Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-21 / 115. szám

14 DÉLMAG/AftOftSZAG 1933 május 21: Legdivatosabb inganyagok Pollák Testvérek minden minő­ségben, reklám árakon »7 kelengye üzletében. Csekonlcsn IA Délmagyarorsxág regénye Tégyamilalc Denedeh Marcell ar$z 10 — Édes Kálmán fiam — engedd meg, Hogy először és utoljára igy szólítsalak, ámbár — ha egyáltalán hallottál emlegetni, csak szé­gyenkezhettél miattam. De gondold meg, hogy egész életemben senkit sem szólíthat­tam fiamnak. Én vagyok a Józsi bácsi, akit nyolc éves korodban láttál utoljára, mert ak­kor Amerikába szökött Nagyvárad városá­nak kétszázezer koronájával. Sohasem akad­tak volna a nyomomra, de éppen a háború kitörése előtt visszaküldtem a városnak a pénzt kamatostul. Akkor már itt nagy em­ber voltam és nem akartam álnéven bujkálni. Megvallom neked: az a sikkasztás nem volt a legnagyobb bűnöm. Ártatlan dolog volt ah­hoz képest, amit az embernek el kell követni, még ha a paragrafusokkal nem ütközik is össze, hogy százmilliókat halmozzon fel har­minc esztendő alatt. De ezekért a bűnökért most nem bánt a lelkiismeret. Harcoltam a pénzért, mint a vadállat a koncért — s akik­től elvettem, éppen ugy elvették volna az enyémet, ha történetesen ők az erősebbek: A munkásaimat semmivel sem uzsoráztam ki jobban, mint más tette volna a helyemben s mint amennyire hagyták magukat. Nyu­godtan elfogadhatod a pénzemet — pedig tudom, hogy kényesebb az erkölcsöd, mint az enyém. Sok verejték tapad hozzá, igaz — de emberi élet csak egy ment rá — az én életem. — Kálmán fiam, ezt a levelet olyan szo­bában diktálom, amelynek berendezéséből családostul megélhetnél tiz esztendeig. Drá­ga pénzért vettem belé a levegőt, a világos­ságot, a meleget, a csöndet. Es drága pén­zembe kerül az is, ha embert akarok látni a halálos ágyam mellett. Mert a halálos ágya­mon fekszem és minden szavam után bele­nyögök a diktafonba, de ezt a nyögést sze­rencsére nem teszik át a daktilogrammba. Es nincs senkim, Kálmán fiam, egész éle­temben nem volt soha senkim, mert nem ér­tem rá, nem engedte a gazdám, a rabszolga­tartom: a pénz. Amióta itt fekszem, azóta jöttem rá, hogy nekem a pénz a rabszolga­tartóm volt, addig nem volt időm ilyen köl­tői gondolatokra. Nem engedett szórakozni, nem engedett örülni, nem engedett szeretni. Most ugy érzem: nagyon szeretlek téged, akit nyolc éves szőke fiucskának láttalak utol­jára és akiről csak' annyit tudok, amennyit egy tudakozó-iroda mondhat el valakiről. A pénz fogott engem és nem engedett el. Már rég nem vettem semmi hasznát. Már csak tejet tudtam inni és a legdrágább orvosok sem tudtak egyebet tenni értem, mint injek­ciókkal tompítani a fájdalmaimat és siettet­ni a halálomat. De a pénz még mindig paran­csolt és nekem irtózatos kinok közt fel kel­vj ébref,nem és embereket fogadnom, intéz­kednem, parancsolnom — hogy pénzt, még tobb pénzt keressen egy vállalat, amelyet én mar látni sem fogok soha, amelynek én semmi hasznát nem vehetem, amely egyik napról a másikra eltűnhetne a föld színéről anélkül, hogy az én sorsom bár egy hajszál­nyit is változna::: De nekem azt mondják, akiket szobámba bebocsátok, hogy a szo­bnm körül és alatta és fölötte harminc eme­letet megtöltenek az irodáim és hogy szerte Amerikában vasbányáim, acélkohóim, bérhá­zaim, pénzszekrényeimben