Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-04 / 100. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. SzerketztOtég: Somogyi ucca Z2.I. cm. Teleion: 23.33. - Kiadóhivatal, kölctönkHnyvMl 6» Icgylrodo : Aradi ucca S. Tele Ion: 13—OO. — Nyomda: LHW Llpól ucca 19. Teleion : 13^-oft TAvlratt é» IcTélcIm - DélmoqyaronzAg Szeged Miből 7 A szegedi polgármester erényei Között Botorság lenne el nem ismerni a taktikai érzéket. Amikor a közgyűlés a multak sivárságát tárta fel a zárszámadási vitában, a polgármester a mult idők sivárságát a csillogó jövő képével takarta el. Kriptaszag terjed a zárszámadásokból s ezt a kriptaszagot a polgármester a tavasz virágillatával igyekezett feledtetni. A zárszámadás szónokai közmunkát sürgetnek? A polgármester a kabátja ujjából rázott ki vagy másfélmillió értékű közmunkát. Szegeden nincs munkaalkalom ? — kérdezte csudálkozó arccal a polgármester s nyomban bebizonyította, hogy több közmunkára gondol ő egymaga, mint amennyit a debreceni, a miskolci s a pécsi polgármesterek együttvéve végre fognak hajtani. De miből? — hangzottak el a kérdések a közgyűlésen s hangzik el a kérdése a szegedi polgárságnak is. Miből fog épitk^zni, miből fog utat készíttetni, miből fog kövezni, miből fog töltést emeltetni a polgármester ur ? Hiszen a kövezéshez, az útépítéshez, a töltésemeléshez pénz kell, — jószándékkal csak a bűn útjait lehet kikövezni, de a szegedi utak kövezéséhez a jószándék nem elég. Miből lehet ebben az évben másfél millió pengőt közmunkára elkölteni, miből lehet csak egy töredékét megvalósítani annak a programnak, amivel a polgármester a zárszámadási vita sötét, sőt tragikus hangulatát az optimizmus májusi esőjével akarta elverni ? A zárszámadások szerint a város deficitje a mult évben egymillió és háromszázezer pengő volt. Ez azonban a költségvetési hiány csak, mert ha a város követeléseit összevetjük a város tartozásaival, akkor a két egymás után következő év adatai alapján azt is meg lehet állapítani, hogy a tartozások és követelések mérlege egy év alatt kétmillió pengővel romlott. Ez a kétmillió pengő növeli a város 1,300.000 pengős deficitjét s igy a város vagyoni helyzete egy év alatt majdnem negyedfél millió pengővel lett rosszabb, ha minden értékveszteséget figyelmen kivül hagyunk is. Két évvel ezelőtt a város négymillió pengőt vett kölcsön a költségvetési hiány fedezetére. Egy év alatt a város nyolcszor vett fel kölcsönt csak azért, hogy a költségvetés egyensúlyát átmenetileg biztosítani tudja. Az'elmúlt év 1,300.000 pengős hiányát a város ugy pótolta ismét csak átmenetileg, hogy a gázgyártól vett kölcsön 250 ezer pengőt s az 1,400.000 pengő gázgyári pénzből egymillió pengőt a mult év deficitjének eltüntetésére fordították. A gázgyári kölcsön s a gázgyári pénzből a deficit pótlására felhasznált egymillió pengő szolgált a mult költségvetési év 1,300.000 pengős hiányának fedezetére. De mi lesz ebben az évben és mi lesz a Következőkben ? Kölcsönt a város nem kap s állandósult pillanatnyi pénzzavarában nem jön segítségére — harminc évig a gázgyár. Az első három hónap gazdálkodásának eredménye azt mutatja, hogy — némi optimizmussal, — az idei költségvetési hiány a másfél millió pengőt nem fogja túlhaladni, de a deficit ebben az évben iegalábh annyi lesz, mint amennyi a mult évben volt. Amikor tehát a város költségvetési kiadásait nem tudja folyósítani anélkül, hogy millió pengőt meghaladó deficitet elkerülje s amikor a város sem kölcsönnel, sem határozott rendelteCsütörtök, 1933 máius 4 Ara 12 fillér IX. évfolyam, ELŐFIZETÉS:¡Havonta helyben 3.20. Vidéken «* Budapesten 3.00, klllltlldttn 0.-40 pengd. ^ Egye* tzAm Ara hétköz« nap 12. vasár- é* Ünnepnap 20 mi. Hlrpelétek (elvétele taiUa szerint. MegleIentk héltd kivételével naponta reggel tésse! birtokába kerülő pénznek más célra való felhasználásával sem fogja tudni a költségvetési hiányt elkerülni, akkor mégis csak meg kell kérdezni a polgármester urat, hogy a költségvetésben nem biztosított munkálatok számára honnan vesz, honnan teremt, honnan remél pénzt? Ostobaság volna ránkfogni azt, Hogy mi a közmunkák megkezdése ellen akarunk hangulatot csinálni, amikor a munkaalkalmak teremtésének, — bátran mondjuk, — nincs a városban nálunk elszántabb sürgetője. De kötelességünk törődni azzal is, hogy a város gazdálkodása a realitások keretei között maradjon, kötelességünk törődni azzal is, hogy megvalósíthatatlan Ígéretekkel s Potemldnprogramokkal a tiszta ítélkezés megzavarható ne legyen. Amig kölcsönt lehetett felvenni, addig a város nem jött zavarba. Amig a gázgyár más célra rendelt pénzét a mult évi költségvetés deficitjének pótlására fel lehetett használni, addig el lehetett palástolni a város gazdálkodásának mérhetetlen fogyatkozásait. De az adósságok csinálásának ideje elmúlt, a gázgyári pénzek folyósításának ideje letelt, — mi fogja megmenteni