Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)
1933-04-05 / 77. szám
DTTM AGYAKORSZAG «•mbkhhbbbbbb SZEGED. SserketsUMg: Somogyi ocoa IZ.Lem.Telefon: 23-33.^Kladähtrnlal, külcMnkHnrnar «• legylnMla Arndt Doos S. Telefon: 13«00. ^ Nyomda r LOW LlpAI nccn 19. Telefon t 20-34. TATlrall ét ICTélcIm : DélmagyaronzAg Szeged Szerda, 1933 április 5 Ara 16 fillér ^ ^ IX. évfolyam, A revízió utfa Nem kell attól tartani, hogy a revízió gondolata megtorpant. A tények vizsgálata s a jelenségek ismerete nem hevíti tul az optimizmust s ha nem hisszük ugy, mint ahogy az első keresztények hitték az utolsó Ítéletről, hogy esetleg hónapok múlva már itt lesz d i e s i 11 a, a végső nap s az utolsó ítélet, ha nem szoktattuk magunkat ahhoz, hogy naptári terminusokat szabjunk a revízió beteljesedésének, akkor nem láthatjuk a revizió ügyének megtorpanását sem abban, hogy — dér csipte meg a pár nappal ezelőtt kinyilott virágot. A történelemben egyenes utak nincsenek. Hegyeken át és völgyeken keresztül kanyarog a gondolat utja s ahányszor hegytetőre ér, a bizó lélek mindig ujjongásban tör ki, mert azt hiszi, hogy most már csak felfelé vezet az ut s ahányszor a völgybe fordul vissza, a könnyen lelkesülő, könnyen kétségbeeső lélek mindannyiszor búcsúzni készül egyik legszebb álmától. Nincs ok sem a mértéktelen bizakodásra, se a kétségbeesett levertségre. A történelem erői dolgoznak itt s ezeknek az erőknek megnyilatkozását efemeT emberi beavatkozások írtjukból kifordítani nem tudják. Nincs olyan igazság, amit elég lett volna egyszer kimondani ahhoz, hogy belássák és kövessék. Du must es dreimal sagen, mondja Faust a teremtés szellemének. Az igazság a Kálvária útját járja s minden stációnál összeroskad. De — ha a történelem erői az emberektől függetlenül végzik is feladatukat, ez nem azt jelenti, hogy az ember tétlenül nézze az idők kerekének forgását. Visszafelé nem lehet forditani a kerék járását, de forgását gyorsítani lehet. Lehetnek és vannak kötelességeink, amiket fel kell ismernünk és fel kell vállalnunk, ha elakarjuk végezni azt a munkát, amit a revizió érdekében elvégezhetünk. Mi az, amit a revizió ellenfelei elsősorban szegeznek követeléseinkkel szemben? A leszerelés kérdése. Szerintük előbb kell a leszerelés kérdésében megegyezni s azután lehet majd tárgyalni a későbbi kérdésekről. Bennünket ez a sorrend nem érdekel, mert mi le vagyunk szerelve. A leszerelés gondolatának mi nem vagyunk ellenzői. Mi is akarjuk a leszerelést akár junktimban, akár junktim nélkül a revizió gondolatával. Az európai békét még a fegyverkezésnél is jobban fenyegeti a felfegyverzettség fokának különbözősége. Soha emberi hatalmak nem fognak tudni egymással megegyezni a felfegyverzettség mértékében. Ami megegyezés eddig létrejött ebben a kérdésben, az mind csak nrra volt jő, hogy megszegjék. A leszerelés azonban kétirányú. Az egyik a feleslegessé váló fegyverek letétele, a másik a gondolat pacifikálása. Még a mi fegyvereink is feleslegesekké válnak, ha a revizió meglesz fegyveres beavatkozás nélkül s ha a leszerelés végrehajtása következtében a revizió eredményeit nem kell majd ellenséges fegyverektől félteni. De végre kell hajtanunk a gondolat pacifikálását is. A gyűlölet még mindig rombolt s még soha nem épített Gyűlöletre izgató szavakat távol kell tartanunk a nemzet legnagyobb kérdésétől akár export, akár importcikkek a gyűlölet szavai. Nekünk arra van szükségünk,. hogy visszafordítsuk a lelkeket. Nem a szenvedélyekhez és nem az indulatokhoz kell szólnunk, hanem a leltekhez. Nekünk olyan légkört, olyan társadalmi viszonyokat, olyan gazdasági rendet, a munkának és termelésnek olyan atmoszféráját kell megteremtenünk, ha a revíziót nemcsak emlegetni, hanem szolgálni is akarjuk, hogy még azok számára is vonzóvá tegyük a visszatérést, akiket a nemzeti és nyelvi közösség nem fordítana vissza. Ezért kell nekünk demokrácia szociális, társadalmi, közjogi és gazdasági vonatkozásban egyaránt Ennek az országnak közszelleme, ha a revíziót lélekkel akarjuk szolgáim, nem hasonlíthat egyetlen szomszédjának közszelleméhez, ha — most egy kifejező, bár méltatlan szót mondunk: — versenyképes akar maradni abban a nagy vetélkedésben, amivel a tömegek együttérzéseért, népeik