Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)
1933-05-28 / 120. szám
DÉLMAGYARORSZAG TO33 május 20; KATZMAYER készíti a legszebb inget, pijamát — 5a & teljes felelősség mellett és mindenféle TeiTll6ll6rn6ElTl|II» Specialista puha, félkemény ét kemény gallérokban. — » Feketesas ucca 21. szám. ban nem gyökeres reformokkal, mert azokkal esetleg ellentétes célt érhetünk el, rr/ tanyarendszerre AH érni nem lehet és nem Is szabad. Vannak, akik a tanyavilágot decentralizálni akarják, de ezzel a kérdéssel vigyázni kell, mert a tanyai bel- és külterületek egységet képeznek. De azokkal sem lehet egyetérteni, akik a tanyát a mai helyzetében kívánják meghagyni, mert a tanya népét nem lehet eltárni a kulturától. A tanya világot fejleszteni kell, még pedig elsősorban ugy, hogy a meglévő tanyai központokat kell etlétnl Intézményekkel. Orvosra, szülésznőre, állatorvosra van szükség, minden központot el kell látni telefonnal, postai kirendeltséggel, csendörséggel, gyógyszertárral. Külterületi kirendeltségeket kell felállítani, ahelyett, hogy a tanyai központokat községesitenék, mert ez a módszer lényegesen célravezetőbb és olcsóbb. Az előadás után Fabinyi Tihamér 1' -rétével együtt eltávozott, majd dr. Johann Béla, a Közegészségügyi Intézet Igazgatója tartott előadást, aki azt fejtegette, hogy a tanyavilágban 5—10 ezer emberre esik egy orvos, mig a városokban 300—600 emberre jut egy orvos. Vándorintézményeket kell létesíteni, a tanyaiaknak életkörülményeit meg kell javitani, védőnőket kell szervezni, hogy a tanyavilág egészségügyi problémáit megoldani lehessen. Azt javasolja, hogy a tinyal orvosokat körorvosi, tiszti orvosi pályázatoknál részesítsék előnyben, szervezzék meg a védőnői intézményt, minden tanyaközpontban gyógyszertárt létesítsenek. A következő előadó Becker Vendel pápai kamarás volt, aki a tanyavllág valláserkölcsi neveléséről beszélt. Határozati lavaslatában azt indítványozta, hogy a papképzés tanrendjébe vegyék fél a tanyavilág Ismeretét, szervezzék meg a tanyai hitoktatói állásokat, szervezzék meg a vasárnapi istentiszteleteket, rádió-istentiszteleteket, a tanítókat készítsék elő vallásoktatásra már a tanítóképzőben. Ezután Kovácsné Tüdős Ilona tartott előadást a tani fal nők helyzetéről, majd Kameruzky Béla a tanj/al gazdálkodás problémájáról, dr. Kiss István vármegeyi aljegyző a tanyai adatfelvétel szükségességéről beszélt. Rásonyl Papp Gedeon pásztói földbirtokos felesége nevében tiltakozott Kovácsné Tüdős Ilonának az ellen a beállítása ellen, hogy a tanyai asszonyok elvágyódnak a tanyáról. Kovács Jenő szeretné ezt a sok elméletet gyakorlatban látni, mert a tanya mindent odaad a városnak, de a város semmit sem ad a ta0 FELSEGE A VENDÉG! Ez a mi jelszavunk és a mi sikerünk titka. Mindent a vendégért és mindent a vendégnek! A legjobbat, a legolcsóbbat! A legjobb helyen fekvő szállodánkban nagyon jó szobát kitűnő ellátással adunk. 12"- P-ér. Bristol Szálloda Budapest Dunaparti nyának. Bürokratizmussal nem lehet a dolgot elintézni. Dr. Kiss Károly és dr. Völgyessy János felszólalása után dr. Petrányi Győző egyetemi tanársegéd arról beszélt, hogy 4800 tantfal elemi Iskolás gyerek közül 31 százalékot tuberkulótlkusnak találtak. Volt olyan osztály, ahol 80—00 százaléka a gyermekeknek tuberkulótikus volt. Szilágyi János arról beszélt, hogy a termények és az iparcikkek ára között nincs meg az összhang. A tanya népe el van keseredve és ezért van az, hogy sokan a szélsőségek felé hajlanak. Hegedűs Károly azt kifogásolta, hogy a gazdakörök kevés támogatásban részesülnek. Több felszólalás után a kongresszus véget ért. SZENZÁCIÓS TAVASZI GIPŐUJDONSAGOK fehér cipők ís szandolettek r.v.v.T.Y.i':; GRÁCIA CIPÖÜZLET meglepő otcsö Arakon. Kárást ucca 3. sz. Telefon 32—76. is. AZ ÉLET MOZIJÁBÓL' (A somog,i jelleg) Az alábbi történetet nekem Kozma Andor, a nemrég elhunyt kiváló költi beszélte el édesapjáról, a halhatatlan emlékű főügyészről. — Szabadságán pihent, a dunántuli kis szőlőben, az édesapám, nem foglalkozott hivatalos dolgokkal, de meghagyta nekem, hogy ha távirat érkezik a nevére, azt küldjem el neki. Már nagy legény voltam, majdnem önálló, rám bízhatta a distingválást is. — Ha nagyon