Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-17 / 111. szám

2 DCLMAG7ARORSZAG ro35 mánra 17; niszter is volt, ez is mutatja, hogy nem szárma­zott rá hátrány ebben az országban azért, mert német. A »émetséget továbbra is teljes meg­becsülésben és szeretetben részesitik, nem té­vesztik össze Hitlert Németországgal. Tauffer Gábor hangoztatta, hogy fedeze­tet kell találni a költségvetésben a nyomor enyhitésére. A kormány ne várjon a világgaz­dasági konferencia kimeneteléig, rögtön tegye meg a szükséges gazdasági intézkedéseket. A költségvetést nem fogadja ®1. Uzsonyi György hangoztatta, hogy a királykérdés még nem időszerű bel-és külpolitikailag is veszélyt rejt magában. A magyar nép a királvkérdéssel szemben tel­jesen idegenül viselkedik Hunyady Ferenc, Homonnay Tivadar és Pet­rovách Gyula közbeszálnak. Uzsonyi György: Habsburg-kérdés nincs és esnk akkor lenne, ha a nemzet egyeteme a sa­ját elhatározásából, minden nyomás nélkül ül­tetné trónra a Habsburg-ház valamelyik tag­E "l. Ma azonban a kérdés siettetése külpoliti­i szempontból sem helyes. Ausztriában sincs nagy pártja a Habsburg-restaurációnak, in­kább az Anschluss gondolatával foglalkoznak. Rakovszky Tibor: Elég nagy baji Uzsonyi: Ausztria szive mélyén az Anschluss híve. Ha a jelenlegi pillanatban Hitler miatt nem is tartja kívánatosnak annak végrehajtá­sát. A restauráció nem akadályozná meg [Ausztria csatlakozását Németországhoz. Res­tauráció esetén csak azt érnók el, hogy Német­ország minket is beolvasztana. Ez öngyilkos politika rnlna. Hegymegi Kiss Pál szerint az ellen­zéknek az államfőhöz kell fordulnia, hogy le­hetővé tegye a törvényellenes intézkedések megszüntetését, óhajtja az Ausztriával való szoros gazdasági kapcsolatot. Gróf A p p o n y i György szerint hiányzik Gömbös Gyula politiká jából a határozott irány. Beszéde közben megjelent a diplomaták kar­zatán Lady Snowden, a volt angol pénzügymi­niszter felesége. Apponyi néhány meleg szó­val köszöntötte, a Haz pedig felállással és taps­sal üdvözölte. Lady Snowden meghajlással kö­szönte meg az üdvözlést­A pénzügyminiszter expozéja Ezután az egész kormány jelenlétében állt fel I m r é d y Béla pénzügyminiszter, hogy vá­laszoljon a vitában elhangzott felszólala sokra. — A kormánynak az a törekvése — mondot­ta —, hogy az állami kiadások kereteit minél alacsonyabban állapítsa meg. Az a munka, amelyet ebben az irányban végzett, nem feje­ződött be, hanem további csökkentésekkel igye­keznek a célt elérni. Vannak átmeneti idők, amikor áldozatot kell vállalni, hogy a nemzet létét átmentsük a jobb időkre. Kétségtelen, hogy a közterhek kérdé­sében további haladás kivánatos. 'Az állami terhek 1928 óta nagymértékben csők­kentek, de ez nem érvényesült ugyanilyen módon az önkormányzatokban. A nehézsege­ket túlozni nem szabad és adót kell fizetni. Átfogó adóreformra most nincs alkalmas idő, de a kormány olyan intézkedéseket tett, ame­lyek a nemzeti jövedelem helyesebb megosz­lását rtlozzák. Ezt a célt szolgálja például a bolctta. Különféle módszereket vizsgáltunk meg, de egyik sem volt járható, ugy, hogy a bolettát elvileg fenn kell tartanunk. (Nagy zaj a kisgazda párton.) Ezután a devi­zapolitikára tért át a miniszter. Eckhardt de­valvációs gondolatával kapcsolatban kijelen­tette, hogy semmiféle kalandos terv megvalósítá­sára sem kapható. Ezután hosszabb fejtegetéssel világította meg, miért nem volt lehetséges nálunk a devalvá­ció útjára