Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-03 / 99. szám

T933 május 3. DELMAGYARORSZÁG 5 Negyedórás délutáni ülés a képviselőházban Budapest, május 2. A képviselőház kedden délután rövid ülést tartott. Az elnöki bejelentések után Eszterházi Móric gróf félreértett szavait magyarázta egyik korábbi felszólalásával, valamint a pénzügyminiszter felszólalásáról tett megjegyzéseivel kapcsolatban. Temesvári Imre beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését a költségvetés letárgyalása r ól. A költségvetés tárgyalására a Ház kimondotta a sürgősséget. Az elnök javasolta ezután, hogy a legközefebbi ülést szerdán délután tartsák és azon kezdjék meg a költségvetés tárgyalását. A napirendhez Petrovácz Gyula szólalt fel és a Ház tudomására hozta azt a feltűnést keltő esetet, amely legutóbb a váci pályaudvaron játszódott le és amelynek során egy magát tartalékos tisztnek nevező egyén tettleg megsértett egy szerzetest. Tiltakozott az ellen, hogy valaki, aki ennyire lovagiatlan magatartást tanusit, magát katonatisztnek nevezze. A megbecstelenitő szándék az illetőre magára hull vissza. A vallásfelekezetre való tekintet nélkül a papi ruhát viselő — tartozzék az illető bármilyen felekezethez — mindenkinek meg kell becsülni. Az igazságügyminisztertől a becsület fokozottabb védelméről szóló törvény sürgős benyújtását, a honvédelmi minisztertől pedig a magát tartalékos tisztnek nevező egyén megbüntetését követelte. Ezután a többség elfogadta az elnök napirendi indítványát, majd felolvasták az interpellációs könyvet. Ezzel a mai, alig negyedóráig tartó ülés véget ért. es/e Kilencig a városi gaszáálKodásról A közterhe k leszállítását, a magángazdaság talpraállitását és a munka megindítását Ikövetelték a törvényhatóság zárszámadási vitátában — Somogyi polgármester : „Másfélmilliót fordítunk az idén közmunkára" — Befejeződött az áprilisi közgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatósági bizottság közgyűlése kedden folytatta az áprilisi napirend tárgyalását. Az ülés elején S c u 11 é t y Sándor főszámvevő a mult évi zárszámadást ismertette. Dr. Kertész Béla a zárszámadást kénytelenségből elfogadja, de szó nélkül nem térhet fölötte napirendre. A zárszámadás adatai a gazdasági élet katasztrofális visszafejlődését bizonyítják, mert a városi jövedelmek nagy arányokban estek vissza. Ezzel szemben a belügyi kormányzat fölemelte az idei költségvetésben előirt jövedelmi tételeket Ezután a közteherviselés kérdésével foglalkozik. Nem lehet hazafiatlannak minősíteni azt, aki a közteherviselés rendezését kivánja. Az állami költségvetés szerint a kormány a következő költségvetési évben fenntartja az összes szükségadókat és rendkívüli pótlékokat, sőt mivel sok adóalany elpusztult, a meemaradtaknak kell többet fizetniök. Hová jut az államháztartás, hogy bv vább hullanak ki az adóalanyok, de hová jut a városi háztartás folyton növekvő deficitjével, amikor a jövő évben már gázgyári pénz sem lesz. Gondoskodni kell a magángazdaság talpraállitásáról. Más városokban mutatkozik némi jele a fellendülésnek, de Szegeden Klebelsberg halála után az apátia uralkodik. A jövő évi költségvetés összeállításánál senki sem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy a közterhek jelenlegi mértéke a jövő évben is fenntartható. Lá jer Dezső szólalt fel ezután. A zárszámadás azért nvujt elszomorító képet, mert azt bizonyítja, hogv bár az előirt jövedelmek nem folytak be, a kiadások arányos csökkentésére nem történi intézkedés. A gazdasági vasút szomorú üzleteredménye azt bizonyítja, hogy a tanyai lakosság nem veheti igénybe a vasutat. Joggal merül fel a kérdés, hogy igazságos volt-e a borfogyasztási adó leszállítása, amikor a búzát boletta, a hust a fogyasztási adó terheli. A magas piaci helvnénzek miatt a forgalom jelentékeny része elterelődik Szegedről. A zárszámadás bizonyltja azt is, hogy adót emelni sem nvilt. sem burkolt formában nem lehet. A dologi kiadásoknál a város elment a takarékosság legvégső határáig. Tény az, hogy a tisztviselői fizetések további csökkentéséről beszélni nem lehet, ezen a téren ujabb megtakarításokat nem lehet elérni. De vannak tételek a költségvetésben, amelyeknél lehet még takarékoskodni. A közgyűlésnek állást kell foglalnia, hogy a város is kapjon abból az állami kölcsönből, amelyet közmunkákra kíván fordítani a kormány. — Szentes és Dorozsma kapott a pénzből ármentesitő munkálatokra — mondja a polgármester. Lájer ezután kijelenti, hogy a helyzeten csakis a közmunkák megindításával lehelne segiteni. A közmunkákra azonban pénz kell. Kérjen tehát kölcsönt a város a kormánytól. A zárszámadás a bizonyítéka annak, hogy a költségvetés ellenzékének volt igaza. Dr. Valentiny Ágoston, a közgyűlés uj tagja a következő szónok, aki szüzbeszédét mondta el. Sürgős szükség van az adórendszer átépítésére, mert