Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-18 / 112. szám

1933 május 18. DÉLMAGyARORSZAG 5 PróbaUépen lesszálHíják a villamos larifáfái Ax ipari vá%ár idefe alaií 10 fillér lesx a szakaszjegy ára (A Délmagyarország munkatársától.) A legutóbbi közgyűlés foglalkozott a Szegedi Közúti Vaspálya részvénytársaságnak azzal a beadványaval, amelyben haladékot kért a Gedóntuli vonalszakasz kiépítésére. Mint emlékezetes, erre a vonalépitésre akkor kötelezte még a .város a villamosvasutat, amikor engedélyt adott az ujszegedi vonal megszüntetésere. Az engedély féltétele az volt, hogy a vállalatnak a megszüntetett vonal helyett megfelelő hoszszuságu uj vonalat kell építenie ott, ahol azt a közgyűlés megállapítja. Annakidején terminust is" kapott a munkára a villamos, de ezt a határidőt többször meghosszabbította a közgyűlés, legutóbb azonban kimondotta, hogy májusnál tovább nem vár. Még a legutolsó határidő lejárta előtt meginterpellálták a közgyűlésen a polgármestert és bejelentették, hogy a villamos nem kezdett hozzá a vonalépitéshez, pedig a határidő rövidesen lejár. Ugyanakkor a villamosvasút igazgatósága kérvényt nyújtott be a városhoz. Kérvényében ujabb haladékot kért. Hivatkozott a rossz gazdasági viszonyokra, a villamosvasút forgalmának jelentékeny visszaesésére és a vállalat üzleti mérlegére, amely azt bizonvitja, hogy a részvénytársaság csak áldozatok árán tarthatja üzemben a villamosvasutat Szegeden. A közgyűlés a kisgyűlés javaslata alapján ugy határozott, hogy nem adja meg a haladékot, hanem kötelezi a villamosvasutat a vonalszakasz haladéktalan kiépítésére. Az ügy tárgyalása alkalmával felmerült az a kívánság is, hogy szállítsák le a villamosvasút viteldijait, mert a drága tarifa az egyik oka a fokozatosan csökkenő utasforgalomnak. A közgyűlési határozat nem emelkedhetett jogerőre. A vállalat fellebbezést nyújtott be ellene a belügyminiszterhez és igy a város hatósága mindaddig nem rendelheti el a közgyűlési határozat végrehajtását, amig nem érkezik meg a belügyminiszteri jóváhagyás. Korányi Jenő, a villamosvasút igazgató ja, szerdán delelőtt megjelent dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél és bejelentette, hogy kísérletet tesz a tarifacsökkentéssel. Egyelőre csak a szegedi ipari vásár ideje alatt léptetik életbe a fővonalon az olcsó tarifát, ha azután beválik, akkor ezt a rendszert állandósítják és alkalmazzák a villamosvasút minden vonalán. A próbatarifa szerint a jelenlegi tizenhat filléres szakaszjegy ára 10 fillér lesz, ugyanannyi, mint amennyi a háború előtt volt. Hitler „béke-beszédet" mondott »» a birodalmi gyUlés szerdal ülésén Népgyűlési hang helyett — »diplomata-beszéd« — »Nem akarunk uf sebeket flfnl, a meglévő sebeket Is qyögyitani kívánlak« — Elfoqadfa Roosevelt módszereit, mert »nem gondol támadásra, csak Önvédelemre" — Ötéves átmeneti Időt kért, az év végén megszűnik a rohamosztagos klsegitörendörség (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés szerdán összeült, hogy meghallgassa Hitler beszédét. A Kroll-szinnáz üléstermében, amelyet ugyanugy, mint a megnyitás alkalmából feldíszítettek, már fél órával az ülés megkezdése előtt megjelentek az első képviselők. G ö rin g elnök nyitotta meg a gyűlést. — Német férfiak és asszonyok! — mondotta. Nemzetünk sorsdöntő kérdéséről van szó. A birodalmi gyűlést talán még sohasem hivták össze ilyen ícomolv kérdésben és ilyen komoly órában. A német birodalmi kormány ebben a nehéz helyzetben szándékait és céljait az egész német nép előtt ismertetni kivánja és elhatározta, hogy céljait és szándékait a német nép képviselői előtt hozza nyilvánosságra. Goring ezután Hitlernek adta meg a szót. Hitler beszédében többek között ezeket mondotta: — Az önök által ismert problémák oly nagy jelentőségűek, hogy szerencsés megoldásuktól nem csupán a politikai béke, hanem az egész világ gazdasági menekülése is függ. Érthető, hogy a revízió gondolata miért volt állandó kisérő jelensége a békeszerződésnek és hogy a revíziót még a békeszerződések szerzői is mint szükségest, előre látták, aminek révén a revíziónak jogi bázisa éppen ezekben a békeszerződésekben rejlik. A világháború után nem hárulhatott volna szebb feladat egv igazi békekonferenciára, mint az, hogy ennek az eszmének a felismerésével ha jtsák végre az európíi államok újjáalakítását. Minél világosabban fedték volna ennek a szabályozásnak a következéseképen a néphalárok és az államhatárok egvmást, annál inkább lehetővé vált volna, hogy ilyen módon későbbi konfliktusok egész sorát megszüntessék. Ehelyett azor.lnn részben tudatlanságból, részben