Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-09 / 81. szám

1933 április 9. DÜLMAG/ARORSZÁG 5 Hadikölcsön~segély szélhámosok Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nap óta iól öltözött fiatalemberek járják végig a szegedi hadikölcsöntulajdonosokat és — amint a rendőrségre beérkezett panaszok igazolják — a belügyminisztérium megbízottjainak adják ki magukat. Ezek a fiatalemberek, akik valószínűleg Budapestről érkeztek Szegedre, mindenhová bekocognak, ahol hadikölcsőntulajdonos lakik es előadják, hogy segélyt tudnak kieszközölni, ha — közbenjárásukat honorálják. Legtöbb helyen elutasítják őket, mert nem bíznak bennük, de sok helyen sikerül becsapniok a hiszékeny embereket. Ezektől kisebb-nagyobb összegeket vesznek fel, azután hivatalosnak mondott irást állítanak ki és megígérik, hogy a hadíkölcsönsegélyt a legrövidebb idő alatt folyósíttatják. A rendőrségre az ügyben az utóbbi napokban számos panasz érkezett. A feljelentések alapján a szegedi rendőrség megindította a nyomozást a szélhámosok kézrekeritésére. A rendőrség szombaton a következő szövegű hivatalos közleményt adta ki az ügyről: „Számos panasz érkezett amiatt, hogy magukat hivatalos megbízottaknak kiadó egyének a hadikölcsönsegély folyósítása végett közbenjárásra ajánlkoznak, ezért a hadikölcsönkötvénytulajdonosoktól anyagi ellenszolgáltatást követelnek, amennyiben őket elutasítják, erőszakosan lépnek fel, sőt a segély beszüntetésével fenyegetőznek. Mivel sem a belügyminiszter, sem a hadikölcsönsegélyezés ügyében eljáró miniszterközi bizottság nemcsak, hogy senkit fel nem hatalmazott ily eljárásra, hanem a segélyezettek ügyében semmiféle közbenjárást el nem fogad, — épp ezért figyelmeztetjük az érdekelteket, ha hadikölcsönsegélyezdsi ügyben arra nem jogosult személyek náluk jelentkeznének, ugy okét a legközelebbi rendőrnek adják át, hogu bűnvádi uton felelősségre vonhatók legyenek." Férfi FEHÉRNEMŰ készen és mérték szerint, garantált jó minőségű anyagból, olcsón, jó szabás szerint LHMPEL és HEGYI cégnél. BOCSÁNAT, STATISZTIKA Irta TONELLI SÁNDOR. Előttem fekszik egy nagy német hank beszámolója a világ 1932. évi gazdasági helyzetéről. Ujabban divatba jött ugyanis, hogy a nagyobb pénzintézetek nem csupán a saját üzleti viszonyaik alakulásáról terjesztenek közgyűlésük elé jelentést, hanem egész kötetek formájában valóságos tanulmányokat állítanak össze az aktuális közgazdasagi kérdésekről. Sok vigasztaló momentum ezekben a tanulmányokban manapság nincsen, de értékes anyagot fognak szolgáltatni valamikor azok számára, akik korunk gazdaságtörténetét akarják majd megírni. Természetesen ez a jelentés, amely előttem fekszik, nem lehet teljes és tökéletes. A statisztikai adatok nem az egész földkerekségre, hanem csupán 48 gazdasági szempontból fontos és jelentőséggel bíró országra terjednek ki. Vannak országok ugyanis, melyek még nem készültek el 1932. évi külkereskedelmi statisztikájuk feldolgozásával és vannak olyanok is, melyeknek egyáltalán nincs megbízható statisztikájuk. A rendelkezésre álló anyag is tökéletesen elégséges azonban annak a máskülönben ismert ténynek a bizonyítására, hogy az egész világ külkereskedelmi forgalma az elmúlt esztendő folyamán hallatlan