék, kfiiépamarl* kai és columbiai káv«­fajtákból összeállított • röteljes liO kivé 114 kg 3.70 MIINL OYU1AR.T. izcged, Kárász u. 6. sz. zetését. OsvátK Pál a bírák nehéz munkájánSI lései megtorlásban. Lázár Andor ígazságügyminiszter ujabb felszólalásában kijelentette, hogy a bünügvi rendőrség felállításával a büntetőelökészitő el­járás is megváltozik. Az összeférhetetlenségi lörvény ismét a Ház elé kerül. A többség ezután elfogadta a tárca költség­vetését, majd östör József előadásában meg­kezdték a kultusztárca költségvetésének vita­ját. A vitát kedden délután folytaják. Kz ülés éjfélkor ért véget. DIszfoktoravatás és évzáró ülés az egyetemen (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi egyetem' vasárnap az orvostudományok rí is/doktorává avatta dr. Buday Kálmánt, a budapesti tudományegyetem tanárát. Dr. S c h m i d t Henrik rektor megnyitója után dr. B a 1 ó József, az orvostudományi kar dé­kánja ismertette a díszdoktorrá avatás előz­ményeit, Buday professzor pályafutását és tu­dományos munkálkodását. Ezután megtör­tént az avatás, majd dr. Buday Károly a fo­gadalom letétele után megköszönte az egyetem kitüntetését. Hangoztatta, hogy 38 évvel ezelőtt nevezték ki a kolozsvári eevetemre tanárnak, ahol 18 évig működött. Hétfőn délben tartotta meg az egyetem 61. évzáró nyilvános ülését az egyetem aulájában. A Hiszekegy után dr. S c h m i d t Henrik rek­tor üdvözölte dr. Somogyi Szilveszter polgár­mestert és a megjelent egyházi, katonai és pol­gári kiküldötteket, majd kegyeletteljes sza­vakkal emlékezett meg az egyetem elhunyt patrónusáról, gróf Klebelsberg Kunoról. Ezután dr. Imre Sándor tartotta meg előadá­sát „Hagyomány és nevelés" címen. Felolvasá­sában hangoztatta, hogy a nevelés tudománya uemcsak közérdekű, hanem időszerű is. A ha­gyomány a multat jelenti, melyet az uj nem­zedék átvéve belekapcsolódik a közösségbe. A nevelés a hagyomány tervszerű, tudatos fenn­tartója. Imre professzor előadása után ismertették beérkezett pályamunkákat és kiosztották a pólvadiiakat. Pálvadijat kaptak: Tézsla Jó­zsef és Bibó István joghallgatók, vitéz Csi­k y János, A i g n e r Károly, ,T á r o s s y György, Vajda György, Huszár Gvörgv, Turcsányi Éva, Straub Brúnó, Laki Kálmán, Beck Aranka orvostanhallgatók, Bihari János, Tolnai Gábor, Lunc Ká­i'olv, Fé 1 Edit, Gedeon Jolán. Lackovics I.ászló, Török Gyula bölcsészrttanballgatók, Párduc Béla. Győrffv Barnabás, Grün­w a 1 d Géza, Tomka Pál. Erdős József, Szél Erzsébet, Dómján Anna. Szabados Margit, Nagv István tanárjelöltek. A Kubinvi Pálné-dí jat dr. Gellért József tanársegéd knnta. Dr. Sch'midt Henrik rektor záróbeszédé­ben azon óhaját fejezte ki. hogv az elért ered­ménvek szolgáljanak buzdításul az egész egye­temi ifjúságnak. Az ünnepély a Himnusszal ért Téget. Kegyetlen rablógyilkostág Szentesen Baltával és dorongokkal agyonverlek egy Idős asszonyt (A Délmagyarország munkatársától.) A szen- a helyzettel ismerős egyének követték el a rab­tesi rendőrseg hétfőn délután jelentette a sze- lógyilkosságot. Erre vall az a körülmény, gedi ügyészségnek, hogy Szentesen, a Nagy- hogy a tettesek kilesték azt a pillanatot, aml­örmény-ucca 12. szám alatti házban meggyil- kor Nagy Györgyné egyedül tartózkodott há­kolva találták Nagy Györgynét. Az idős gaz- zában. Megtámadták, először fojtogatták, majd dálkodó asszonyt a nyomozás adatai szerint agyonvertek. ismeretlen tettesek megtámadták, fojtogatták, Az ügyészség intézkedésére kedden reggel a majd baltával és doronggal agyonverték. A vizsgálóbíró és az orvosszakértő kiutaztak gyilkosság elkövetése után a lakást kirabolták. Szentesre a nyomozás, illetve a boncolás meg­A tettesek elvitték az asszony ékszereit, kész- ejtésére, pénzét és egyéb értéktárgyait Valószinü, hogy D közszállitások, az osztrák—magyar forgalom és a famonopólium ügye a kereskedelmi és iparkamara hétfői teljes ülésén (A Délmagyarország munkatársától) A ke­reskedelmi és iparkamara hétfőn délelőtt Wim­mer Fülöp elnöklésével teljes ülést tartott. Elő­ször'a kamara költségelőirányzatának jóváha­gyását és a nyugdijalap zárszámadását tár­gyalták. Wimmer Fülöp javasolta, hogy a kamara mintegy 30 ezer pengős tartozását a nyugdij­alapból vegyék kölcsön, amit azután a kamara részletekben fizetne vissza. Papp József szerint nyolctagú bizottság fog­lalkozzon a nyugdijalap szanálásával és dol­gozzon ki javaslatokat Wimmer elnök közölte, hogy nem volna he­lyes a bizottság kiküldetése, mert ez csak kés­leltetné a kereskedelemügyi