Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-07 / 79. szám

4 Matolcsy Elemér őrnagy, a Délvidéki Autó­klub főtitkára bejelentette, hogy abban az esetben, ha megrendezik a Szegedi Hetet, a DAC országos csillagturát és motorversenyt rendez Szegeden. Dr. B->le Ferenc megállapította, hogy a vi­déki városok között Szeged kulturális szem­pontból vezetőszerepet tölt be és Szegedből kőnnj'en lehetne a vidék kulturális centruma. Ezt a tervet is össze kell kapcsolni a Szegedi Hét tervével. Pásztor József hibának tartja, hogy a Sze­gedi Hét gondolatát a Rotary Klub nemcsak Szegeden, hanem más nagy városokban is fel­vetette. A másik nagy hiba, hogy Pécs hatósága sokkal melegebben karolta föl a dolgot, mint a szegedi hatóság. Pécsett már megtörténtek az előkészületek a Pécsi Hét megrendezésére, a pécsiek már három országos kongresszust kö­töttek le. Szegeden azonban nem történt még semmi. Baj az is, hogy Pécs szintén szeptem­berben kivánja megrendezni a Pécsi Hetet, amely igy időben összeesne a Szegedi Héttel, az ország érdeklődése tehát megoszlana a két város kőzött. A szeptember 2-től 10-ig tartó Szegedi Hét miatt egyéb aggodalmai is van­nak. Ez a hét az iskolaév elejére esik, amikor az emberek beíratásra, tandíjra, könyvekre költik el a pénzüket. De ez a hét közvetlenül a nyaralási idő után következik és Szent István ünnepe után, már pedig ez az ünnep hatalmas budapesti propagandát jelent. Fölkéri Nyáry Győrgyöt, hogy készítse el a Szegedi Hét költ­ségvetését, állapítsa meg hozzávetőlegesen, hogy mekkora az az összeg, amennyiből a rendezés költségei kikerülhetnek és állapítsa meg, hogy mennyi bevételre lehet számítani. Az Idegenforgalmi Tanács azután a lehető legrövidebb Idő alatt üljön össze és hozzon ha­tározatot, mert a kérdés sürgős, elintézését ha­logatni nem lehet, nem Is szabad, de pénzügyi bizonytalanságba nem lehet belevinni a vá­rost Nyáry György mindenben osztja Pásztor fel­fogását. Kogutowttz Károly azt fejtegette, hogy a Szegedi Hét megrendezésére a legalkalma­sabb Idő szeptember első hete, amit egyébként A Habsburg-család hatalma« vagyonának alap­jait Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia férje hoz- I ta magával házasságába. Vagyona o&ak a Hab«- | burg-Lotharingiai családnak volt, Mária Terézia előtt gondokkal küzdöttek a Habsburgok és az sem titok, hogy néha uzsorásoktól voltak kénytelenek k öle són őket felvenni. Lotharingiai Ferenc, amikor meghalt, végrende­letében vagyonának egyrészét: ötmillió forintot azzal a rendeltetéssel hagyott hátra Ivadékalnak, hogy ebből a pénzből családi alapot kell létesíteni és a családi alap jövedelmének csak egy harmadát használhatják fel a család kevésbé vagyonos tagjainak segélyezésére. A jövedelem kétharmadát a tőkéhez kell csatolni. Még lotharin­giai Ferenc nagy gazdagsága sem volt elegendő nbhoz, hogy megvesse a família hatalma» vagyo­Szombaton Tisza-szálló termében, este 8 órakor díszelőadás WIENER SÜNGERKNOBEN a világ legkiválóbb gyermekkórusa. Szenzációs miisor. Vasárnap d. e. 11.15-kor a Belvárosi Moziban Iffuságl előadás. Jegy 50 fillértől a Délmagyor­orazág legylrodáféban. Pásztor Is elfogad. A Szegedi Hét keretébe Il­lesztendő kiállítások, versenyek, kongresszu­sok megrendezését az érdekelt testületekre é$ intézményekre kell bízni. Az