Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-28 / 120. szám

DÉCMSG7AR0RSZXG 1933 máhra 28. Igen gyakran életmentő Egy ió és gyors hashajtó, Az [TTuT^TTnn^eseri/ü/z Mindig biztosan ható. Fontos tárgyalások Prágában a kisantant konferenciáján (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Belg­rádból jelentik: Kedden kezdődik Prágában a kisantant államok három napra tervezett kül­ügyminiszteri konferenciája. A prágai tanács­kozásoknak bécsi politikai körökben nagy je­lentőséget tulajdonítanak és hivatkoznak arra, hogy a konferencia napirendjén csupa első­rangú fontosságú nemzetközi politikai kérdés szerepel. így többek között a kisantant állam­szövetség szervezéséről szőlő paktum ratifi­kációs okmányának kicserélése, az általános po­litikai helyzet megvitatása különösen teVintet­A nohéz koronoti lohetfinéffet ngy ellensúlyozhatja, ha »zUkseglctclnck beízerzéíével kifzvcllcnlll a lermelöhüz fordul I SaJAt érdekében c»elek«zlk lehűl, ha Zi urkó Jánof ^^ » Kossuth L. s.-ut 6. sz. a. gyárüzemében vAtArol, »holamellett,hogy a leautolió Im»i(IIII<%U Arnn fedezheti ««Ok»ée:leMt. ABC beszer­rilvnl uerlnt BzuzeAllltott raktirról vAlorathat IBSZalllIOIT BVall dlUII zé». — Minden pUrért BEavatoaB&g tel a négyhatalmi tervezetre, a békeszerződés revíziójának problémájára, a leszerelési kon­ferenciára és a küszöbön álló világgazdasági konferenciára, a kisantant államok külügymi­niszterei megbeszélést folytatnak a kisantant államoknak Magyarországhoz, Ausztriához, Olaszországhoz, Németországhoz, Szovjetorosz­országhoz és Lengyelországhoz való viszonyá­ról, a kisantant paktum gazdasági alkalmazá­sáról és a kisantant államok uj gazdasági egységéről. Ausztria~ellenes útlevél-rendeletet adott ki a Hitler-kormány lást fűzött, amely utal az osztrák szövetségi Berlin, má jus 27. A Hitler-kormány ma ki­adott rendeletével rendkívül megnehezítette a német állampolgárok Ausztriái» való utazását A rendelet szerint minden német állampolgár, aki junius 1. után Ausztriába akar utazni, előbb hatósági engedélyt köteles váltani, amelyet a hatóságok csak Í000 márka lefizetése ellenében adnak ki. Hangsúlyozza a rendelet, hogy az engedély kiváltasa és az 1000 márka kifizetése alól a kirándulók sincsenek felmentve. A rendelethez a kormány hosszabb indoko­delet —, hogy az Ausztriával fennálló barát­ságos viszonyt semmi se zavarja, a súrlódá­sok elkerülése céljából tehát „helyesnek lát­szott, hogy a német állampolgároknak Ausz­triába utazását a lehetőségig megnehezitsék." Délvidéki orvosok szegedi összejövetele (A Délmagyarország munkatársától.') Az Or­vosszövetség szegedi fiókjának kezdeményezé­sére az ipari vásárral kapcsolatosan a délvidé­ki orvosolt vasárnap összejövetelt tartanak Sze­geden. Szombaton délután a délvidék különbö­ző városaiból és községeiből mintegy hatvan orvos érkezett Szegedre családtagjaikkal együtt. Este az Orvosszövetség otthonában ismerkedési vacsorán vettek részt. Vasárnap délelőtt meg­nézik Szeged egészségügyi intézményeit, délben a belgyógyászati klinika előadótermében dr. K r a m á r Jenő és dr. M i s k o 1 c z y Dezső egyetemi tanárok tartanak előadást az orvosok részére. Molykár ellen menóvia bundáiét télies felelősségei és biztosítással ifi. ím HENTUS Miklós divatszttcs, Károlyi ucca 1. Olcsó ári Nyári szőrmejavitás mélyen leszállított áron kormánynak a nemzeti szocialista mozgalom ellen kibocsátott intézkedéseire. Miután Ausz­triában a nemzeti szocialista egyenruha vise­lése és a nemzeti szocialista jelvenyek hordása tilos és büntetendő cselekmény, az Ausztnaba utazó német állampolgárok — mondja a kor­mányrendelet —, könnyen kellemetlenségek­nek tehetik ki magukat és összeütközésekbe ke­rülhetnek az osztrák hatóságokkal. A német | kormány súlyt helyez arra — folytatja a ren­fl szombati zavargások miatt bezárták a bécsi egyetemet (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: Az egyetem rektora a szombat dél­előtti zavargásokra való tekintettel, bezárta az egyetemet A rendőrség hivatalos jelentésében indokolja, hogy miért kellett átlépni a rend­őrségnek, — az egyetem fennállása óta először — a tudományegyetem épületének küszöbét A rendőri jelentés szerint ellenséges diákcsopor­tok megzavarták a német diákszövetség ünne­pélyét amiből verekedés támadt Miután négy diák véres sebeket szenvedett, a rendőrség ngy találta, hogv meg kell