Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-19 / 113. szám

A főügyészség 7 esetben elejtette a vádat Hock iánossal szemben Budapest, május 18. A törvényszék Töreky­tanácsa — mint emlékezetes — januárban egy­évi bőrtönre Ítélte Hock Jánost. Az ítélet ellen Hock is, az ügyész is fellebbezett. Hock védője, dr. Nagy Vince kérte az Ítélőtáblától, hogy gyorsított eljárással tárgyalják a fellebbezést, mert Hock beteg. Az ügy tárgyalása mégis hú­zódott a táblán, minthogy a tanácselnök meg­betegedett. Az ítélőtábla most értesítette a vé­dőt, hogy az itélőtanács elnöke felgyógyult és a védő kérését a lehetőség szerint tel jesíteni fog­ják, de a nyári szünet miatt október 21-énél hamarabb nem tarthatják meg a főtárgyalás*. Az ügyben egyébként fordulat történt. A tör­vényszéki tárgyaláson Hock János hét esetben tagadta bűnösségét és kijelentette, hogy a szó­banforgó cikkeket neim ő irta. A főügyészség magáévá tette Hock vallomását és ebben a hét esetben elejtette a vádat, ugy, hogy most a táblán négyrendbeli nemzetgyalázásért fogják felelősségre vonni Hock Jánost. Hz utolsó tlz év alatt tömegesen költöztek el munkás­családok Dorozsmáról (A Délmagyarország munkatársától.) Szen­tesről jelentik, hogy Csergő Károly alispán most terjesztette a megyegyülés elé a legutóbbi népszámlálás adatairól szóló összehasonlító je­lentését, amely érdekes képet nyújt a megye lakosságának számbeli és kulturális gyarapo­dásáról. A vármegye törvényhatóságának lélekszáma az 1920. évi 142.352 lélekszámról 148.529-re emelkedett, vagyis a népesség szaporodása 6177 fő. Feltűnő, hogy míg a két megyei város, Szentes és Csongrád lélekszáma közel 40 szá­zaléka a vármegye összlélekszámának, addig a lélekszám szaporodásának csak 10 százaléka esik a két megyei városra és 90 százalék a köz­ségekre. A 6177 szaporodásból 632 esik Szen­tes és Csongrád városokra és 5545 a községekre. A két város közül is a rossz eredményben Csongrád vezet, mert mig a szaporodás Szen­tesen 474 lélekszámot tesz ki, Csongrádon csak 158-at A járások közül a csongrádi járásé az elsőség, ahol a szaporodás 1926, azután követ­kezik a mindszenti járás 1831 lélekszámmal és a legkedvezőtlenebb az eredmény a kiskundo­rozsmai járásban, ahol a szaporodás 1788-at tesz ki. Hz év alatt a vármegye területén Í5.5P7 lélek költözött el lakóhelyéről egyik községből a má­sikba, vagy vármegye területéről idegenbe. Az elköltözések száma a két vármegyei város terü­letén 3693, vagyis az elköltözések számának 25 százaléka, mig 75 százalék a községekre esik. Az elköltözések számánál feltűnően nagy Azám mutatkozik Kiskundorozsma községnél, ahonnan az elmúlt tiz év alatt a munkás-csa­ládok tömegesen költöztek el. Itt az elköltözé­sek száma 2125, Kisteleken 1400 és Sövényhá­zán 1314 lélek. Szaporodás csupán két község­ben, Nagymágocson és Derekegyházán mutat­kozik. Az előbbi helyen 439, az utóbbin 84 lé­lekszámmal több az odaköltözöttek száma. 1920-ban 26.211 lakóház volt a vármegye te­rületén. 1930-ban 32.757, tehát az emelkedés 6546. 1920-ban hat évnél idősebb analfabéta volt a vármegye területén 31.352, ezzel szemben 1930­ban a hat évnél idősebb analfabéták száma 17J506-ra szállott le. A városok és községek külterületein lakó népesség lélekszáma 69.822, vagyis az össznépességnek 47 százaléka. A kül­területi lakosságból irni és olvasni tud 51.443, vagyis hat évnél idősebb lakosság 87 száza­léka. A külterületeken az analfabéták száma 7939, vagyis a hat évnél idősebb lakosság 13 százaléka. Tápéi tájkép (A Délmagyarorsztg munkatársát tói.) Zöld fák környes-körul, már mindenütt vi­rágba, bimbóba