Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-08 / 80. szám

DÉLM AGYAKOKSZA SZEGED, szerkesztotég: Somogyi acco Z2.1.em. Teleion: Z3-33.^KlndrthlTntnl, kUlc*»nk«nyrlAr é* legytrodn Aradi acco S. Teleion : 13-OA. Nyomda : LHW Llp«< ticca 19. Teleion t 20-34. TArlrnfl és levélcím: Délmagyarorsz&g Szeged Idegenforgalmi csevegés A vita újból és ujlxB aktuális és mindaddig alctuális marad, míg az idegenforgalomról beszélni kell. Majd ha cselekedni fognak az idegenforgalomért, majd ha alkotni fognak idegenforgalmilag, akkor megváltozik a helyzet. Akkor már nem a mai elmélyedéssel kell csinálni idegenforgalmi hangulatot. Akkor már nem a mai szívóssággal kell harcolni az idegenforgalmi mentalitásért, tájékozódásért, politikáért, alkotásokéit, első sorban pedig, hogy születhessen eredménye az agitálásnak, egy-két idegenforgalomra elkölthető garasokért. Addig bocsánat a szívósságért, amellyel kitartunk eszmék mellett, meggyőződésünk szerint nem' csak a város jövendője, hanem mai lakosságának mérhetetlen nehézségekkel s már-már elbirhatalan gondokkal küzdő valamennyi osztálya érdekében. Attól a tervtől, amelyből a Szeged felé irányuló első egységes és szerves — a terv nem ilyen — idegenforgalmi megmozdulásnak kellene kisarjadni, a városházi urak egy része nincs elragadtatva. Hetekkel ezelőtt lehetett látnj. Még kevésbé lehet vitatni, hogy nemcsak adatok, logikai összefüggések és viszonylagosságok, hanem egészen — sokszor talán önkényes — egyéni mérlegelések dolga is, hogy egy terv vag/ koncepció vagy fölépités megnyeri-e az ember tetszését. Azt is el tudjuk képzelni, hogy ez az ember az egyik esetben a polgármester, a másik esetben a város első tisztviselőjének a helyettese, a harmadik esetben valamelyik másik városi tisztviselő, a negyedik esetben városatya, aki hébe-korba szintén megengedhet magának kis megalkuvást az igazság rovására és az ötödik esetben az idegenforgalmi hivatal vezetője. Sietünk kijelenteni, meg nem engedhetvén és nem is engedvén soha megalkuvást vagy félreértést, hogy az idegenforgalmi hivatal vezetőjét a jelen esetben nem terheli mulasztás. Valaki azonban elkövette a legsúlyosabb és legmegbocsájthatatlanabb hibák egyikét. Az az idegenforgalmi terv, amelyről tegnap tárgyalt az idegenforgalmi tanács, több mint két hónapja fekszik háborittatlanul a városházán. Mi^rt? Valaki rossznak tartotta? Az autonómia életének mai szervezete mellett az illető valakinek az a véleménye tiszteletreméltó magánvélemény. Az ilyen terveket, gondosan rejtve tartott magánvélemények miatt, nem lehet elvonni illetékes szerveik elől s egy idegenforgalmi gondolatról csak skkor szabad kimondani a megvalósításra alkalmatlan verdiktet, ha az Ítélkezésre illetékes valamennyi fórumon keresztülment. Nem sokban térhet el ettől a városházi urak ügyintézési véleménye sem, amit bizonyít, hogy a mostohán kezelt idegenforgalmi terv mégis csak oda került az idegenforgalmi tanács elé. De mért kellett hónapokon át várni? Mért kellett azt a látszatot kelteni, mintha el akarnák gáncsolni? A ^ terv egyes részleteivel magunk Sem értünk egyet. A gondolat meg nem uj. Mindezt mi is nagyon jól tudjuk. De amiatt is vannak aggodalmaink, hogy jól választja-e meg a terminust a javaslat. A nyári hónapokban nagyon sokan szoktak elutazni. Olyanok is, akik gyógykezeltetni mennek magukat, de olyanok is, akik pihenni mennek, vagy üdülSzombat, 1933 április 8 Ara 16 fillér £ 0/ IX. évfolyam/^örsz. ní. Szent István Hete — augusztus 20 — Budapestnek leghatalmasabb propagandáju, leggazdagabb programmu és legnépesebb idegenforgalmú hete. Tizenkét nappal utána és a nyaralások meg a gyógykurák lezajlása után kezdődnék a Szegedi Hét, pontosan akkor, amikor a szülők benne vannak az iskolai gondok és költekezések teljében, amikor iskolába járó gyerekeikkel már nem jöhetnek el s amikor program legyen a talpán, amely újból kimozdítja otthonról az embereket. Vannak észrevételeink ez ellen a program ellen is. Helyi jelentőségű kiállításokkal lehet-e o r s z á g os érdeklődésre számítani? Nagyobb kiállítás megszervezésére van-e idő? (A jóhiszemű és ügybuzgó lépten-nyomon maga előtt találja az aggodalmat, hogy milyen kár volt, hogy ezt a beadványt nem vették tárgyalás alá huszonnégy órával a beérkezés-" után.) Aztán honnan szerez a város pénzt? Az, amit a beadvány emlit, több ok miatt nem biztos forrás s ha bugyogna is belőle, esetleg csak nagyon gyöngén bugyogna. Tiszteletre méltó dolog, ha akár magánosok, akár testületek közügyekkel fáradoznak. Mégis meg kell mondanunk, hogy a jelen esetben a beadvány a dolgok könnyebb végét fogja meg, amikor receptet ad — nagy részben járt utí ^•••HnnHMiHnRiii ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.ZO