ezt a várost az anyagi összeomlástól? A polgármesteri program csillogó ígéretei ma még az optimizmus mámorával altatják el a gondokat. De meddig tart ez a mámor s a közjegyzői óvás, a bírósági végzés mikor ébreszti fel a fekete valóságra az optimizmus mámorosait? Meddig lehet még az összeomlást „pillanatnyi" és „átmeneti" intézkedésekkel elkerülni, amikor a deficitek egyre növekvő terheit ugy hurcolja maga után a város minden költségvetése és zárszámadása, hogy már hinni sem lehet a talpraállásban. A királykérdés, az Infláció és a titkos választójog a költségvetés első éjszakai vitájában »A legitimisták nem gondolnak puccsszerű kísérletekre« — . kell sem hltierlzmus, sem fasizmus« N(Budapestt tadóaitónS telefonjelentése.) A képviselífoáz szerdán megkezdte a Gömbös-kormány első költségvetésének tárgyalását A vita első sz6noka Sigray Antal gróf volt aki a legitimisták álláspontját fejtegette és gazdasági keretében az infláció szükségességét hangoztatta. Sztranyavs z k y Sándor felszólalásában nóvum az a kijelentés, hogy a belügyminisztériumban »A magyarnak nem a belügyminisztériumban bizonyaira gondolkodás tárgya az nj választójogi törvény előkészítése. Eckhardt Tibor felszólalása következett ezután, aki a pengőérték leszállításának szükségességét hangsúlyozta. A szociáldemokrata párt első szónoka P e y e r Károly volt aki tiltakozott az infláció ellen. A helyzet nagyon súlyos, — mondotta —, de ngy nem lehet segíteni, hogy 50 százalékkal devalválják a pengőt. Külpolitikai kérdésekkel foglalkozva nagy derültséget keltett, amikor Balbo olasz légügyi minisztert aposztrofálta, azt állítva, hogy Baíbóról mindenki tudja, hogy zsidó vallású. — Azelőtt Balbos volt —, kiáltott közbe Bucfainger Manó. K r a i g István báró beszéde közben kisebb incidens történt A gyorsirók asztalánál az egyik lámpából, valószínűleg röividzárlat következtében láng csapott kl. A lángot néhány pillanat múlva elfojtották. 3 Pesthy Pál felszólalása után majdnem meglepetés történt mert az éjféli órákban egy feliratkozott szónok sem tartózkodott a Házban. Mármár ugy látszott, hogy a költségvetési vita egynapi tárgyalás után véget ér, amikor Musa István beugrott és megmentette a helyzetet. A parlament költségvetési vitájának első Bánjáról részletes tudósításunk a következő: Temesvárv Imre előadó hangsúlyozta, hogy a 76.2 millió pengős hiány a trianoni nyugdijterhek következtében adódik, majd ismertette a költségvetés egyes tételeit. Sigray Antal gróf szerint a túlhajtott infláció éppen olyan romboló hatású, mint a túlhajtott defláció. Hangsúlyozta, hogy Középeurópa megszervezésének" kérdése és igy az osztrák csatlakozás problémája időszerű lett. Ha Ausztria Németországhoz csatlakoznék, mi gyengébbek lennénk. A Duna konföderációhoz bizonyára csak köztársaság forma iában csatlakozhatnánk és azokkal a kicsinv határkiigazitásokkaL amelyeket Be-nes és a kisantant hajlandó volna megadni. De van még egy megoldás, hogy Ausztria és Magyarország omóra lép egvmással, de ez nem lehetséges restauráció nélkül. Nem a magyar legitimsták hozták elő a királykérdést, hanem előhozták a történelmet mozgató erők. Nem arról van szó, hogy a mai zavaros viszonyok között akarnánk a trónt betölteni, de választani kell, hogy milyen forrná-* bar» akarunk csatlakozni a Dana me-< dencéjében okvetlenül bekövetkező megalakuláshoz. Ausztria és Magyarország mai állapotaikban: is — Magyarország revíziója után is — olyan alakulatot képviselnének, amelyben gazdasá-i gilag kiegészítenék, politikailag pedig megakadályoznák egymást A revizió és a királykérdés szerinte összetartozik. A kérdést csak törvényes uton akarjuk megoldani — mondotta —, a puccsszerű kísérleteket helytelenítjük. A miniszterelnökhöz fordult ezután azzal a kéréssel. hogy a királykérdésben vegye revizió alá álláspontját és egyengesse a restauráció útját Ezután Gömbös Gyula miniszterelnök benyújtotta a kormány 1931 évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentést és ar statisztikai évkönyvet A költségvetéshez Sztranyavszky Sándor szólalt fel. Sigray beszédére reflektálva, megjegyezte, tudatában van, hogy a kormány, a nemzet iránti kötelességét ebben a tekintetben is a felelősség teljes vállalásával teljesite-t ni fogja abban az időpontban, amikor á nenv* zet érdekei azt parancsolják. Ezután részletesen ismertette a Gömbös-kormány nífiVMését a kinevezés óta eltelt hét hónap alatt A kormány leszállította a kamatot megszüntette a deflációt és programot adott a esügge-: dőknek. Eckhardt T2x*r X pénzügyminiszter at államháztartás hű képét igyekezett adni és ez jelentékeny érdeme különösen akkor, amikor kedvezőtlen képet kell festeni A pénzügyminiszter által vázolt kép hü, véleménye szerinti azonban a helyzet megítélése optimisztikus. A telepítés megoldását és becsületes választó^ jogot sürgetett. Wolff Károly szerint nem követnek sem-tf