nagy fontosságúnak találod a táviratot, akkor ne bizd a postára, hanem azonnal hozd el magad. Hát jött is hamarosan, még pedig a legfontosabbjából való. A nagykanizsai királyi ügyész jelenti, hogy Kis Gyura János kilencszeres rablógyilkos megszökött a kanizsai fogházból. — Rettenetes, hördültem fel, ezt csakugyan magamnak kell elvinnem az öreg úrhoz. Nagyon fel lesz indulva, jó, ha mellette vagyok. Kellemetlenül érintette a dolog, félt az országos visszhangtól, keveset beszélt, de súlyosat. — Elcsapom az egész ügyészséget! Pillanatig se pihentünk, az első vonattal mentünk tovább Kanizsára. Az állomáson, távirati értesítésünkre, ott vár az egész ügyészi kar és egy hatalmas alakú fegyőr. — Édesapám, mondom, ugy látom, nincs nagy baj. — Na, fráter, feleli, nagyon örülnék, ha igy volna. Tart is egyenest a vezető ügyésznek, aki ragyogó arccal jelenti. — Meg van a Kis Gyura. — Ki fogta el? — Ez a fegyőr. Arra az öreg a börtőnőrhöz fordul nyájasan. — Na, fiam, mondd el, hogyan történt? Az ember haptákba vágja magát. — Méltóságos uram, jelentem alásan, ugy történt, hogy mikor az a gazember megszökött s mi ahányan vagyunk, annyi felé rohantunk az elfogására, ugy gondoltam, hogy arra a Somogyság felé megyek. Mert tetszik tudni, ez volt a szimatom. Aztán mentem. Egyszer csak nagy porfelhőt látok Somogy felül. Szekér? Igazán az. Somogyi ló, somogyi szekér, somogyi szűr, somogyi ember ül rajta, hej az apja istenit, mingyárt tudtam, hogy nagy gazember lehet. Mint ahogy ugy is volt. így fogtam el Kis Gyura Jánost. Édesapám derűsen hallgatta a mesét, annyit mondott rá mosolyogva. — Köszönöm fiam, én is somogyi vagyok. Nesze. A kiváló szolgálatért, de talán a somogyi jellemzésért is, megjutalmazta egy tízforintossal. Hogyha aztán később jókedvében volt, gyakran elmesélte, hogy a nagykanizsai fegyőr mi! lyen jellegzetes vonásokról ismert rá a rabló1 gyilkosra. (A megfejel! éjszaka( A sváb nem kocsmázó ember. Éppen abban rejlik a nagy ereje, az értéke, hogy józanul végzi a dolgát, minden ügyét s ha néha felhajt egy-egy pohár sört, azt még hónapok multával is emlegeti. Hogy kerül néha kivétel is? Édes Istenem, a városi erkölcsök megrontják az embert, a Paul is tulsokáig volt katona, aztán duhaj kompániába keveredett, a szokását sehogy se tudta levetkőzni. Már házas ember volt, mikor hazaérkezett Amerikából a legjobb gyermekkori cimborája, hát annak a tiszteletére el kellett a kocsmába menni. Épp szombat este volt, a heti munka vége, amikor könnyelműbbé válik az emberi hajlandóság, mert ugy gondolkozik, hogy másnap úgyis vasárnap van, tovább pihenhet. Az aztán egyre megy, hogy teleszivta-e magát itallal, vagy sem. Elég az hozzá, éjfél táján felérez a menyecske, az a drágalátos mákvirág ura még mindig nincs itthon, — hát nagyot sóhajt, a másik oldalára fordul és próbál aludni. Virradat után azonban nem állta meg, hogy utána ne küldessen. A kis bétes volt a küldönce, azzal üzent válogatott cifraságokat, amiket itt kár volna feljegyezni, de meg feles«* leges is, mert ért ahhoz minden haragos asz. szony, aki pedig nem értene, azt én nem oktatom ki. — Mondd meg, hogy nem mék! — üzeni vissza Paul. — Mit csinált az a Krisztus-tagadó? — Fúvatja a fülébe a nótát a trombitásokkal. — Hát majd fújok én neki, de nem lesz ben-? ne köszönet, csak kerüljön haza. Egy óra múlva, már feat volt a nap, elkül-; dött megint érte. — Tisztelem az asszonyt, üzente az ember, dei most meg éppenséggel nem mehetek — csak éjszaka megyek, reggel restellem. Erre az asszony maga ment utána. Rossz bőrben találta, elázva. Soha ekkora szégyen a falun I — Jössz? Paul a részeg ember zavarosságával motyogta: — Nagyon sötét van, nem látok. Makacs asszony ilyen helyzetben könnyen követ el bolondságokat, de Vávinak helyén volt a szíve, meg az esze. — Gondoltam én arra édes fiam, épp azért elhoztam a kézilámpást, hogy vigyem előtted. — Ejnye, de okos teremtő vagy te! Azzal megindultak fényes nappal lámpa fénynél. Paul beleképzelte magát az éjszakába, ez alapon dúdolgatott is az uton, de hazament. Nem is kívántak tőle mást. Bob. Paplanok olcftft ár ban készülnek, régiek a||* alakíttatnak Softs Lajosné paradicsomi paplanüze. ne. Deák Ferenc «- A.