Idegenforgalmi Tanács csak generálisan rendezné a dolgot és a propagandát. Pálfy polgármesterhelyettes megállapítot­ta ezután, hogy az Idegenforgalmi Tanács he­lyesli a Szegedi Hét gondolatát és azt, hogy kereteit a Pásztor által ajánlott módon álla­pítsák meg. Kimondja tehát a határozatot, hogy megbízza a tanács Nyáry Györgyöt a szükséges előkészületek sürgős megtételével. Ezután Pásztor József terjesztett elő Idegenforgalmi Indítványokat. Megállapította, hogy az idegenforgalom meg­teremtéséhez pénz és mutatnivaló kell. De Szegeden idegenforgalmat városi strandfürdő nélkül el sem lehet képzelni, de nem lehet elképzelni a muzeum kibővítése nélkül sem, mert a muzeumban fölhalmozott, elraktáro­zott kincseket hozzáférhetőkké kell tenni. Szükség van a sport, a zeneélet, a filharmó­nikus egyesület és a Harmónia hathatós támo­gatására. Kérle (01 az Idegenforgalmi fa­nács a polgármestert, hony a gázgyári pénzből elsősorban a strandépítésre, a múzeum ki­bővítésére, a sporf és a zene­élet hathatós támogatására biz­tosítson megfelelő összegeket. A sporttal, hangversenyekkel igen szép Idegen­forgalmat lehetne a környékbeli városokból biztosítani Szeged számára. Indítványozza, hogy Szeged hatósága rendezzen sajtónapot Szegeden, arra hivja meg az ország egész saj­tóját és a sajtó képviselőinek mutassák be az­után Szeged látnivalóit. De ezen a sajtónapon már meg kell mutatni a strandot és a kibővi­te'.' muzeumot is. Pásztor indítványait a bizottság egyhangú­lag elfogadta és kimondotta, hogy rövidesen ismét összeül, amikor folytatja a Szegedi Hét rendezésének előkészitő tanácskozását. nának alapjait, a német-római birodalom nem jö­vedelmezett semmit és erre a Habsburgok három­száz esztendőn keresztül Táfizettek. Voltaképen 1806 augusztus 6-án kezdődik el a Habsburgok vagyonosodása, ennek az alapja azonban kétség­bevonhatatlanul a Lotharingiai Ferenc gazdag­sága. Az úgynevezett „családi alap" a háború ki­törése előtt a volt monarchiában háromszáz aranvmUlió koronánál nagyobb (riékü vagyon felett ren• úetkezeit. Magyarországot kivéve, az utódállamok vala­mennyié elkobozta a Habsburgok vagyonának ezt a jelentős részét. Olaszországnak, Csehszlovákiá­nak, Jugoszláviának a békeszerződések jogot ad­tak erre, Magyarországot és Ausztriát illetőleg a békeszerződések nem intézkedtek. Magyarország nem vett el semmit. Magyarországon még ma is a családi alap birtokában van a közel 40.000 holdas ráckevei birtok, az Apponyí-tér 1. számú bérház és a családi alap saját jószántából vált meg a tállyal szőlőbirtoktóL Az osztrák nemzetgyűlés 1919 április 3-án, egy fél évvel a st. germaini békeszerződés aláírá­sa előtt hozta meg az úgynevezett Habsburg-tör­vényt. amely egy héttel később már életbe lépett. A törvény megfosztja a Habsburgokat a tróntól, kiutasítja a köztársaság területéről a család ama tagjait, akik nem teszik le a hüségesküt a köztár­saság alkotmányára és az állam részére lefoglalja a család úgynevezett „kötött" javait A parlament elé kerülő javaslatot mint előadók S e 1 p e 1 pre­látus, a keresztényszocialista párt vezetője és Az eö£sz város orról beszel, miiQ szepeh es olcsók BLflU IGNáTZ férfi, női és gyermekraha áruház Kelemen ucca 3. tavaszi árucikkei. Ezldelg még nem létezsH eredeti model­lek hihetetlen elcsö árban. Tavaszi nfil Kabátok már 16"— P-tfll Férfi öltönyök .... IS"— P-töl Vízmentes Hubertus . . 