mértékben összezsugorodott, ismétlem, maga a tény ismeretes, de a számok tükrében matematikailag is lemérhető dekonjunktúrának az a fokozódása, amely az elmúlt évben az egész világra nehezedett. Igaz, hogy ezek az adatok csak a külkereskedelemre vonatkoznak, fel lehet azonban tételezni, hogy ugyanekkora mérvben csökkent meg a belkereskedelem, az ipar, sőt a keresetek volumenje is. A külkereskedelem számadatai hőmérő jellegével működnek, amely a melegmennyiség változásait regisztrálja. _ összevéve a statisztikai kimutatás alapjául vett 48 országot, a bevitel értéke az 1931. évvel szemben 35.7 százalék, a kivitel értéke pedig 36 százalék csökkenést tüntet fel. Kerekszámban tehát az egész világon körülbelül egyharmaddal kevesebbet vásároltak és adtak el, mint ^ÍDületiahatos^ munhűhat legolcsóbban vállal egy esztendővel előbb, önmagában már ez is nagyon komoly tünet, egyenesen megdöbbentő azonban, ha az 1929. évet, az utolsó félig-meddig normálisnak tekinthető esztendőt vesszük az összehasonlítás alapjául. 1929-cel szemben a bevitel csökkenése 60.5 százalék, a kivitel csökkenése pedig 62.2 százalék. Ez mutatja, hogy kezdünk visszajutni oda, ahol hosszú esztendőkkel ezelőtt tartottunk, mikor a közlekedési eszközök még nem érték el mai magas fejlődési fokozatukat és nem lehetett nagyobb külkereskedelmi forgalmat lebonyolítani. Az általánosságon tulmenőleg nagyon érdekes azonban az egyes országok adatainak vizsgálata. Vegyük például a kontinens leginkább centrális fekvésű országát, Németországot. A kivitele 1931-ről 1932-re 9598.6 millió márkáról 5739.1 millió márkára, a behozatal pedig 6727 millió márkáról 4666 5 millió márkára csökkent. Franciaországban, amelyről az a hit élt a köztudatban, hogy lpgiobban állja a válságot, a kivitel 30.436 millió frankról 19.693 millió frankra, a behozatal pedig 42.206 millióról 29.826 millióra csökkent. Ennek a két-két számnak pedig annál nagyobb a jelentősége, mert a háborút követő esztendőkben Franciaország külkereskedelmi mérlege esztendőkön keresztül állandóan aktiv volt, mig most mindkét évben tiz milliárdnál nagyobb passzivitást tüntet fel. Sváicban a kivitel 1350 millió svájci frankról 822 millióra, a behozatal pedig 2250 millióról 1760 millióra esett vissza. Ugyanakkor azonban katasztrofális válságba jutott a svájci szállodaipar is, a gazdasági életnek az a tényezője, amelv a passziv kereskedelmi mérleget aktiv fizetési mérlegre szokta változtatni. A nyugati országokból példának ennyi elég. Milyen a képe azonban közvetlen szomszédunk. Ausztria kétesztendei külkereskedelmi forgalmának? 1931-ben kivitt Ausztria 1326.8 millió schilling értékű árut, 1932-ben már csak 783.3 milliót Ugyanazon években behozott 2210 milliót, illetve 1402.3 milliót. A mi kivitelünk ugyanezen idő alatt 567.1 millió pengőről 331.5 millióra, behozatalunk pedig 549.6 millióról 336.7 millióra csökkent. Többi szomszédaink sem állanak jobban. A cseh export 13097 millió csehkoronáról 7360 millióra, a behozatal pedig 11721 millióról 7489 millióra csökkent. A cseh külkereskedelem igv először az 1932. évben jutott el a passzivitás állapotáBARNA ENDRE l^ll Szeged felelőn 12-71. lakatos, vasszerkeze és acélárugyár Mars tér 10~11. síi I É Hői