lépni. Ezután a mezőgazdasági vál­sággal foglalkozott. Az adósság kérdésében az az álláspontja, hogy valakinek meg kell fi­zetnie a számlát A teljesítőképesség határáig mindenki­nek fizetnie kell. — Meg kell mondani a világgazdasági konfe­rencián, hogy adósságunk megfizetésének kér­dése attól függ, mennyire tudnak bennünket fizetésképessé tenni. A vita folyamán felmerült az a kérdés, vájjon a kivezető utat a mai vál­ságból a liberális egyéni rend keretében, vagy pedig az intervenciós politika keretében érjük-e cl. Véleményem szerint — fejezte be beszédét a pénzügyminiszter —, a régi liberális rend­szerre visszatérni ma már nem lehet Törekvé­sem arra irányulj hogy bizonyos illúziókkal le­számoljak. Illúziókra nincs szükségünk, de ideáljainkat igen is fenn kell tartani. * Negyedórás szünet után folytatták a vitát. Reis inger Ferenc szerint a Habsburg-trón visszaállításának propagálá sa veszedelmes. A kormány belpolitikáját nem tartja helvesnek. H a d h á z y Ferenc és 0 s v á t h Pál "felszó­lalása után Zsilinszky Endre szóvá tette a diákság délelőtti tüntetését és kifogásolta, hogy a rendőrség kardlappal és gummibottal lépett fel a hazafias felháborodásában tüntető diá­kok ellen. Az ülés éjféhitán háromnegyed 1-kor ért véget hisUrUal «• máMAn«, kaAytrS fli«ténl feltételek mellett ler­olcsrtbbnn benKereshetólt 23 rekete WAndor I'OSMIII» t. »nfl*rnl 18. TeL 39—72. Hitler szerda! besézde előtt Roosevelt békeszózatot Intézett a világ népeihez „Kössenek a világ összes nemzetei ünnepélyes meg­nemtámadási szerződést, csökkentsék a támadó fegyve­reket és tegyék meg az első lépést a HacDonald-terv alapján" (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Washingtonból érkező hírek szerint még mielőtt Hitler beszéde a német birodalmi gyű­lés előtt elhangzanék. Roosevelt, az Egyesült-Államok elnöke nyilatkozni fog a leszerelés kérdéséről, hogy ezzel is befolyásolja Hitler állásfoglalását és ha lehet megmentse a leszerelési értekezletet. Roosevelt ezzel a nyi­latkozattal szakítani fog Amerikának azzal az eddig követett elvi álláspontjával, hogy az európai ügyekbe nem avatkozik bele. Roosevelt newyorki híradás szerint — szé­les alapokon nyugvó, az egész világra kiterje­dő politikai együttműködést fog sürgetni és többiek között ki fogja .jelenteni, hogy az Egyesült-Államok kormánya An­gliával és Franciaországgal együtte­sen ellenzi Németország újból való fel* f egy vérzését Roosevelt távirati üzenete Roosevelt már kedden az esti órákban felhí­vást intézett a világ népeihez a leszerelés meg­valósítása érdekében. A felhívást Roosevelt táviratban küldte meg az összes államfőknek, közöttük Magyarország kormányzójának is. Roosevelt felhívása többek között a következő­ket tartalmazza: — Az a cél, hogy az emberiségnek legalább egy emberöltőn át tartó békét biztosítsunk, méltó arra, hogy elérése érdekében a legna­gyobb erőfeszitest fejtsük ki. Ha az összes nem­zetek megegyeznek abban, hogy teljesen és végleg lemondanak a támadó fegyverekről, ak­kor a védelmi eszközök is feleslegesekké vál­nak és a népek függetlensége, a határok érin­tetlensége önmagától is biztosítva lesz. A le­szerelési értekezlet végcélja tehát nem lehet más, mint a támadó fegyverek kiküszöbölése, legközelebbi célja pedig ezeknek a fegyverne­meknek a csökkentése. Az Egyesült-Államok kormánya a kővetkező megegyezést ajánlja az összes államoknak: 1. Egyezzünk meg abban, hogy a MacDo­nald-féle terv alapjan az első lépést meglesz­szük. 2. Egyezzünk meg abban is, hogy a támadó fegyverek csökkentését mikor és miiyen eljárási szabályok szerint visszük keresztül. 