védenie az ünnepség résztvevőinek testi biztonságát és azért vonult be az aulába. A rendőrség hat diákot letartóz­tatott Ora, ékszer^ vAtárlásnAl, fa vtlAtnAl W forduljon bizalommal Tóth óráshoz, KOIcmt ucea 7. Tört arany, azflst öllcter * l, légi pénz. sAlogJepy beváltás. óra,ékszer|avUások gyomon, olcsón, pon­tosan. Előnyős A. B. C. részleleladfts előleg nélkül. Kincsásás halottai Irta Móra Ferenc. L Imre a semlyékbm hajmolódott a malacokkal, mikor a csősz odahujántott neki: — Hé? — No? — Mán mőgént vizslatik. — A szőlőt? — Azt. — Kicsodák? — Mögént azok. A két úrforma. — Az Istenüket 1 — vágta Imrea szárvágót mérge­sen a malacok közé, noha nem őrájuk haragudott. A malacot arra teremtette az Isten, hogy turkáljon, de mit turkálódzik itt már megint a két úrforma? Ilárom hét óta negyedszer ténferegnek itt a kór­ságosok, a nyavalya tőrje ki őket Az egyik úrforma én vagyok, a másik Kotor­mány János, a szolgám. Csakugyan negyedszer taposkáljuk már a kis partszőlőt, ahol husz esz­tendővel ezelőtt arany-abroncsot találtak. Négy­öt szomszéd is itt oékíézik velünk, azok már mind az én zsoldomban vannak, három hete korrum­pálom őket, az öregjét bőrszivarral, a sarjuját cigaretlivel. A szilvafa körül rugdossuk a homokot, mikor Imre a csősszel odaér a pászta végére. Megállnak, néznek bennünket, tanakszanak. Egy-egy szavukat hozzám ig kapja a szél. „Mit sanyargatik az em­börtr „A nehézség üsse mög üket." „Ha én mon­dom, nem lőhet a gránicon." Ezt a tilalmat a csősz mondja, nagy fönhangon, miközben előkotorássza a pipát és ugy tapogat a dohányaacskó után, mint aki biztosan tudja, hogy otthon felejtette. Imre húzza ki a magáét az tag­derékból. — Eh un-e, ax én acskóm. Szóval Imre is korumpáL Nem is lep most már meg, mikor a csősz odaoldalog hozzám és főikér­dez, ki vagyok, mi vagyok és ml jussom van ne­kem a gránicon kereskedni? — Mert ottan már a szervők az urak, — bicoent a nyárfák felé, ahol csakugyan idegen nran­déros katona cselleg. Ez már olyan terület, ahol osak a nyul gyüszmékelhet igazolvány nélkül, husz kilóméterre a szegedi váróstul. Nekem van hivatalos Írásom mindenféle felsőbb­ségtől, de mind otthon felejtődött. Nincs nálam egyéb személyazonossági igazolvány, mint valami freiburgi Buchhandlung levele, az is csak azért, mert az autószemüvegem abba van csomagolva. Fölteszem a szemüveget és a freiburgi német bol­tos levelét átadom a hivatalos embernek. — Tessék, itt az igazolvány. Hogy hívják ken­det? A h&ng a lehető legszigorúbb, ami tőlem kite­lik. (Ki van próbálva, ezt használom, mikor bum­bust játszom otthon az unokáimmal.) Itt azonban tökéletesebb butubus akarok lenni. A noteszt is előveszem, meg az aranyplajbászt is. — No mondja már, hogy hívják kendet? A hivatalos ember nyel egyet és zavarodottan pillog oda Imrére. Hú, barátom, ez valami nagy ur lehet, mert rettentő mérges ember! — Izé... engöm ... hogy is csak... — Pútyi Császár Rókus, — segít neki valame­lyik szomszéd. — Pútyi... Császár... Rókus, így ni, iram fel a neve* és nagyobb Ijedelem <ofcából szemmellát­hatóan keresztet teszek utána, mégpedig piros plajbássnal Igaz, hogy télen erről sok szóbeszéd lesz a disznótorokon és Pútyi Császár Rókus* még a halála óráján is nyugtalanságban tartja, hogy mért is írhatott ez a városi nr az ő neve mellé piros keresztet — de hát a oél szentesit! az esz­közöket. íme a hivatalos emlxT most már letett a hatalmaskodásról és csak szelid rábeszéléssel akar levenni a lábamról. Hiába, a hivatalos me­tódus mindenütt egyforma . — Kár magának itt vergődni; hallja, mert nem ebben a szőlőben van elrejtve a kincs. — Nem? i— Nem hát. A majsl partban van. t— Hogy tudja? — Az öregapám látta, mikor fölvetődaött a láng­ja. Aztán mög az a jelentősége is tnőgvan, hogy amö­lyik tyúk odamén kaparni, az kakassá változik. — No mondom, — akkor vigyázni kell, hogy az asszonyok oda ne menjenek. Erre még Imrének is mosolygásra moccan a ba­jusza vége. A csősznek bátorítóan villan rá a szeme. „Ne félj, testvér, már most lóvá töszőra a garabonciást!" Visszaadja a német levelet és tisztességtudőan mondja: — Hát ha mög akar tisztölni elvezetőm a tötf­helyre. — A majsl partra? — Csakis. — Gyerünk no. Kotormány, maga csak nézelőd­jön itt addig. Mennyire van az a majsi part? V — Kinek hogy, — méreget a szemével a csősz. — Magának lőhet olyan két fertályóra.

Next

/
Thumbnails
Contents