Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-19 / 113. szám

DftMAGYARORSZÁG SZEOED. SxertcMZtMéfl: Somogyi ucca 22.1. em. Telefon 123-33. - Kiadóhivatal, ifOlctHnkttnyriar «* tegytroda - Áradt ucca S. Telefon t 13»OA. — Nyomda t LKw Linót ucca 1«. Telefon t TArlrntl é* levélcím • DélmnqyarnnzAg Szeged A bafai országút Végre valami, amit őrömmel jelenthetünk e lap olvasóinak. A bajai országút annyi va­júdás után elkészült. Nem keressük, hogy miért kellett három esztendeig várni az utolsó hat kilométeres szakasz elkészítésé­vel, egyszerűen tudomásul vesszük, hogy tegnap befejezték az utolsó szakasz hengere­lését és már fennakadás nélkül lehet köz­lekedni rajta. Egy kis darabon még van ugyan néhány napi munka, az ut oldalpad­káit kell rendbehozni, de ez már a közleke­dést nem akadályozza. Ünnepélyes megnyi­tás nem lesz, de tudomásul veheti mindenki, hogy a Tiszát a Dunával összekötő uj ország­utat átadták a forgalomnak, örvendünk en­nek a hirnek, bár az örömbe a keserűségnek egy ürömcseppje is vegyül: meg kellett épí­teni ezt az országutat, mert megszakadt a ter­mészetes összeköttetés Szeged és Baja kö­zött, mert Szabadka el van zárva az átmenő forgalom számára és mert legalább ebben az irányban Szegedet ki kellett emelni elszi­geteltségének természetellenes és gazdasá­gilag kimondhatatlan káros helyzetéből. A félhivatalos értesítésben olvassuk az útra vonatkozó közelebbi adatokat. A teljes hosszúsága a szegedi városházától a bajai városházáig 102 kilométer. A közúti közle­kedési eszközök mai teljesítőképessége mel­lett igazán nem távolság. Ha megindul ezen Be útvonalon az autóforgalom és különösen ha a Mavart a már megkötött megállapodás alapján üzembe helyezi autóbuszjáratait, re­mélni lehet, hogy a Bácskának megmaradt részei, sőt Pestmegyének legdélibb része is, ide fognak gravitálni. Szeretnénk hinni, hogy ez az ut nemcsak szimbolikus fonál lesz a térképen, hanem a közlekedésnek, az életnek lesz igazi ütőere, amely mihamarabb nélkülözhetetlen velejárója lesz a tiszaparti és a dunai testvérvárosok mindennapi éle­tének. Valljuk meg őszintén, eddig nem túlságo­san sok kapcsolatunk volt Bajával. Amig mi­énk volt az ország, Szeged gazdasági élete a közvetlen délvidék felé orientálódott^ Baja pedig nemcsak külsőleg, hanem tartalom te­kintetében is a Duna és nyugat felé fordította a tekintetét. Ami szép és városi jellegű volt a múltban Baján, a Duna felé nézett és a Duna volt a város gazdasági életének élte­tője és fenntartója. A vasutak előtti időben Baja volt a dunai gabona- és borkereskede­lemnek egyik legfontosabb állomása és a vá­ros gazdasági életének idegszálai sokkalta inkább elnyúltak a folyam mentén Komáro­mig ás Újvidékig, semmint a Duna—Tisza közének légüres sivárságán keresztül Sze­ged felé. Egyáltalán nem is túlzás amit mondunk. Szinte képtelenség ugyanis még megérteni is, hogy egy viszonylag sürü népességű or­szágban meg lehessen épiteni egy száz kilo­méternél alig valamivel hosszabb ország­utat, amely hatvanhat kilométer hosszban községet, falvat, várost nem érint. Egy nagy fehér háromszög van itt, melynek üressége vigasztalanul nyelte el akár egyik, akár má­sik városnak a kulturális és gazdaági kisu­gárzását. Az ürességnek és az élettelenségnek ezt az évszázados akadályát töri most át az uj országút és hozza Szegedet megfogható közelségbe a Duna vonalához. Az ieazságnak teszünk azonban eleget, Péntek, 1953 május 19 Ara 12 fillér yfj, IX. évfolyam, mikor megkorrigáljuk önmagunkat és meg­állapítjuk, hogy tíz esztendő óta van már egy kis változás és a hatvanhat kilométeres köz­ség nélküli szakasz nem veendő abszolút ér­telemben. Politikai értelemben vett község nincs ugyan ezen a vonalon, de mióta Alsó­tanyán a házhelyek kiosztása megkezdődött és mióta ezen a ponton a lakosságnak falu­szerü tömörülése megkezdődött, Szegednek ez a fíókközsége kiemelkedőben van a ta­nyavilág elhagyatottságából és egészséges fejlődésnek a körvonalait vetíti előre. Min­denesetre a tanyáknak ez a községgé való sű­rűsödése, amely ellen a hivatalos város az elszakadástól való félelmében mindaddig kézzel-lábbal tiltakozott, míg csak a gazda­sági kényszer rá nem vitte a házhelyek áruba bocsájtására, sokkalta egészségesebb, mint a telepeknek elkeresztelt közigazgatási bibir­csókok elszaporodása közvetlenül a körtöltés aljában. A községi élet elemi viszonyainak ismerete mellett is tisztában lehet ugyanis vele mindenki, hogy egy kétezer lakosú köz­ség akár kulturában, akár