szökött a természet Az ifjúság kacsalogva kerülgeti egymás szeme villanását s ahogy kacéran átugrik egy tarkaszoknyás, rózsa­szin-papucsos, szőke-fonatos kislány a feneket­len sáron, uccu, utána veti magát a legény. Ta­vasz van és Tápén nagyobb és mélyebb az em­berekben az ösztön, mint a kultura. Bár... Vi­tatkozni se lehet már arról, mennyit ér és meny­nyit hozott boldogságunk kiteljesedésére a kul­tura. Itt a szeg nységben is mosolyognak, örül­nek, piros-pozsgás ragyogó szemű gyerekek bol­dogan guggolnak boldog anyák karjaiban s mindennapos, ami a mi szemünknek és városi lelkiismeretünknek rémes lát­vány: járhatatlan utak, düledező pajták, föld­höz ragadt koldusság, levegőtlen sötét vis­kók. Tápén ha felderül a vasárnap, jó kedve ke­rekedik az egész falunak. Az Ifjak együtt surrog­nak, az öregek együtt pipázgatnak, együtt pana­szolják a vadviharos élet fájdalmait az asszo­nyok, akik a házak előtt csapatokban ülve idilli hangulattal nézik a rőt alkonyatban felfoszló fel­hőket vagy a .piros-tetős templom tornya körül játszadozó fecske-sereget Nem ismerik itt a gyűlöletet T Ugy néz ki és ta­lán minden emberben van annyi ösztön, hogy ezt megérzi Mindenki gyereke ott játszhat a puha, forró porban, mindenki illata ott Ihat afala vá­lyújából, mindenki tinója ott csilingelhet a gyö­nyörű zöld mezőn. A Tisza partján lágy füzesek között ünneplőben, szegényen kivirul a boldog­sága ennek a csöndes, ártatlan, örökké egyhelyben folyó életnek. • Valahonnan víg trombita hangja harsogott elő. Lakodalom volt Több is ezen a vasárnapon. Tá­pén kelendősek a lányok. Szegény embernek köny­nyebb lesz a baja, ha megoszthatja és nem is so­kat teketóriáznak a házasulással a legények. Ahol egyéb öröm, mint a lakodalom, nincsen sok, ott a falu nem is nagyon kéreti magát hogy közönségnek elmenjen egy ifjú pár boldogságát elindítók közé. Ott is volt a lakodalmas háznál, aki csak tehette. Az udvarra szalmát szórtak, igy is le-le süppedtünk a sárba. Csodálatos, hogy a tápéi lányok milyen művészettel őrzik harisnyá­juk fehérségét ebben villogó, fekete ingoványban. A párok a szalmán rázendítettek egy tüzes csár­dásra. A szalma rottyant, a sár frottyant a bor mámora neki-neki tüzesiti az egymáshoz szoruló párokat. Egy öregasszony duhajan lóbálja kezét csiklandozó nóták burjánoznak ki, a körül ólál­kodó gyerekcsapat csak erre vár. Tágranyilt szemekkel és fülékkel hallgatózik, figyel és van mit látnia és hallania... Csak a menyasszony és vőlegény lépkednek meghatottan, csendesein, tisztes távolságban, a szerelmesek áhítatával. A vőlegény még angyalt lát párjában, alig meri megszorítani a derekát A fényképezőgép a kezemben kattog. Megáll a zene, a tánc: — Most kérünk egy „rendes" képet — mondják és pózba áll az ifjú pár. A zenészek belemoso­lyognak a lencsébe. A lányok kérőén odadörgö­lőznek hozzám és nincs nyugalom, mig mind a tizenkét film el nem fogyott... — Na, most adja ki a fotográfiát — mondja egy leányzó. A menyasszony boldog anyja ennyi tisztes­ségre egyik kezében foszlósbélü kaláccsal, a má­sik kezében a homokon termett éltető nedűvel jön feléim. Viháncolás, kacagás, a tréfák borsó­sak, pattannak a vér szikrái és a bor csak jobban piszkálja a tűzvészek fészkét. A nagy mulatozás­ban bátorságot kap mindenki. A szerelem és nász tanyáján vigan dübörög az élet és ragyogó ta­vasszal telnek meg a kérges munkában hallgató szivek... A méla alkonyban elnehezedetten Indulok visz* sza a városba. Nyilt lelkekkel találkoztam, akik a szegénység ormáról néztek a városira és meny­nyivel boldogabbak voltak. Messziről még hall­szanak elkószált