beigazolódott, hogy adópótlékolásokkal nem lehet rendet teremteni, csak a termelőmunka megindi fásával. A munkát meg kell indítani akármivel és akárhogyan A gázgyári pénzből ezzel szemben mindenre jut, csak munkára nem. A tisztviselők fizetésére biztosítani kell a fedezetet, de a tisztviselőknek nem az az egyetlen kötelességük, hogy saját fizetésükre teremtsék elő a fedezetet. Aki közfunkcionárius, annak elsősorban kell követelnie a termelőmunka megindítását. A város túlzott előzékenységet tanusit a bankokkal szemben. A bankok feltétlenül hozzájárulnának a tőketörlesztés elhalasztásához, mert ha másból nem, a zárszámadásából láthatják, hogy a saját érdekük itt azonos a város érdekével. Ha igy haladnak tovább a dolgok, a város tönkremegy. A termelőmunka megindítása érdekében minden áldozatot meg kell hozni. A következő szónok dr. Dettre János, aki megállapítja, hogy a zárszámadási vita kimélyülése örvendetes jelenség, mert azt bizonyítja, hogy növekedett az érdeklődés a közügyek iránt. Foglalkozik ezután a zárszámadásban feltüntetett hátralékok kérdésével és megállapítja, hogy a cselekvő és szenvedő hátralékok összege 11 millió pengő. A főszámvevőtől nem lehet megtagadni a stilusérzést, mert hiszen a mult évi és az idei súlyosan deficites zárszámadást is március 12-én, az árviz évfordulóján nyújtotta be. Az árviz és a zárszámadás között sok rokonság fedezhető fel. A szenvedő hátralékot a város polgárságának kell megfizetnie, a cselekvő hátralék pedig a város követelése polgárságától. Tehát a szenvedő és a cselekvő hátralék is a város polgárságára nehezedik. Nem tudja, hogy hol van az az isteni csoda, amely ezt a 11 milliós hátralékot egyszer kiegyenlíti. Hová vezet az a városi gazdálkodás, amely évről-évre vonszolja magáva! az egyre növekvő deficitet. MOZIMa játszik Anny Ondra Sefrárosi MISS AKROBAT Evezősök! Tréningruha H minden szinben kapható Habselyem bluz gyönyörű színekben Lusztig Imre Széchenyi - tér 2. Tisza-szálló mellett. Amikor a polgármester rendelkezésére állt a gázgyári pénz, akkor módjában állt a meghatározott rendeltetésű pénznek más célra történő felhasználásával, ha csak átmeneti időre is, enyhíteni a helyzeten. 1931-ben a város több, mint négymillió pengő kölcsönt vett fel a költségvetési hiányok betömésére. A világválságért nem lehet okolni senkit sem a közgyűlési teremben, de fel lehet vetni a kérdést, hogy a hatóság tanusilott-e megfelelő ellenállást a világválság rombolásaival szemben? A polgármester a gázgyár pénzéből eddig már egymillió pengőt fordított a mult évi költségvetési deficit pótlására. A polgármester azt hirdeti, hogy ez a pénz megtérül, azonban kétségtelen, hogy ebből a pénzből nem térülhet meg semmi. A iövő évre nem lehet már ujabb függőkölcsönökre és ujabb gázgyári pénzekre számítani. Hol van az a lehetőség, amely ilyen körülmények között biztosithatná a városi háztartás reálitását. Kérdi a polgármestert, hogy milyen intézkedésekkel kivánja biztosítani a költségvetést nyolcmillióra? Addig, amig erre a kérdésre megnyugtató választ nem kap, a zárszámadást nem fogadhatja el. Petrik Antal szerint minden bajnak a pénz állandó értékemelkedése az oka. Vissza kell állítani a pénz értékét az 1927. évi értékére. Kívánatosnak tartaná, ha a város a jövő évben biztosítékul másfélmilliót tartalékolna. Foglalkozni kell az ingatlanok részbeni értékesítésének gondolatával. Vagy örökáron adhatna el 50.000 holdat, amiért 25 milló pengőt kapna, vagy pedig örökbérletként értékesíthetné a földet. Dr. vitéz Máriaföldy Márton kifogásolja a túlzott takarékoskodást. Ha takarékoskodni akar a város, nyugdíjazza a kiöregedett tanítókat. Dr. Grüner István beszédében a földbérkérdéssel foglalkozott. A városi földbérjövedelem deficitje aránylag nem nagy. A városi földbérlők száma 12400. Rendesen fizet 4000, háromnál több félévi bérrel tartozik 2178,kettőnél több félévi bérrel tartozik 5264 bérlő. Ebben az évben a mult évihez viszonyítva határozott javulás mutatkozik. A kivetett földbérnek sokkal nagyobb része folyt be az idén, mint a mult évben. A városi ingatlanok eladásának tervét helyteleníti, mert a város földbérpolitikája szociális szempontból nem kifogásolható, örömmel állapítja meg, hogy az ügyészség az utóbbi időben a legméllányosobban hajtja a földbérhátralékokat. A gazdasági felügyelők számát szaporítani kell. Bele kell vinni a bérlők tudatába, hogy a városi földek bérbeadásával egyr» kevesebb szerep jut az árverésnek, amely minden bérlőbajnak a forrása volt. A mezőgazdasági válság egyik oka az a diszparitás, amely a terményárak és az ipari ci kkek ára között mutatkozik. Nagy baj az is, hogy a magas földadókulcs járulékai elviselhetetlen terheket rónak a földre. Dr . Grüner Isitván végül az idegenforgalom nagyfontosságú kérdésére hívta fel a közgyűlés figyelmét. Dr. Meskó Zoltán jobb köztisztaságot és in-