Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-23 / 116. szám

3 1933 május 25. D£LMAG7ÄftOftSZAG Az építkezések megkönnyítése és a város Nem hosszabbítják meg az uj házak községi pöíadómeníességéi (A Délmagyar ország munkatársától.) Az építkezések megkönnyítése és az építkezési haj­landóság felébresztése érdekében a háború be­fejezése óta minden kormány különböző ked­vezményeket biztosit az építtetők számára. A legfontosabb rendelkezés az volt, hogy az újonnan épített lakóházak tulajdonosai meg­hosszabbított házadómentességet kaptak. Ezt a hosszabb időre szóló kedvezményt azonban a legutóbbi rendelet szerint csak azok után az épületek után kapják meg a tulajdonosok, amelyeknek építését legkésőbb 1933 december végéig befejezik. A pénzügyminiszter a napokban leirt a város hatóságához és kérte, hogy a város is hosszab­bítsa meg az uj házak községi pótadómentességé­nek határidejét december végéig. Ezt a városi kedvezményt ugyanis csak azok kapják meg a jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint, akik házuk épitését legkésőbb május végéig befejezik, az állami és a városi kedvezmény határideje tehát nem esik össze. A polgármester most válaszolt 8 pénzügy­miniszter leiratára. Közölte a miniszterrel, hogy a községi pótadómentesség kedvezményé­nek határidejét nem hosszabbithatja meg a város, mert a költségvetés egyensúlyának biz­tosítása érdekében egyetlen fillér előirányzott jövedelemről sem mondhat le, de a határidő meghosszabbításának az építtetők szempontjá­ból sem lenne jelentékenyebb gyakorlati értel­me, mert — mondja tovább a polgármesteri válasz — a legutóbbi kimutatás szerint Szege­den az üres lakások száma 1787 és igy ujabb építkezésre még akkor sem lehet számi tagi, ha a város az év végéig meghosszabbítja a községi pótadókedvezmény határidejét. A japánok elfoglalták Peking külvárosát London, május 22. Japán haditudósítók táv­iratai szerint a japán csapatok előőrsei mintegy 2 mértföldnyire vannak Pekingtől. A japán hadügyminisztériumhoz közelálló körök még mindig biznak abban, hogy a bevonulás eset­leg elkerülhető lesz. X japán főhadiszállás jelentése szerint a ja­pán haderők elfoglalták Tungesaut, Peking egyik külvárosát. A japán csapatok az éjszaka folyamán be akarnak vonulni Pekingbe, ahol a kínaiak nem tanúsítanak ellenállású Genfi határozat: a horogkeresztes segédrendőrség nem katonaság Genf, május 22. A leszerelési értekezlet ka­tonai bizottsága nyolc szavazattal hat ellené­ben elvetette azt a francia javaslatot, amely a hadseregállományba bele kivánta számítani a német segédrendörséget. A francia javaslat mel­lett szavazott Franciaország, Lengyelország, a kisantant-államok, Belgium, ellene Németor­szágon kívül Ausztria, Anglia, az Egyesült­Államok, Olaszország, Svédország, Magyaror­szág és Hollandia. Ugyancsak elvetették azt a javaslatot, amely a német vasúti őrséget ki­vánta beleszámítani a katonai állományba. Genf, május 22. A népszövetségi tanács ren­(A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délelőtt a szegedi Ítélőtábla Skultéty-tanácsa érdekes Ítéletet hozott egy hitelsértési ügyben, melynek hátterében furcsa szerelmi bonyoda­lom húzódik meg. Gajdán György vásárhelyi sertéskereskedő és ennek vadházastársa, özv. Tóth Sándorné volt a vádlott. Gajdán 1930 ok­tóber másodika előtt még együtt élt törvényes feleségével, de már udvarolt özv. Tóth Sándor­nénak. Október másodikán egy színleges szer­ződéssel — mondja az ügyészség vádirata — földjét özv. Tóth Sándornénak eladta. A földet átirták az özvegy nevére. Néhány napig még várt Gajdán, azután október 16-án összecsoma­golta holmiját, otthagyta feleségét és össze­költözött özv. Tóth Sándornével. Felesége nőtartás cimén beperelte a vásárhe­lyi járásbíróságon. Több tárgyalás után a bíró­ság megitélté a tartásdijat és kötelezte a ser­téskereskedőt, hogy feleségének havonta 20 pengőt fizessen. Az Ítélet jogerős lett, Gajdának fizetnie kellett volna a 20 pengőket, ő azon­des ülését hétfőn délelőtt nyitotta meg Mexikó képviselője. A megnyitó ülést, amely igen rö­vid volt, hosszú titkos ülés előzte meg. A tit­kos ülésen többek között