12'— P Elsőrendű mérték szabóság a legújabb hazai és külföldi szövetekből. W Látványosság számba menő kirakatainkat el ne mulassza megtekinteni. ~3M m dr. Adler Frigyes — két ellentétes világnézet reprezentánsai — irták alá. A törvény intézkedett még a tekintteben Is, hogy az elkobzott birtokokat egy rokkantalap kezelje és azok jövedelme kizá­rólag rokkantak és hadiözvegyek, hadlárvák se­gélyezésére fordítható. Az elkobzott értékek több kategóriába soroz* hatók. Első helyen áll az a hitbizomány, amelyet Ferenc Józisef 1901 február 6-án végrendeletében alapított Ennek célja: alapul szolgálni a család egyes tagjainak támogatására. Ezenfelül van­nak aztán a családi alaphoz tartozó birtokok, amelyek magánvagyomt képeznek. A harmadik csoportba tartoznak az épületek, amelyeket Ma­gyarországon általában „koronauradalomnak", Ausztriában pedig „hofárarlsch"-nak neveznek. Mit vettek el hát a Habsburgoktól? Ansztriában: 25000 katasztrális holdat, az orthl, pögstalli, vösendorf-laxenburgi, mattighofeni, krampeni, mürzsetgi, eckartsaul birtokokat, a hét bécsi bérház-at, az udvari ezüst-kincstárt, a híres császári kincstárt. Elvették ezenfelül: a Burgot, Schönbrunnt, Laxenburgot, a latnzl állatkertet, a lebaul 1200 holdas birtokot, az öt badeni házat, a bécsi Prátert, az Augarten-palotát, a Belvederet, a Hofteatert, Hetzendorfot, a Salzburg melletti Schlosshofot, a salzburgi, insbruckl és gratzl pa­lotákat, a salzburgi Hellbrunnt, az Istállókat, a Hofopert, az udvari patikát, az udvari könyvtárat, a spanyol lovagló iskolát, a tiroli Ambrass-kas­télyt, a gárdakaszárnyát és a mütörténelmi- és természettudományi muzeumot Ezek udvari kincs­tári tulajdont képeztek és ezek fenntartásával Járó költségeket az 1900 alkalmazott fizetését a császár a két államtól kapott 22 milliót kitevő clvillistá­jából fedezte. Csehszlovákiában: az elkobzott Habsburg-bir­tokok terjedelme meghaladja a 250.000 holdat Va­lamennyi a családi alapé volt. A birtokok Göding­ben, Pavlovitzban, Holicson és Sasvárott, Beznon, Smiricen és környékén, ReichstadLban, Bristrau­ban és más cseh- és morvaországi helységekben fekszenek. Az uj állam elvette a prágai Hradsln­ban épült toscanai palotát és elkobozta azt a bran­deisi birtokot is, amelyet Károly 1917-ben ve­rőit Jugoszlávia Frigyes főherceg béllyed birtokát kobozta eL Olaszország lefoglalta a híres mlramarl kas­télyt, Trieszt mellett, a lipicai ménest, a Róma közelében levő Villa d'Este-t, ahol mostanában Mussolini fogadásokat szokott rendezni, a Padua melletti eattaio-i birtokot és a toscanai vagyont Ez utóbbiért 700000 svájd frank kártérítést fize­tett a toscanaiaknak. Elkobozták Olaszországban a lengyel Károly István főherceg lussinplccoloí villáját és yachtját de később ezek vételárát az olasz állam kifizette. ftoliőzhödéschef heluben mm re háztól -hdzia méltányos árban feleiu*%én melle» ewlcitett? „RAPID" Nemzetközi Sz&llltmAnyozAil VAHA1«U Kelemen u. 1. sz. Telefon 32-90. ••••••••••HHnmnm Paál Jób riportsorozata: * HüDSBUBfiOtt TKON táifflJL A Habsburgok vagyona Háromszáz millió értékű vagyont veszite'tek el a Habsburgok— Mi történt az egykori uralkodó csa>áú birtokaival, kastélyaival és kincseivei?

Next

/
Thumbnails
Contents