szenvedélyből és gyűlöletből olyan megoldásokra Határozták el magukat, amelyek már logikátlanságukban és méltánytalanságukban uj konfliktus magvát hordozták maguktan. — Ha az lenne a szándék, hogy Európában emberileg belátható időre megteremtsük a békét, akkor tekintetbe kellene vennünk, hogy mindig a hiányos egzisztencia-lehetőségek voltak a forrásai a népek közötti konfliktusoknak. — Nem bölcs dolog elvonni egv néptől a gazdasági életlehetőségeket, tekintet nélkül arra, hogy ez a nép továbbra is kénytelen azon a területen élni. Az a vélemény, hogy egy hatvanötmilliós nép gazdasági elpusztításával más népeknek jó szolgálatot teszünk, ostoba vélekedés, azok á népek, amelyek igy kivántak eljárni az ok és okozat természeti törvényeihez képest, igen hamarosan megérezték, hog7r ugyanazon katasztrófa felé vezették őket, amelyet akartak egy másik népnek okozni. A jóvátételek gondolata és keresztülvitelük valamikor a történelemben iskolapéldája lesz annak, hogy a nemzetközi jólétnek figyelmen kivül való hagyása miiven káros lehet az egész világre nézve. A jóvátételekel tényleg csupán a német exporttal lehetett volna megfizetni. Azonban amilyen mértékben Németországot a reparációk miatt mintegy nagyszabású nemzetközi exportvállalatnak tekintették, olvan arányban kellett ettől szenvednie a hitelező államok exnortjának. Ennélfogva a jóvátétel gazdasági haszna nem állott arányban azzal a kárral, amelyet a jóvátételek á hitelező államok magángazdaságainak okoztak. Az a gondolkodás — folytatta Hitler — amely egy R5 milliós nép megsemmisítésére törekszik, esztelen, mert nem kétséges, hogy ha célját el is éri, a katasztrófa reá is vissza sújt. A versaillési szerződés a kiindulása a mai bajoknak. Semmiféle uj európai háború nem tudna a mai állapotok helyébe jobb állapotokat teremteni sem politikailag, sem gazdaságilag. — Uj erőszakos megoldások csak az egyensúly ujabb megzavarására, uj áldozatókra, még nagyobb bizonytalanságra és ennek folytán még sulvosabb gazdasági ínségre vezetrének. Az ilyen végnélküli őrület kitörése csak kommunista kaoszba rántaná Európát és a világot. Ezután Hitler a horogkeresztes forradalom J^ÚTjOOJÍ Z>i • minőig magon viseli _ " nyAriA védjegyét. ASPIRlNtótoi is vamvító sági védjegy ez ismert Bay«r-ke*aszi Me-gltoJésels5> máknál ASPI RIN -TAB LE TTÁ K céljairól beszélt. Áz a három szempont, amely bennünket vezetett — mondotta —, a »vetkező: Megakadálvozása a Jtommnniritn—fetfnrdlilásnak—és fel épi téseaz osztályok ¿3 rendek érfjpb°:>"ktegyenTltő magántulajdon alapján, felépülő állami rendnek. Megoldása a legsúlyosabb szociális problémáknak és a munkanélkülieknek a termelésbe való visszavezetése. Helyreállítása a tekintélyen és állandóságon! alapuló államvezetésneF. Nem akarunk uj sebéket ülST, éfíenkezőleg. a meglevő sebeket is begyógyítani kívánjuk. — Nem fogunk megszegni semmiféle olyan megállapodást, amelynek helyére iobbat tenni nem tudunk. Azonban a versaillesi szerződés revíziójához iogunk van. — Ezután arról beszélt, hogy miért nem tekinthetők a nemzeti szocialista szervezetek haderőnek. Kijelentette, hogy a rohamosztagoknak kisegítő rendőrségként való felhasználása az év végén megszűnik. <— Németország hajlandó utolsó puskáját is összetörni, — folytatta —, ha a szomszédos nemzetek ugyanezt cselekszik. MacDonald leszerelési tervét megfelelő kiindulási alapnak jelentette ki, azonban hangoztatta Németországnak azt a kívánságát, hogy ne rombolják szét Németország jelenlegi védelmi rendszerét egy csapással, hanem engedélyezzenek Németországnak ötéves átmeneti időt biztonságának kiépítésére, Beszéde végén Hitler Roosevelt felhívásáról kijelentette, hogy a kormány hajlandó elfogadni a Roosevelt ajánlatában felajánlott módszereket, mert meg van győződve, hogv gazdasági újjáépítés nincs leszerelés nélkül, Németország hajlandó csatlakozni minden ünnepélyes megnemtámadási paktumhoz, mert Németország nem gondol támadásra, hanem csupán önvédelemre. — A versaillesi szerződés aláírása óta Németországban 290 ezer ember lett öngyilkossá. Ezek az igazi tanúi Németországnak a versaillesi szerződés szelleme ellen. Értsék meg ebből a többi nemzetek Németország rendithetetlen akaratát, hogv véget vessen az elnyomatás időszakának és visszaszerezze egyenjogúságát. Párisban hangsúlyozzák, hogy Hitler beszédét kedvezően fogadnák, ha biztosak volnának afelől, hogy a német politikának ez volna az igazi kifejezője. Mindaddig azonban várakozó álláspontra helyezkednek, amig a genfi tárgyaldMOZIMa játszik Brigitte Helm és Carl Ludvlg Dlel Széchenyi a láthatatlan gárda