megvitaitták azt a pa­naszt, amit a felsősziléziai zsidó vallású néme­tekkel való bánásmód miatt nyújtottak be. Még nem jött létre döntés, hogy a petíciót a népszövetségi tanács intézze-e el, vagy pedig egy legközelebb kiküldendő hármas bizottság. A német kormány bejelentette, hogy a legkö­zelebbi ülések egyikén részletes közléseket tesz az esetekről. ban nem fizetett, mire az asszony végrehajtást vezettetett ellene. A végrehajtás során azonban kellemelen meglepetés érte az asszonyt Kide­rült, hogy Gajdának semmi lefoglalható vagyo­na nincs, a földjét is eladta özv. Tóth Sándor­nénak. Mivel nyilvánvalónak látszott, hogy az elhagyott feleséget kijátszották, Gajdán és Tóthné ellen megindult a bűnvádi eljárás hi­telsértés cimén. A szegedi törvényszék mindkettőjüket fel­mentette a vád alól. A törvényszék megálla­pította, hogy Gajdán cselekedete erkölcsileg ugyan súlyosan kifogásolható, azonban nem bűncselekmény, mert hilelsértést csak az kö­vethet el. aki adósa valakinek. Már pedig Gaj­dán október másodikán, mikor a földjét átru­házta Tóthnéra, nem volt adósa feleségének, mert akkor még együtt éltek, a különválás és az adósi viszony csak ezután következett be. Az ítélőtábla a hétfői tárgyalás után meg­semmisítette a törvényszék ítéletét és Gajdán Györgyöt háromhónavi fogházra és 100 pengő Férfi barna és fe-Q CA kete félcipőket O.üU-töl HA-HA cipőáruház Szeged, Kelemen ucca 12. sz. pénzbüntetésre, özv. Tóth Sándornét vedia eau­hónapi fogházra ítélte. Az ítélőtábla az ítélet indokolásában kimon­datta, hogy a férjnek nötartásí kötelezettsége nem a különéléssel kezdődik, hanem a házaságkötéssel. Azonban míg a há­zasfelek együtt élnek, a férj természetben gondoskodik a felesége eltartásáról a külön­élés alatt pedig a biróság kötelezi, hogy ezt a kötelezettségét teljesítse. A nőtartási kötele­zettség tehát fennállott már a színleges szerző­dés megkötése előtt is, a férj tehát egy meglé­vő kötelezettség kielégítési alapját vonta el fe­lesége elől, ezért a hitelsértés fennáll. Az érde­kes ügyben a Kurla mondja ki a végső szót. Bárányi Tibor bajai installációja (A Délmagyarország munkatársától.) Bárá­nyi Tibor főispán bajai installációjára folynak az előkészületek. Mint ismeretes, az volt az ere­deti terv, hogy Szegedről különvonat viszi a vendégeket Bajára, mivel rendkívül sokan akartak résztvenni az installáción. A különvo­nat tervét azonban elejtették, mert kiderült, hogy Szegedről Bajára legfeljebb száztagú küldött­ség mehet át. A bajai megyeház közgyűlési terme ugyanis, ahol az installációt megtartják, aránylag kicsiny, kétszázhatvan embernél több nem fér el, száz emberért pedig különvonatot nem érdemes indítani. Elhatározták, hogy a szegedi küldöttséget autóbuszokon szállítják át Bajára. Az autóbuszok harmincadikán, kedden reggel fél 5 órakor indulnak al városháza elől, útközben Alsóközponton állnak meg és ott fel­veszik az alsóközpontiakat. Bajára nyolc óra körül érkeznek meg az autóbuszok. Az autó­buszut költsége oda-vissza öt pengő lesz. Az installáció alkalmából Baján társasebédet ren­az ebéd ára két pengó­Tovébbl Intézkedésig vissza kell engedni a német iskolákba a „nem-árja" diákokat (Budapesti tudósítónk telefon jelenlése.) Ber­linből jelentik: A hivatalos sajtószolgálat je­lentése szerint R u s t közoktatásügyi miniszter radeletet adott ki, amelyben rámutat arra, hogy egyes felsőbb iskolák vezetői kizárják a „nem árja származású" diákokat, köztük kül­földi államok tanulóit az egyetemek látogatá­sától. Ez az eljárás nem engedhet* meg. To­vábbi intézkedésig meg kell várni a birodalmi belügyminiszternek a német iskolák és főisko­lák ügyében kiadandó törvény végrehajtási uta­sítását és az ezután kiadandó rendelkezéseket. A miniszter elrendeli, hogy az ilyen módon jog­talanul kizárt diákokat ismét engedjék be az iskolákba. MOZI Ma játszik Chandu Széchenyi Halálsugarok a Drakula tostvérfilmje Lúgo­st Béla és Edaound Lowe fő­szereplésével. HITELSERTESI BUNPER — HÁZASSÁGI BONYODALMAKKAL Az ítélőtábla érdekes ítélete — »A férf nőtartási kötelezettsége nem a különéléssel kezdődik, hanem a házasságkötéssel«

Next

/
Thumbnails
Contents