gazdaságiakban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kép­viselőház csütörtöki ülésén igen éles összetűzés támadt Eckhardt Tibor és Keresztes-Fi­s c h e r Ferenc belügyminiszter kőzött. Az össze­tűzés abból keletkezett, hogy Eckhardt igein éles támadást intézett a belügyminiszter ellen a gyű­léstilalom fenntartása miatt és kifogásolta, hogy amig a kormánypárt szabadon szervezkedhetík, sőt Meskóék is szervezkedhetnek, addig az ellen­zéket eltiltják a szervezkedéstől. A belögyminisz­ELÖFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken ét Budapesten 3.00, kUUHIdOn B.40 pengd. — Egye« nám Ara hétköz­nap 12, vatár- é» Ünnepnap 20 (111. Hlr­petétek felvétele tarifa »zerlnt. Megfe­lenlk héttfl kivételével naponta reggel sokkal többet jelent a szomszédos város szempontjából, mint szétszórt és elszigetelt­ségükben árva tanyák ezernyi tömege. Szegedről kiindulva Alsótanya a bajai or­szágút első állomása. Olyan, mint a városnak előretolt őrszeme a képletesen meghódítan­dó uj területek felé. Sajnos, nagyon is egye­dül áll és a várost ezen az oldalon, — de másfelé sem, — nem övezi a községeknek olyan gyűrűje, aminő a kedvezőbb históriai és'geográfiai feltételek mellett kialakult du­nántuli és felvidéki városokat körülveszi és alimentálja. Pedig a város jövője attól függ, hogy mennyiben tudja vonzási körzetét ki­terjeszteni és milyen kölcsönhatásokat tud 8 meglevő és még létesülő településekkel lét­rehozni. A bajai országút hosszú idő óta első határozott lépés ebben az irányban. Fzért köszöntjük örömmel és ezért szentel­jük neki a lapnak legelső helyét. Töltse be hivatását és legyen éltető eleme a város iparának, kereskedelmének és kulturális éle­tének és vigye ki a városiasság áldásait r> tanyák magukra hagyott világába. ter Eckhardt felszólalására válaszolva — a mi­niszter beszédét a független kisgazdák állandó éles közbeszólásokkal kisérték, — többek között a kö­vetkező kijelentést tette: — Az nrak vegyék tudomásul, hogy sok­kal veszedelmesebb a helyzet, mint bár­mikor volt. A független kisgazdapárt e kijelentés alapján art tervezi, hogy a minisztertől kijelentésé*»«« bA­Roosevelt iiiabb üzenettel fogja eloszlatni a francia aggodalmakat (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) New­yorkból jelentik: Beavatott körökben beszélnek arról,vhogy Roosevelt elnök ujabb üzenetet készít, amelyben megkísérli eloszlatni a fran­ciák biztonsági aggodalmát. Az uj üzenetben, amelyet Normann Davis talán már pénteken nyilvánosságra hoz Genfben, az Egyesült-Álla­mok kormánya pontosan körülírja, hogy mi­lyen mértékben hajlandó garanciát vállalni Fianciaország biztonsága érdekében. Hír sze­rint ez a garancia abból állana, hogy Amerika háborús veszedelem, esetleg megtámadás ese­tén tanácskozást kezdene az egyes államokkal, hogy milyen gazdasági rendszabályokkal sújt­ják a támadó államot. Válaszok Roosevelt özenelére Londonból jelentik: Roosevelt felhívására, amelyet a világ összes államfőihez intézett, sorra érkeznek Washingtonba a különböző válaszok. Elsőnek György angol király vála­sza érkezett a Fehér Házba. Az angol király válasza így hangzik: „Köszönöm fontos üzenetét, amelyet közöl­tem kormányommal, a lehető leggondosabb meggondolás céljából." Roosevelt elnök békeszózatát V. György király utasítására megkábelezték az összes do­miniumok kormányainak. Párisból jelentik: Lebrun francia köztár­sasági elnök válaszul a következő táviratot intézte Roosevelthez: „Köszönöm közléseit, nem akarom elmu­lasztani üdvözölni azokat a nemes érzéseket, amelyek a felhívásban visszatükröződnek, valamint a béke őszinte szeretetét és azt az őszinte kívánságát, hogy a nemzetek gazda­sági helyzetét megjavítsuk. A francia kor­mány természetesen, egyetért a felhívás cél­jaival". Hindenburg távirata Roosevelthez Berlin, május 18. Hindenburg elnök ma táviratban válaszolt Roosevelt elnök ismeretes felhívására. A távirat így szól: „Az ön üzenete utat mutat a világnak a nemzetközi válság megszüntetésére. Németor­szágban az üzenet erős visszhangra talált. Azok a nyilatkozatok, amelyeket a birodalmi kancel­lár tegnap a birodalmi gyűlésen tett s ame­lyeket a birodalmi gyűlés "tagjai egyértelműen helyeseltek, bizonyítják, hogy Németország ön­zetlenül közre akar működni a világ politikai és gazdasági nehézségeinek lekűzdesénen. Hindenburg" Eles összecsapás Eckhardt Tibor és Keresztes~Fischer belügyminiszter között a képviselőház csütörtöki ülésén Egy miniszteri kijelentés miatt zárt Illést kérnek a független kisgazdák

Next

/
Thumbnails
Contents