Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-16 / 110. szám

4 DÉLMAG7ARORSZAG T933 (fiáim 16. Nyakkendők, fehérnemüek as'iPollák Testvéreknél szabott Arakon Csekonlcs ucca <:s Széchenyi lér. is AZ ADO A fellebbezések Az általános kereseti és jövedelem vagyon­adó kivetése 1033-ra nagyjából befe'e^ést nyert s csak napok kérdése, hogy az adófizetőknek a folyó évi fizetési meghagyásokat kikézbesit­sék. Miután a kivetéseknél nem teljes mérték­ben méltányolták a gazdasági helyzet leromlá­sát és az ennek következtében előállott ke­resetcsökkenést, nagyszámú ferebbezésre van kilátás. Csak abban az esetben érdemes fellebbozni, ha a megállapított adóalap tényleg nem áll arányban a valóságos keresettel. A fellebbe­zési eljárás során ugyanis bizonyítani, vagy legalább is erősen valószínűsíteni kell azt, hogy az előző évben elért nyereség kevesebb volt a megállapított adóalapnál. Az aránytalanul súlyos adókivetést meg kell fellebbezni, mert a keresettel arányban nem álló adó a végrehajtás során komoly gondokat fog okozni. Akkor pedig már nincs mód a jog­erős adókivetés csökkentésére és ®z ilyen adózó hosszú ideig szenvedheti kényelmeskedésének következményeit. A fellebbezést idejében, tehát 15 napra a fUetósi meghagyás átvételétől az illetél.es adó­felszólamlási bizottsághoz cimezve, annál a kír. adóhivatalnál kell benyújtani, amelyik a ki­vetést eszközölte. Az első fokú határozat elleni fellebbezés bélyegmentes. Meg kell jelölni, hogy milyen fizetési meg­hagyásban, milyen tételszám alatt kivetett és milyen összegű adóalap megállapítását sérel­mezi az adófizető. A fellebbezésben sohasem a kivetett adót, hanem minden esetben az adó­nlapot kell megtámadni. Ezután fel kell sora­koztatni azokat az indokokat, amelyek az adó­alap túlzott voltát igazolják és rá kell mutat­ni a tényleges nyereségre. A fellebbezésben felsorolt adatokat igazolni, vagv legalább is valószínűsíteni kell. Legcélszerűbb, ha a fize­tési meghagyásban foglalt első fokú indoko­lást igyekszünk megdönteni és ezen az uton haladva mutatunk rá, hogy a megállapított adóalap téves. Lehetőleg számszerűleg le kell vezetni és ki kell mtatni az előző évi tényleges eredménvt, ugy azonban, hogy annak minden pontját lehetőleg okirattal is igazolni lehes­sen. Ha az adózónak megfelelő könyvvezeté­se van, legcélszerűbb könyvvizsgálatot kérni. Nem azt kell bizonyítani, hogy a kivetett adó terhes az adózóra, mert ennek alapján csak méltányosságból van helye törlésnek, hanem azt kell igazolni, hogy a megállapított adó­alap több, mint amennyit az adózó jövedelme volt az elmúlt évben. Az idő Ssegeden a hőmérő legmagasabb állása 14.2 C, n legalacsonyabb 10.9 C. A barometer adata null­fukra és tengerszintre redukálva reggel 756.9 mm, este 759.3 mm. A levegő páratartalma reggel 82, délben 85 százalék. A szél iránya déli, illetve északnyugati, erőssége S—5. A lehullott csapadék mennyisége 10.0 mm. Tdőjóslat a. Délvidékre: Változékony, aránylag hüvós idő, csak kisebb esőkkel. A Meteoroloirisi Intézet Jelenti este 10 órakor: Hűvös, szeles, változékony idő, egyes helyeken még kisebb esők. 25 ezer pengős birtok egyetlen fillér nélkül (A Délmagyarország munkatársától.) Györ­gyei Szabó József szegedi gazdálkodó nem is­meretlen a szegedi büntetőbíróságok előtt. Györgyei arról nevezetes a szegedi rendőrség és a biróság előtt, hogy mindég különös csa­lási ügyökbe keveredett, főleg földbérletekkel kapcsolatban. Legutóbb a Lipótmezőn ápolták, onnan szabadult ki a mult év nyarán. Szaba­dulása után összeköttetésbe került özv. Szénássy Istvánné vásárhelyi asszonnyal, akinek akkor 14 hold tehermentes birtoka, háza, szőlője volt. Hétfőn délelőtt pedig Györgyei Szabó is, az özvegyasszony is a szegedi törvényszék elé került, csalással vádoltan. Dr. Berze Árpád törvényszéki biró tárgyalta az ügyet. Az volt ellenük a vád, hogy a mult év végén egy fillér nélkül megvásárolták 25 ezer pengőért Szijjártó Albert nyugalmazott ipariskolai igazgató bak­tói birtokát, azonban még az illetéket sem tud­ták kifizetni és mégis 3-án reggel, az esedékes­ségkor megszöktek a birtokról. Mindkettejü­ket letartóztatták és azóta mindketten vizs­gálati fogságban voltak. A hétfői tárgyaláson a vádlottak egymást vádolták és a felelősséget igyekeztek maguk­ról elhárítani. Györgyei Szabó hivatkozott ar­ra, hogy