divatcipők 6'50 Férfi cipők 8'50 ne HA-HA cipőáruház Szeged, Kelemen ucca 12 •i Hoz. Jugoszláviában a kivitel 4800 millió dinárról 3055 millióra, a behozatal pedig 4800 millióról 2859 millióra szállott alá. Tovább felesleges folytatni a példákat. Elegendő talán annak az említése, hogy a statisztikai táblázatokban szereplő 48 ország között mindössze három van, amelynek ugy a kivitele, mint a behozatala emelkedést tüntet fel és pedig kisebb mértékben Norvégia és Finnország, nagyobb mértékben a távol kelet szigetországa, Japán. A norvég külkereskedelem tételeinek emelkedése főle^ azzal függ össze, hogy Anglia erősebb mértekben fordult egyes beszerzésekben a norvég piachoz, ami viszont ott is a vásárlások emelkedését tette lehetővé. Finnország viszont ki tudta használni az orosz ötéves terv fiaskóját és fatermékeit tudta a nyugateurópai piacokon előnyösebb feltételek mellett elhelyezni. Japánnál " a magyarázat más természetű. Japán nagyon ügyesen ki tudja használni az európai államoknak azt az őrültségét, hogy egymást marcangolják és nemcsak politikailag veti meg a lábát az ázsiai kontinensen, Mandzsúriában, Jeholban és Kina északi részében, hanem egyúttal gazdaságilag is expanzív politikát üz és ipari termékeivel fokozódó mérvben szorítja ki az európai és amerikai ipari produktumokat a keleti piacokról. Én tudom nagyon jól, Hogy azoK a száraz számok, amelyekét felsorakoztattam, nem nagyon élvezetesek, de mindenesetre nagyon érdekesek. Különösen érdekesek azonban, ha egyes tanulságokat is tudunk belőlük levonni. A legfőbb tanulság mindenesetre az, hogy az autarkiának az az őrülete, amely lehetségesnek hiszi ,hogy vámemelésekkel, behozatali tilalmakkal, kompenzációkkal és kontingensekkel boldogulni lehet, tökéletesen fiaskót vallott. Vele együtt megbukott az az elgondolás is, hogy lehet egy szájból meleget és hideget fú jni egyszerre, lehet a kivitelnél a szabadkereskedelem, a behozatalnál pedig a védvámos politika álláspontjára helyezkedni. Eladni csak az tud, aki egyúttal vásárol is. Bizonyítja ezt annak a három országnak példája, amelyeknek külkereskedelmi forgalma nem fejlődött vissza, hanem emelkedett. Ezeknél a kivitel emelkedése együtt járt a behozatal emelkedésével. A behozatali tilalmak rendszerével kell felhagynunk, ha azt akarjuk, hogy a külkereskedelem visszatérjen a rendes medrébe. Nem szeretnék azonban túlozni és nem szeretnék hiu reményeket kelteni ezekkel a fejtegetésekkel. Teljesen tisztában vagyok vele, hogy a külkereskedelem visszatérése a normális mederbe csak egyik eszköze a gazdasági helyzet szanálásának. Vannak még más bajok is ¿s a bajok nem is csekélyek. Mindenesetre azonban a kereskedelmi forgalom szabadsága nagyon jelentős lépés volna a helyzet szanálása felé. Mert akárki higyje el nekem, nem természetes, ha egy esztendő alatt egyharmaddal, három esztendőre visszamenőleg pedig kétharmaddal csökkent a világ összkereskedelmi forgalma. Ez körülbelül ugyanolyan természetellenes, mintha azt kívánnánk az emHÚSVÉT HETEDEN néhány sláger: Nagyon jó strapazokni . , , 44, 98 flll. „ , férfiharisnya , . 68, 1*28 , . szép nyakkendő , 88, 98, 1*28 , Legszebb azsuros női harisnya P 2*28 TISZTA ÁRUHÁZ PUspBkba^ár. (Szappanüzlet mellett.) mi