Vidéken és Budapesten 3-«0, kíllfHldlSn 0>40 pengd - E«iyM »«Am Ara hélkH«nao 1©, va«ar> és Ünnepnap 24 ftll. Hirdetéseit frlvCtrlr tarifa »zerlnl. MegfelenlU héltd Kivételével naponta reggel —- a Szegedi Hét rendezésére, de elmulasztja belesegíteni — tehát csak belesegíteni — a legnehezebb probléma elvégzésébe, abba hogy honnan teremtse elő a város a Szegedi Hét rendezésének költségeit? Megfeledkezik a beadvány arról, hogy nvás városok is — tudomásunk szerint a környéken Kecskemét és Szentes — készülnek mezőgazdasági kiállításra, azt azonban bizonyára tudja, hogy a rajztanárok kongresszusa nem nagy népforgalom közepette szokott lezajlani. Baj, hogy a Rotary Klub, amelyé a beadvány dicsősége, a gondolatot más városokban is népszerűsíteni igyekezett, Pécsett Pécsi Hét rendezésére tett javaslatot. Fokozza a bajt, hogy a pécsi hatóság, a pécsi Rotary memorandumát nyomban tárgyalás, sőt megvalósítás alá vette: Tárgyi alapon aligha leKet valakinek több aggodalma, mint amennyi nekünk van.' Azt a tempót azonban, amely mellett egy idegenforgalmi beadvány két hónap alatt ér el a polgármestertől az idegenforgalmi tanácsig, az aggodalmaknak még nagyobb tömege sem menti vagy igazolja. Annyival kevésbé, mert föltételezzük, hogy az ügyintézésnek ez a fogalma a szegedi városházán egyébként —• id egenforgalom. vagy fakultás összevonás Imrédy pénzügyminiszter elmondotta expozétól a képviselőházban — 76-2 millió pengő a Költségvetési &lány — Javaslat készül a többszörös nyugdijak megszüntetésére Budapest, április 7. A képviselőház mai ülését nagy érdeklődés mellett egynegyedhatkar nyitotta meg Almásy László házelnök. Harmadszori olvasásban elfogadták a rokkanttörvényjavasl atot Imrédy Béla pénzügyminiszter benyújtotta az 1Í)33—J4 évi állami költségvetést Az elnök ezután bejelentette, hogy a költségvetést letárgyalás céljából a pénzügyi bizottsághoz teszi át Imrédy Béla pénzügyminiszter tartotta meg ezután expozéját melyben többek között a következőket mondotta: — Amikor alig két hónappal ezelőtt körvonalaztam azokat a pénzügyi és gazdasági körülményeket, amelyek között az államháztartást kénytelenek vagyunk vinni, röviden érintettem az 1933 —34. évi költségvetés valószínű alakulásának kérdését is. Azt mondottam, hogy a költségvetést olyanképpen kívánom összeállítani, hogy az előző költségvetéssel szemben 41 millió pengő megtakarítást mutattam feL Arra is felhivom a figyelmet, hogy miként az előző évben, ugy az ujabb költségvetési évben is valószínűleg szükség lesz arra, hogy a külföldi szolgáltatások tekintetében ugyanazt a módszert folytassuk. Ezután a miniszter megemlítette, hogy a megtakarítások tekintetében a várakozásnak megfelelően tudták összeállítani a költségvetést. Az állami közigazgatás együttes kiadásainak végősz- \ szege 764.9 millió pengő, tehát a megtakarítás a j mult évi költségvetéshez képest 41.3 millió pengő. 1 A költségvetés kiadásainak leszállítása Igen nehéz munka eredménye volt és a kormány szigorúan megvizsgált minden lehetőségeit a célból, — Tudom, — mondotta a pénzügyminiszter —* hogy lesz olyan nézet, amely azt mondja majd, hogy a kiadások mostani összege is még mindig tulmagas. A kormánynak azonban általában az a törekvése, hogy az előirányzott összegen is apaszszon. A további apasztások inkább csak a személyi kiadások terén lehetségesek, még pedig szervezeti változtatások utján. Azt hiszem, az ismertetendő pénzügyi adatok mindenkit meggyőznek arról a dologról, hogy a kiadások olyan csökkentésével állunk szemben, amit az állam mai helyzetében tovább folytatni nem lehet. A miniszter ezután részleteiben is ismertette a mult évi költségvetéssel szemben elért csökkentést, majd összehasonlítást tett a külföldi államok és Magyarországi költségvetési terhei között. Megállapította, hogy az egy főre eső költségvetési teher például Németországban 229, Ausztriában 181, Belgiumban 179, Csehszlovákiában 114, Magyarországon pedig 82 pengő. Ausztria költségvetése 1210 millió pengő, tehát jóval nagyobb, mint Magyarországé, holott Ausztriának két millióval kevesebb lakosa van. Hangsúlyozta a miniszter, hogy az a csökkentés, amit elértek, igen jelentős. A 600—650 milliós költségvetés elérése a pénzügyminiszter véleménye szerint az utópia birodalmába tartozik. Az összes személyi kiadások (az aktiv szolgálatban levők, nyugdijasok illetményei és hozzájárulások) együttesen 442.2 millió pengőt, tehát PZ összes kiadásoknak 57.8 százalékát teszik ki. A sokat kifogásolt állami bürokrácia 21.693 emberből áll és itt a tulajdonképpeni teher 79.1 millió pengő. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a legbecsületesebb törekvések is megtörik a sokat a terheket, amit az úgynevezett