miniszter és a ka­mara elnöksége között a nyugdijalap szanálása ügyében megkezdett tárgyalások sikeres befe­jezését. Fenyő Mátyás ellenezte Wimmer javaslatát. Szerinte a nyugdijalap szanálását a minisz­tertől függetlenül kell végrehajtani. Dr. Blancz Béla (Hódmezővásárhely) az el­nöki javaslatot fogadta el, a bizottság kikül­dését feleslegesnek tartja. Antal József (Makó) után Wagner Ferenc a kamarai tagok meg­nyugtatására szükségesnek tartja a bizottság kiküldését. Pick Jenő részben az elnökség ál­álláspontját tette magáévá, de a bizottság kikül­dését helyesnek tartja. A többség végül a bizottság kiküldése mel­lett döntött A bizottság tagjainak megválasz­tották dr. Blancz Bélát, Wagner Ferencet, Ta­kács Ferencet, Wolff Endrét, Pick Jenőt, Fe­nyő Mátyást, Szécsi Mártont és Antal Józsefet Azt az indítványt, hogy a kamara adósságára a nyugdíjalapból veevenek kölcsönt, a teljes ülés elfogadta. Dr. Tonelli Sándor főtitkár ezután jelentést tett a kereskedelmi minisztériumban megtartott két legutóbbi kamarai értekezletekről. Rózsa Gusztáv (Békéscsaba) élesen kikelt a budapesti vásárok és a filléres gyor­sok ellen. Dr. Cserzy Mihály titkár a délvidéki kon­gresszuson elhangzott kisipari kérdések ügyé­ben elfogadott határozati javaslatot ismertette. Balogh Péter javasolta, írjon fel a kamara a kereskedelemügyi minisztériumba, hogy az építőiparra vonatkozó összes rendeleteket vonják vissza és adjanak ki olyan egységes rendeleteket, amely a mai viszonyoknak meg­felel és amelyben a kisiparos kiismeri magát. Körmendy Mátyás a kőzszállitásokkal kapcsolatban azt javasolta, hogy a kisiparosok közszállitásainál tízezer pengőig ne lehessen visszatartani köztartozásokra a szállítási ösz­szeg 25 százalékát. Pick Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztria Németországgal milyen rossz viszony­ban van; szeretné, ha mindent elkövetnének, hogy Ausztriával való viszonyunk minél job­ban kimélyüljőn. Kérte továbM, hogy a kli­ringszerződések revideálására hivja fel a ka­mara a kormány figyelmét Dr. Landesberg Jenő ügyvezető-titkár az ipartestületi hálózat kiépítése ügyét ismertette. A szegedi zsibárusok azzal a kérelemmel for­dultak a kamarához, hogy az alkalmi zsib­árusengedélyek korlátozása f gyében tegyen lé­péseket. A 190 zsibárussal szemben 1932-ben 3000 alkalmi zsibárusi engedélyt adott ki a város. A kamara felkéri a polgármestert, hogy az en­gedélyek kiadásált a legminimálisabbra szo­rítsa. A vásárokra megállapított fázisos forgalmi­adó kulcsát az érdekeltség magasnak találja; a kamara felír a pénzügyminiszterhez, hogy az adókulcsot szállítsa le. Boda Bertalan azt indítványozta, hogy a fűszer- és csemegekereskedelem gyakorlását kössék képesítéshez. Az elnökség bejelentette, hogy miután ebben a kérdésijén a kereskedő­társadalom nem egységes. Boda indítványát megküldik a kamara területén működő keres­kedelmi testületeknek véleményezés végett Boda Bertalan megindokolta indítványát, majd Varga Mihály szólalt fel, aki szerint a kereskedelmi érdekképviseleteket feltétlenül meg kell hallgatni. A teljes ülés igy határozott. Utolsó tárgyként Iritz Béla ismeretes indít­ványát tárgyalták a fabehotatulról. Miután időközben a kérdés ax indítvány értel­mében elintéződött az ügy tárgytalanná vált Balassa József (Hódmezővásikrhely) azt indíts ványozta, a kamara foglaljon állást amellett, hogy a szállítási igazolványokat igazságosan adják ki. Steinberger József (Békéscsaba) fel­szólalása után Vértes Miksa szólalt fel. Nem tételezi fel — mondotta —, hogy az elosztó­bizottságban protekció érvényesülne, de hatá­rozott kérés ellenére sem vették be a bízott­ságba a szegedi kamara képviselőjét. Nincs ér­telme annak — folytatta —» hogy a roinán fa megkötöttsége mellett erről a helyről propagál­juk a magyar fa megkötöttségét is. Szenvedélyes hangú vita fejlődött ki a szál­lítási igazolványok kiadása körül, végül s a kamara elhatározta, hogy felir a földmüvelés­ügyi miniszterhez, hogy minden két vagon ro­mán fa után egy vagon magyar fára adjanak szállítási igazolványt, de kizárólag a kereske­dőknek. Az ülés délután két órakor ért véget Titkos Ilonát megoperálták (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bu­dapestről jelentik: Titkos Ilona színmű­vésznő gennyes vakbélgyulladásban megbete­gedett. Az egyik szanatóriumban megoperál­ták. Állapota súlyos. Nyakkendők, fehérneműik lasztékban, olcsó Pollák Testvéreknél szabott árakon csekonlcs ucca és. Széchenyi lér.

Next

/
Thumbnails
Contents