Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-21 / 115. szám

D t L M A G 7 A a O fí. S l A G 1933 május 2T. Férfi kalapok óriási választékban, nagyon olcsó árakon Pollák Testvéreknél Csekonics u. «47 és Széchenyi tér dése érdekében mindjárt ajánlok egy remé­diumot. Egyszerűen azt kell kimondani, hogy a bank a betétként elhelyezett eltűnt pénzt a Nemzeti Banknál nyomban napi értékének megfelelő teljes értékű pénzre cserélheti be ét, igy megóvhatja magát az értékcsökkenésből származó veszteséggel szemben. Végezetül pe­dig elárulhatom azt is, hogy az ötletet nagyon termékenynek tartom ugyan, de tamás va­gyok, hogy valóság legyen belőle. SZENZÁCIÓS Tavaszi GIPŐUJDONSOGOK fehér cipík és szando lettek „,„,.„«.,«.».„».» íiV.'k.T.'i'k'" GRÁCIA CIPŐÜZLET Klrin ucca 3. ». Telefon 32—76. m „KORSZERŰTLEN ELMÉLKEDÉSEK" Irta Barczell A, Károly A keresztény közösségnek tagja lehetett bár­ki, aki hitt a kereszténységben. Az egyházhoz való tartozásnak egyetlen igazi föltetele volt csak, hinni kellett s ez a hit osztályon, fajon és nemzeten tul menedéket nyújtott a szomorú ember számára. Voltak, akik csak haláluk pil­lanatában eszméltek rá Krisztus isteni igazsá­gára s ezek is keresztényekké váltak. Görögök, rómaiak, zsidók és germánok testvérisültek össze a credo egyetemes szintézisében. A kereszténység tehát belső kapcsolatokon épült föl, az egész humánumot akarta egyesí­teni a hit szeretetében s igy nem is tehetett különbséget patrícius és rabszolga, fehérember és néger kőzött, mert a hit mindenkit kiemel szűk környezetéből, testvérré, felebaráttá ma­gasztosit hellént és barbárt egyaránt. A hit volt az a hid, mely átívelte az osztályellentéte­ket s lebontotta a faji különbségek válaszfa­lait, a hit volt a jogforrás és az üdvözülés reménysége, a hivő ember egyetlen vallomása elég volt ahoz, hogy örömmel fogadott, istá­polt, malasztban és megváltásban részesülő tagja legyen az isteni birodalomnak. A katolicizmus egyetemes testületi szelleme után az újkor a nemzeti ideálok kibontakozá­sának kora. A nagy egész kisebb egységekre bomlott, franciák, németek és angolok hasad­tak ki az egyház integrációjából s ha itt-ott nemzeti jelleget is adtak kereszténységüknek, színié mind a mai napokig megőrizték a kö­zösségbe való tartozás ősi és egyedül jogos föl­télelét: a hitet. Ez a hit már nem volt olyan egyetemes ölelésü, mint n középkori keresz­ténységé, nemzeti egységekhez igazodott, de hit maradt, mert aki ázt vallotta magáról, hogy francia, az valóban francia is volt, mégha hot­tentotta vér keringett is az ereiben. A nemze­tek kialakulásának korában tehát a belső kö­telék még mindig vezető szerepet játszott a közösség életében s igy történhetett meg, hogy nálunk is magyarokkal váltak azok, akik ide­gen származásuk ellenére is elmondták ama­Minden városban és minden faluban tudják, hogy milyen kellemes és előnyös megszállni Budapesten . Bristol Szállóban. Előzékeny kiszolgálás. Kellemesen fűtött szoba. Kitűnő ellátás. Naponként és személyenként 12 - P-ért. gyár credót. A nemzeti hiten kívül szinte ki­zárólag csak nyelvi föltételei voltak az ilyen vagy olyan nemzethez való tartozásnak, aki ennek is eleget tett, nyugodtan élhetett, a nemzet barátságosan, örömmel fogadta be a jószándeku idegent. Svából, tótól, szerbet ma­gyarrá fémjelzett nálunk is a magyar hit. Sen­kisem zaklatta őket idegen eredetük miatt. Hitler harmadik birodalmának éppen a lelki átélések és kapcsolatok száműzése a legna­gyobb defektusa. A középkori egyetemesség­nek a mai Németország fajbiologiai álláspont­ja a legtipikusabb ellentéti?. A történelem ut­ján, a kereszténységtől Hitlerig, a közösségi eszme szabályszerű zsugorodás! tendenciát mutat. Már a nemzeti ideál is csak kisebb kö­zösségek összetartobóságát ismeri el, de any­nyira még keresztény és általános, hogy higv­jen a lélek átformáló erejében s mindenki szá­mára megadja a közösséghez való tartozás le­hetőségét. Hitler véralkatból, csontszerkezet­ből, koponyaalakból és a haj színéből indul ki. Aki nem üti meg a biologiai mértéket, annak szellemisége lehet akár hipergermán is. a né­met közösség mégis kizárja tagjai sorából. A lelki közösség valóságának csődje az az állás­pont. a humánum belső és egyetlen kapcsola­tának legridegebb tagadása. Aki a nemzet struktúrájának értékelését csak a saját biolo­giai fajtájától teszi függővé, az tagadja a kul­turát, mely nemzetről nemzetre gyarapodva lágitotta külön világgá a gondolatot és a mű­vészetet, az tagadja más nemzet létjogosult­ságát s ugyanakkor a maga lehetőségeinek is szük korlátokat szab. Aki csak az áriát tekinti közösségi tényezőnek, annak le kell számol­nia