rokonszenvéért küzdenek Középeurópa államhatalmai. Mi nekünk más rendszert kell teremtenünk, más levegőt kell kilehelnünk, más rendet és más biztonságot kell nyujtanunk, mint amilyen rendet, nyugalmat és biztonságot ad népeinek valamennyi szomszédunk. S mindezt csak ademokrácia teremtheti meg. Minél jobban eltávolodElő riZBTÉS- Havonta helyben 3.20 viiMken «• Bodapaélen 3-00, kUIWlclön •MO pengA -- Boye» teám Ar« hétkH»nnn 1«, vaMlw «* OnnepBap MBH. Hlrw deMiek felvétele «nrffa «erlnl. Meglelem« héttfl kivételével nnpontoreggel tak a szomszédállamok a demokráciától, annál őszintébben, annál teljesebben, annál inkább a jövőt szolgáló törekvéssel kell nekünk a demokrácia szolgálatába államink. A mi közszellemünknek, a mi társadalmi rendünknek, a mi államraisonunknak nyugatibbnak és európaibbnak kell lennie, mint amilyen nyugati szellemet és európai nívót tud mutatni akármelyik szomszédunk. S ha ezt elértük, akkor ne féljünk és ne essünk kétségbe. Theodoric, a középkor nagy gyógyitója. mondotta Galenusról, az ókor nagy orvosáról: „Ne higyje senki, hogy Isten teremtő ereje kimerült akkor, amikor Galenust alkotta." Az Isten teremtő ereje nem merült ki sem Gemenceau, sem Lloyd George, sem Versailles, sem Trianon életrehivásában, — jönnek majd más események s a más eseményeknek jönnek más hősei, akik talpára tudják majd segíteni ezt a felfordult világot. De — segíteni kell magunkon, ha azt akarjuk, hogy az Isten is megsegítsen. Aki a revíziót akaija, az vállalja is a revizió feladatait Nagyantant a négy nagyhatalom számára A francia kormány legújabb terve „A revizió nem probléma föbbé" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése. Párisból jelentik: Francia lapjelentések szerint a francia kormány antantba akarja tömöríteni a négy nagyhatalmat Az a terv, hogy a kisantant mintájára megalkossák a nagyantantot amely azokkal a kerdésekkel fog foglalkozni, amelyek közvetlenül érintik a négy nagyhatalmat Titulescu kedden ismét reggeltől estig tárgyalt francia politikusokkal. Rómából érkező hirek szerint teljesen hamisak azok a külföldi lapjelentések amelyek azt állítják, hogy Olaszország és Franciaország között előzetes megállapodás jott létre és amén lyet rövid időn belül baráti viszonnyá fejlesztenek. A hivatalos olasz felfogás szerint a békerevizió nem probléma többé. X revizió kérdése nem tűnhet le többé a napirendről és az olasz kormány éppoly kevéssé gondol arra, hogy elzárja az érdekélt államokat a revízió lehetőségétől, mint ahogy Franciaország sem akarja kizárni barátait a tervezett négyes paktum előnyeitől. 73 áldozata van a tengerbe zuhant „Acron" katasztrófájának A léghajőórlásl nem lehel meqmenlenl Kél ujabb súlyos légtiafószerencséllenség Newyork. április 4. Az Acron nevü amerikai óriási kormányozható léghajót a NewJersey partvidékén borzalmas katasztrófa érte. A nagygyakorlatokat végző léghajó a tengeren duló hatalmas vihar és sürü záporeső miatt kénytelen volt a nyilt tengeren leszállni. A léghajón, — amely a Bernaget világító torony közelében hánykódik, hir szerint Moffet tengernagy, a léghajózási osztály főnöke is a fedélzeten volt. A léghajót a hajók a vihar miatt nem tudják*megközeliteni. A Phöbus tankhajó értesítése szerint a 77 főnyi személyzetből eddig csak a mérnök-parancsnokot és három altisz1 ' tet mentettek meg. A léghajó mentési kísérletei a ' kedvezőtlen időjárás miatt csekély reménnyel kecsegtetnek. A rossz idő miatt a repülőgépeket nem lehet kiküldeni. Az erős északi szél miatt az Acron a tenger felszínén nagy sebességgel úszik. Szakkörökben kijelentették, hogy léghajón lévő hajótöröttek megmentése attól függ, hogy a rossz idő miatt elérhetik-e a mentőhajók az Acront. Az egyik német tartálygőzös a léghajó «emélyzetéből csak három matrózt tudott a vizből kiemelni, a többi elsülyedt a hullámodban. A léghajó fedélzetén a legújabb megállapítás szerint 19 tiszt és 77 főnyi legénység volt. kai tengerészeti körökben valószínűnek tartják, hogy az Acront villámcsapás érte és ez idézte elő szerencsétlenségét. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az esti órákban a mentési munkálatokat be kellett szüntetni és most már minden remény megszűnt, hogy sikerül az Acron személyzetéből n»é« valakit