Őt Lipótmezőről engedték el. Elmon­dotta, hogy az asszony tulajdonképen mun­kaadója volt neki, mert öt havi 100 pengő fi­zetésért leszerződtette béresnek, özv. Szénássy­né Györgyei Szabót tette mindenért felelőssé és azt állította, hogy a férfi őt is kifosztotta. ő volt Györgyei Szabó alkalmazottja, mert a férfi őt gazdasszonynak alkalmazta. Elmondot­ta, hogy Györgyeinek több levegő-üzlete volt. Bérleti szerződéseket kötött, beült a bérletek­be, de fizetni nem tudott. Egy ilyen vásárhelyi bérletbe beugratta társnak is, holott pénze, felszerelése nem volt. Azonban a férfinak olyan szuggesztív erejű rábeszélőképessége volt. hogy nem tudott ellenállni és belement mindenbe. Győrgyei azzal hitegette, hogy kölcsönöket kap, majd azon traktort, jószágokat vesz. Sem­miből sem lett semmi. Amikor kimentek a vá­sárhelyi bérletre, nem volt sem szerszám, sem jószág, amivel a földet művelni lehetett volna, még csak vetőmag sem volt. Hónapokig ültek ott, mialajtt Györgyei meséket mondott a vár­ható pénzeiről. Az történt azután, hogy az ő birtokára tábláztatta be a jószágok árát, így veszett el az ő birtoka is. A Szijjártó-ügyre vonatkozólag is azt állította az asszony, hogy azt Györgyei csinálta, aki őt is elámította. A biróság nem hozott Ítéletet az ügyben, ta­unkihallgatásokat rendelt el öélmjjjjjjjjjjj^^ 90001cöíei. Régi és uj könyveli nagy válasxíélca. Capelöfixetölsnelc nagy kedi)ejrmén>. Döntőbizottság elé kerUI a közvilágítás csökkentésének Ugye Ellentétes álláspont a város és a gázgyár közöli az uccai égők kicserélése miatt (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros hatósága — mint ismeretes — elhatározta, hogy csökkenti a közvilágítás mértékét, mi­vel ezen a téren is jelentékenyebb megtakarí­tást kiván elérnL A világítás csökkentésének azt a módját választották, hogy nem a lámpák számát redukálják, hanem a fényerőt, igy el­érik azt, hogy ugyanannyi lámpa marad üzem­ben. mint amennyi eddig volt, de az áramfo­gyasztás mégis kevesebb lesz. A város és a gázgyár között érvényben lévő uj szerződés értelmében a gázgyárnak ki kell cserélnie azokat az égőtesteket, amelyek a hasz­nálat következtében eredeti fényerejükből leg­alább 30 százalékot elveszítettek. A mérnöki hi­vatal a takarékossági tervezet végrehajtásá­nak előkészítésével kapcsolatban összeírta eze­ket aí égőket és megállapította, hogy a város területén jelenleg 207 csökkent fényerejű égő van üzemben, főleg a külvárosrészekben. A mérnöki hivatal a kimutatást a polgármester elé terjesztette, a polgármester pedig a szerző­désre való hivatkozással arra kérte a gázgyár igazgatóságát, hogy a csökkent fényerejű égő­ket sürgősen cserélje ki és helyettük olyan uj égőket szereljen fel, amelyeknek fényereje 30 százalékkal kisebb a kicserélendő égők eredeti fényerejénél. Azok a lámpák ugyanis, amelyek a használat következtében veszítenek fényere­jükből, kisebb fényerő mellett is ugyanannyi, sőt sokszor több áramot fogyasztanak, mint uj korukban, viszont a már eredetileg kisebb fényerejű égők áramfogyasztása is arányosan kisebb. így a város megtakarítást csak akkor éThet el, ha a régi lámpákat kisebb fényerejű uj lámpákkal cserélteti ki. A mérnöki hivatal számítása szerint a harminc százalékkal ki­sebb fényerejű lámpák felszerelése után a vá­ros égési óránkint 5 pengőt, egy év alatt nedig 18.000 pengőt takaríthat meg. A gázgyár igazgatósága most válaszolt alpol­gármester átiratára. Bejelentette, hogy hajlan­dó az égők kicserélésére, de csak akkor, ha a város az uj égők árát megtéríti. A gázgyár válaszát a polgármester az ügyész­ségnek adta ki véleményezés végett. Az ügyész­ség megállapította, hogy a szerződés értelmi­ben a gázgyár köteles kicserélni az elhasznált égőket és ezért nem követelhet a várostól *tu miféle ellenszolgáltatást még akkor sem, ha a város kisebb fényerejű égőket kiván az elhísa­náltak helyett.' Ugyanilyen szakvéleményt adott a mérnöki hivatal is a polgármesternek, aki a vitás kérdést most az elé a vegyesbizott­ság elé terjeszti döntés végett, amelyet a szer­ződés alapján legutóbb alakitott meg a köz­gyűlés az ilyen vitás kérdések jogerős eldön­tése céljából. A vegyesbizottság fogja megálla­pítani, hogy kötelezhető-e a gázgyár a régi égők kisebb fényerejű uj égőkkel való kicse­rélésére, vagy sem.

Next

/
Thumbnails
Contents