részvénypakettje­im vannak .:: És én elhiszem nekik ezeket az ostoba meséket és tűröm, Kogy a rabszol­gatartóm tovább csattogtassa a kancsukáját egy pokoli kinok közt fetrengő öreg ember hátán. Most, most gyűlöltem meg a pénzt. El­határoztam, hogy a végrendeletemben csúf­fá teszem. Ez a pénz, az én pénzem, nem fog több rabszolgát tartani. Ennek ura lesz, aki őt korbácsolja. Először valami tudomá­nyos intézetre gondoltam, olyanra, amely az én betegségemtől próbálja megszabadítani a világot. De ez a bosszú nem lett volna elég erős. Nekem nem intézet kell, hanem egy ember. Eszembe jutott, hogy az otthoni ro­konság után tudakozódjam. Megtudtam, hogy te vagy egyetlen törvényes örökösöm s amennyit lehetett, megtudtam rólad magad­ról is. Jól figyelj. Ugy látszik, jótékony haj­lamaid lehetnek — neked is, meg a felesé­gednek is." Nem bánom, jótékonykodj, amennyit akarsz, de:.: Vigyázz a végrende­let kikötéseire: Egy füszeresboltof, egy susz­termühelyt se nyithasson senki a pénzed­ből. Ez a pénz egyesegyedül arravaló, hogy te és azok, akiknek juttatni akarsz belőle, szabadon, gát nélkül élhessék a maguk éle­tét, fejlesszenek ki minden tehetséget, min­den tulajdonságot, amit Isten beléjük helye­zett s amit a szegénység elnyom a legtöbb emberben. Te és akiket szeretsz, alkossatok boldog, gondtalan szigetet ebben a nyomo­rúságos világban. Dolgozzatok, mert a munka öröm is lehet — de csak az önmagáért vég­zett munka, amelynek nincs köze a pénz kancsuka-csattogásához. Legyetek olyan sza­badok, amilyen rab voltam én egész életem­ben. Álljatok bosszút a pénzen az én elron­tott életemért és rut halálomért' Álljatok' bosszút a többi rabszolgákért is — azokért is, akiket én hajszoltam a munkára, mint fel­ügyelő-rabszolga, aki maga is retteg a gaz­dája korbácsától. Mutassátok meg, hová emelkedik az ember, ha a pénz nem köti le a szárnyát. Talán elindul nyomotokban a vi­lág. És ha nem — hát akkor legyetek önzők, de megfordítva, mint én: én halmoztam a pénzt önzésből, ti szórjátok — én istenitet­tem, ti tiporjátok sárba. És ha rám gondol­tok — jaaj — Uram Jézus — anyám, anyám." (Folyt, köv.) MMéMUMUMHHHMMMMM „Villámszőfles" a legújabb kézimunka eredeti mo­delljeinek bemutatása és díjtalan tanítása f. hó 24-én MARTON ILONA kézimunka OZleléDen, Gizella tér 4. MAGYAR GYÁRTMÁNY! m TU ÉS szerszám nélhOI! mrm Ji MONDJA MEG l/MEROSEINEK hogy nemcsak a régi, de az uj előfizetők is megkaphatják a DÉLMAGYARORSZÁG karácsonyi AJANDEKAT mert az alábbi 20 értékes tárgyat osztjuk ki közöttük december 17-én. SchöberI—Morpheus-pamiagágy, 240 pengő — Egy kerékpár, német gyártmány, 240 pengő — Egv Benyovszky-feslménv, 250 pengő — Egy kristáivűveg dohányzó készlet, 180 pengő — Egy Schöberl-foteiágy, 180 pengő — Egy Aris­tol-gramofon, nébet gyártmány, 160 pengő. — Egy télikabát ,160 pengő — Eg ycsillár. hat­lán'gu, 150 nengő — Egy férfiöltöny. (Fekete kabát, mellény, csikós nadrág.) Mérték után, 140 pengő — Egy jégszekrény, 128 pengő_ — Egy redőnyös amerikai Íróasztal, 120 pengő — Tizenkétszemélves iendamaszk asztalkészlet, 120 pengő — Egv magyar-perzsa szőnyeg, 120 pengő — Egy bőrönd, 90 pengő — Egy alpakka eökészlet, 90 pengő — Egy villanyos teafőző, 80 pengő — Egy sezlon, 60 pengő — Egy négy­részes zsurasztal, 40 pengő

Next

/
Thumbnails
Contents