3. Egyezzünk meg abban is, hogy mindad­dig, amig a támadó fegyverek csökkentése, te­hát a MacDonald-féle javaslat megvalósítva nincs, a világ egyetlen nemzete sem növeli tá­madó haderejét azon a mértéken tul, amelyet a fennálló szerződések számára elő írnak. 4. Végül kössenek a világ összes nemzetei flnnenélves és határozott megnemtámadási szerződést egymással. Ugyanilyen ürnepélyes módon kötelezzék magukat arra is, hogy szer­ződésben vállalt haderőkorlátozási és haderő­csökkentési kötelezettségeiknek elegei tesznek és kötelezik magukat arra, hogy határaikon tul idegen területre semmiféle fegyveres erőt nem küldenek. — Ha bármily erős nemzet vonakodnék csat­lakozni ezekhez a békebiztositó megegyezések­hez és ezzel utiát állaná a világ boldogulásá­nak. akkor a világ összes civilizált néne! tudni fogják, hogv hol keressék a bajok okát és épp ezért egyetlen nemzetnek sem tanácsolom, hogy ilyen felelősséget magára vállaljon. Franklin D. Roosevelt DeleliHvek kisérték a balor határra Franck minisztert Bécs. május 16. A horogkeresztes miniszte­kancellárnak különösen az az intézkedése szer­zett sok hivet, hogy az osztrák kormányt meg­fenyegető Franck bajor igazságügyi minisztert udvarias formák között ugyan, de mégis ki­utasította az országból. Franck miniszterrel —> mint tegnap jelenítettük — Salzburg előtt kö­zölte egy rendőrtisztviselő, a kormány megbí­zásából, hogy minél gyorsabban hagyja el az országot. A miniszter «¡te több detektív kísére­tében elindult Salzburgból a bajor határ felé s nemsokára a bajorországi Freilassing határ­városba érkezett A német demars főképen az aspemi kelle­metlen fogadtatást tette szóvá. Az osztrák kor­mány viszont ugyancsak demarsot intézett a német birodalmi kormányhoz. Franck bajor igazságügyminiszter magatartása miatt. A né­met miniszter ugyanis ismételten sértő kifeje­zéseket használt több társaságban Dollfuss kancellárral és az osztrák kormánnyal kapcso­latban, továbbá az is kiderült hogy Grácban felszólította a csendőrséget, hogy tagadja meg az engedelmességet az osztrák kormánynak, a rendőröktől pedig azt követelte, hogy gumi­botjaikat dobálják a Murába és .ne engedel­meskedjenek a felülről jövő utasításoknak Huberman a hitlerista Németország ellen Varsó, május 16. Huberman Bronislav, a vi­lághírű hegedűs régóta működik, mint a Pán­európa-mozgalom harcosa. Most Varsóban egy lengyel újságírónak éles nyilatkozatot tett a német viszonyokról. — Európában — mondotta a többek kőzött — el sem tudják képzelni, hogv ami Németor­szágban most végbemegy, egyáltalán megtör­ténhetik. Nincs az embereknek megfelelő sza­vuk, hogy megbotránkozásukat kifejezhessék. A németországi események mindenesetre bi­zonyos dolgok tisztázására vezettek így Len­gyelország egyetlen lövés és minden vérontás nélkül megnyerte Németország elleni háború­ját. amelyet a versaillesi szerződés aláírása óta folytat ez ország ellen, mert hiszen az egész világ kifejezetten állástfoglalt a német revíziós törekvésekkel szemben. Egyben azonban meg­nyerte a zsidóság is háborúját Németország­ban ... rek ausztriai látogatása minden kétséget kizá­róan kudarcba fult és a Dollfuss-kormány te­kintélye az utolsó negyvennyolc óra eseményei folytán lényegesen megnövekedett. Az osztrák

Next

/
Thumbnails
Contents