kurjongatások. Meggyőződésből fakadnak, fis a vigasság ugy kisért el a falu ha­táráié, mintha sohase aludna Tái>é. L fflreft WJ -f Q Péntek. Róm. katfa. Cöleszlin. Prot I Ivó. A nap kel 4 óra 19 perckor, nyugszik 7 óra 34 perckor. Somogyi-könyvtár '-Aznapokon délelőtt tői l-tg, délután 4-től 7-ig, a Várost Muzeum minden­nap, vasár- és ünnepnap ls, délelőtt 10-tr fél l-ig van nyitva. Folyóiratesere kedden, csütörtökön, szombaton délután fél 5-től fél 6-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem, L eme­let) nyitva vasárnapok kivételével" mindennap. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Barcsay Károly Széchenyi tér 12 (tele­fon 1770), Cserhalmy Antal Sárkány-ucca 15, (te­lefon 3261), Franki Antal Szent György-tér 6 (te­lefon 1118), Gergely Jenő Kossuth Lajos-sugárut 31, (telefon 1062), Lőbl Imre dr. Gizella-tér 5, (telefon 1819), Moldván Lajos Újszeged, Vedres-u. 1, (telefon 1846, Selmeczi Béla Somogyitelep IX. tt. 489, (telefon 3425). — Dr. Veress Gábor megtartja törvényható­sági mandátumát Dr. Veress Gábor szegedi Mav. üzletigazgatót mint ismeretes, Buda­pestre helyezték át, ahol a központi igazgató­ság gépészeti osztályának vezetőhelyettese lesz. A rövidesen távozó üzletigazgatót csütörtökön délelőtt meglátogatta hivatalában dr. Somo­gyi Szilveszter polgármester. A polgármester arra kérte Veress Gábort, hogy közgyűlési mandátumáról ne mondjon le és tartsa meg a gázgyári döntőbíróságban is tagságát, mivel a városnak szüksége lesz az üzletigazgató szak­képzettségére. Dr. Veress Gábor kijelentette a polgármester előtt, hogy örömmel eleget tesz kívánságának, megtartja mandátumát és dön­tőbírósági tagságát is, mert távozása után is szeretné fenntartani a kapcsolatot Szegeddel. — Tiz centimétert apadt a Tisza. A Tiszán Szegednél apadást észleltek. A viz állása egy nap alatt 10 centiméterrel sülyedt és csütörtö­kön elérte az 518 cenitméteres nivót — Szombaton szociálpolitikai ülést tart ft Városok Kongresszusa. A Városok Kongresz­szusa pénteken Budapesten Ugf on Gábor el-^ nöklésevel szükebbkörü megbeszélést tart, amelyen a legaktuálisabb kérdéseket és ten­nivalókat tárgyalják meg. Szegedet ezen a megbeszélésen dr. vitéz Szabó Géza népjó­léti tanácsnok képviseli. — Istentisztelet a zsinagógában pénteken 7 órakor. írásmagyarázat szombaton délelőtt. — Az országzászló felavatása. A Jókai-uc­cában felállított országzászlót Aldozócsü tör tő­kön délelőtt órakor avatják fel ünnepélyes külsőségek kwrott. Az ünnepségen a rendező­bizottság meghivta a kormányt, a hatóságo­kat, a hivatalokat, az egyesületeket és a ta­nulóifjúságot. 23-án este a zászlóalap javára díszhangverseny lesz a Belvárosi Moziban. A bevezető beszédet dr. Gvőkössy Endre tart­ja, Kőszegi Teréz és C s e 1 é n y i József magyar nótákat énekel cigányzenekiséret mellett. Az avatási ünnepséget istentiszteletek előzik meg. Az emlékműnél a hősi hamvak átvétele után a zászlót felvonják, a hősi hamvakat befalazzák. Az ,,Avatást" Bocskay Kata szavalja, majd Urmán-» czy Nándor tartja meg felavató beszédét. Dr. Csapó Ferenc az ifjúság nevében fogadal-­mat tesz, majd dr. T u r Ó c z y Mihály beszél, ezután a polgármester átveszi az emlékmüvet. Ezt követi az emlékmű megkoszorúzása. Az ünnepséget diszmenet zárja be. Délután fél ket-' tő órai kezdettel áldomás lesz a Prófétában. x Góthék vendégjátéka ma és holnap este. — Halálozás. Kiss Gyula igazgató-tanító neje szül. Szomora Mária május 18-án hirtelen el­hunyt. Temetése 20-án déiután 4 órakor a Dugo­nics-temető halottas házából. x Ma halpaprikás az ipartestületi vendéglő­ben. 443

Next

/
Thumbnails
Contents