minden ecldigi eredménnyel, mely kinaiak, egviplomiak. perzsák, arabok és zsidók révén váltak az emberiség közös kincsévé. Az árja­kultusz értékítélet, de milyen értékítélet az, mely testalkattól és festékanyagtól teszi füg­gővé a géniusz lehetőségét? Ez nem materinluz­mus és nem is természettudomány. Ez éppen olyan babona, mint a péntektől való félelem. Mert az árja-kultuszt a német fajiság kultu­sza követheti. A következetesség elve leg­alább is ezt irná elő. S akkor mi lesz a poro­szok zömével, akik szláv eredetűek és mi lesz Berlinnel, mely elsősorban is francia hugenot­táknak köszönheti létét. És mi lesz egyáltalán a nemzettel, ha kiderül, hogv minden náció idegenekkel van szaturálva s hogv még egyet­len családon belül sem százszázalékos a faji tisztaság, mert „páter semper incertus"? Évez­redek bonyolódásait hurcolják magukban s az a fajnémet diák. aki elégette a Maurizius­iigyet. éppen olyan kevéssé lehet bizonyos ár­jaságáhan, mint maga Hitler. A származás nem akarati tevékenység s ha a szándék, a hit. a belső átélés nem számit, akkor kérdés, hogy mi a harmadik hirodalom etikai alapja. Az orr hajlása és a szemek szí­ne nem lehet sem erkölcsi s igy nemzeti prin­cípium sem. magas árat fizetek elavult villanycsillárialért, ha nAlam <-»»réli be ajii. — A kff'IOikAdés alknim&val ho­zassa rend*« villanyén gtzberendcr'sM Dnsnpr IÁ7CAf villanyszerelő mes­KU9UC1 JUiSCI terreli ki a 8zereiési munkáit a Magyar Mérnők és Epitészeavlet szerelési szabványán készili. Rádiód 6-12-18 havi részletre. Ti za Lajos k. u ¿9. Tel. 14-t>8. Csütörtökön ünnepélyes külsősének között avatják fel a szegedi országzászlót (A Délmaqyarország munkatársitól.) Má­jus 25-én, áldozócsütörtök ünnepén avatják fel a belvárosi iskola előtt felállított délvidéki országzászlót. A nagyszabású zászlóavatásí ünnepség programját teljes részletességgel összeállította az előkészítő bizottság és szét­küldte az ünnepségre szóló meghívókat. Külön meghívta a bizottság a kormányt, a hatósá­gokat, a hivatalokat, az egyesüléteket, a ta­nulóifjúságot és a város e^ész közönségét. Személyre szóló külön meghívókat nem bo­csájtanak ki. Az ünnepség kedden este kezdődik a Belvá­rosi Moziben rendezendő díszelőadással, amelyen Kőszegi Teréz és Cselényi József működik közre cigánvzienés magyar nótákkal. Aldozócsútörtökön délelőtt tíz órakor min­den felekezet ünnepi istentiszteletet tart. Az istentiszteletek után kezdődik meg az emlék­műnél a gyülekezés. Az ünnepély első része a lobogó felvonása lesz. Előbb elhelyezik és befalazzzák az emlékmű alapzatába a szege­di hősi temetőkből hozott hamvakat. Utána az avatás következik. Bocskay Kaia az „Ava­tás" cimü költeményt szavalja, az avató be­szédet Urmánczy Nándor tartja, beszédet tar­tanak a külföldi vendégek, az ifjúság nevében dr. Csapó Ferenc, teszi le a fogadalmat. A zászlóépités történetéről dr. Turóczy Mihály ny. tiszti főügyész mond beszámolót, majd a polgármester á város közönsége nevében át­veszi az országzászlót. A felavatás után a vi­déki küldöttségek, a város, a helyi hatóságok és hivatalok és az egyesületek koszorúzzák meg az emlékmüvet. Az alakulatok és a zászlóval kivonult egyesületek közben a Gi­zella-téren gyülekeznék, . majd diszmenetté alakulva tisztelegve vonulnak el az ország­zászló előtt. Fél kettőkor ünnepi áldomás lesz a Próféta helyiségében. Az éfszakáta és álma mindig nyugodt lesz, ha 95. pengőért Rl/BliV fotelágyaí vess. Modern forma, könnyű kezelés, a legkényelmesebb fekvés. Kapható Rubin Imre kárpitosnál, Kossuth Lajos sugárut 8. Telefon 24-65. «m A Szegedi Kereskedők Szövetsége f. hó 28-án délután fél 4 órakor a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlési termében közgyűlést iart az alábbi tárgysorozattal: 1. Nagytanácsi jelentés a Szövetség működé­séről. 2. A lefolyt évi zárszámadás és a következő év­re előirányzott költségvetések előterjesztése. 3. A három tagból álló számvizsgáló bizottság megválasztása. 4. Az alapszabályok módosítása. 5. A tisztikar megválasztása. 6. Esetleges indítványok. 7. Magyar Pál országgyűlési képviselő előaUl^a, melynek címe: „A kapitalizmus fejlődési iránya". A Szövetség tagjai felkéretnek, hogy a közgyű­lésre, az illusztris előadóra való tekintettel is, minél számosabhan jelenjenek meg Az előadás iránt érdeklődőket szívesen látja a Szövetség el­nöksége. 334 Mindazoknak, akik felejthetetlen férjem alhaliloiisa alkalmiból fájdalmamat résrvétnyllrinftiealkkal «a a temetésen való megjelenéssel, komorakkal és rí rigók­kal igyekeztek enyhíteni, einton mondok a magam éa kisleányom nevében hálás köszönetet. őzv. Kertész Sándorné

Next

/
Thumbnails
Contents