Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)
1933-04-04 / 76. szám
MAGYARORSZÁG SZEGED. §semeMta*«g: Somogyi oooa 22.1.em. Telefon: Z3-33.'Kin(lohlrntol, kOlo*anklhi7Tt«r «• (egytroda Arad] uooo S. Telefon > 13—O®. ^ Nyomda s Ltlw Lipót ncca le. Telefon s ZO-34 TATlrntl él levélcím DeimnoyarnnzAg «zeged Le a protekcióval Hazánkban, melynek tágas rónái a tavaszi napsugárban megint reményre keltve ragyognak, két nevezetes megnyilatkozás hangzott el az utolsó évtizedben a protekció ellen. Az elsőt — kinyilatkoztatásként hangzott — a kormány egyik tagja tette. Hogy miért és hogy milyen tapasztalatok alapján, ki tudná megmondani? Hiszen a protekció nálunk nem hogy nem burjánzott el, de a fehér hollónál is ritkább példány az olyan ember, aki tehetség, szorgalom, tudás és törhetetlenség helyett családi, baráti és egyéb összeköttetések révén akar boldogulni. No dehát ami hivatali titok, azzal szemben nem szabad kajánul kíváncsiskodni. Ha mégis lehet ártatlan gyanúnknak kifejezést adni, ugy képzeljük el a dolgot, hogy a kormányzat sok ága közül egyikben, másikban, mondjuk például a népjólétiben, megpróbálhatott egyszer-másszor a protekció érvényesülni. Bennünk azonban olyan erós az önfegyelem ós olyan nagy a tekintélytisztelet, hogy ahhoz, hogy a további kísérletezésnek elejét vegye, teljesen elégnek mutatkozott a protekció érvényesülni akarását elitélő és visszaszorítani kivánó miniszteri nyilatkozat. Az utolsó évtized másik nagyjelentőségű nyilatkozata a szegedi szinügyi bizottság kebelében hangzott el. Ez a bizottság a protekció ellen létrehozott vérszerződését megelőzően is hatalmas érdemet szerzett Ennek a bizottságnak a működési ideje alatt fizetett rá a házíkezelós nehéz százezreket a színházra. Ennek a bizottságnak a működési ideje alatt érte az a megtiszteltetés a szegedi színházat, hogy Görög Sándor került az élére. Ez a bizottság fogadott el olyan hiányos társulati névsort, amilyennel az árnyas gyulai park kis faszinházát, nem lehetne megnyitni Az a szinügyi bizottság, amelynek minden egyes tagja mindig érdektelen volt a színházzal szemben. Ez az a bizottság, amelynek a tagjai becsületszavukkal fogadták, hogy protekciójukkal senkit sem fognak ráerőszakolni az igazgtóra. Ezt a protekció elleni komplottot a legkülönbözőbb módon lehet megítélni. Megengedjük. Két körülményt azonban semmiesetre sem szabad elsikkadni hagyni. Az egyik, hogy az apriori való testületi védekezésben a gyöngeség és a beismerés szimptomáinál sokkal nagyobb adag jóhiszeműség és jóakarat foglaltatik. A másik, hogy íme a bizonyság isten és ember előtt, hogy a különben is állandóan nagy nehézségekkel küzködő szegedi színigazgató helyzetét elháríthatatlan protezsálásaikkal szinügyi bizottsági •agok is súlyosbították. Ebben az egyben azonban tévedett a sze<;gdi szinügyi bizottság. Minden másban a dolgok elevenjére tapintott. Nem a szegedi színházban volt olyan a helyzet, hogy protekció folytán ide erőszakolt, részint hasznavehetetlen, részint fölösleges tagok gázsijából a másodrendűnek is csak jóakarattal nevezhető társulatot igen kiváló erőkkel lehetett volna kiegészíteni, esetleg teljessé tenni. Nem Szegeden környékezték meg az igazgatót, az egyik azért, hogy a barátjának a Darátnőjét, a másik, hogy a saját barátnőjét, a harmadik, hogy a barátjának a feleségét; a Kedd, 1933 április 4 Arn 16 rill ér IX. évfolyamr75ri«. negyedik, hogy a tisztviselőtársának a gyerekét ajánlja „nyomatékkal" szerződtetéseket végző kegyeibe. Nem Szegeden burjánzott el az a szellem, amely elfelejtett számolni azzal, hogy a színház is vállalat, amelynek kalkulálni kell még pedig szolidan, komolyan és alaposan, ha fenn akar maradni és hogy terhet teher után a bevételek aranykorában sem lehetett az igazgató vállaira rakni. Ismételjük: Szegeden nem volt szükség arra, hogy a szinügyi bizottság tagjai kézadással fogadják meg, hogy protezsálásokkal ELŐFIZETÉS Havonta helyben S.ZO vidéken ét BndapMlen VflO, icaifMIdtfn 0-40 pengd - Hiiyc« txAm Ara hétkJI«« nnn 1«. vaséf» é« llnnepnap 1-41111. Hl*detétek »elvitele tntiia «erlní. Meotetmttt HAtfA kivételével napoma regoel nem fognalt beleavatkozni a társulatot szervező színigazgató munkájába. De ha megadták ezt a nagyon csekély biztositékát annak, hogy a szinügy kátyúba rekedt kordélya esetleg megint megindulhasson, persze fölfelé, hősi cselekedetük ne maradjon követő nélkül. Mi kára lesz a köznek abból, ha a protekciótól való szhgoru tartózkodást megígérik például a tanácsnokok és más főtitszviselők, a városatyák és más közéletiek is? Legalább is kézadással. Franciaország emlékiratban válaszol a MacDonald- Mussolini tervre Kikötések és ellenfaraslatok — Felvilágosításodat kérnek az angol és az oIas2 kormánytól a revízió kérdéséről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A francia kormány hétfőn délután minisztertanácsot tartott, amelyen beható tárgyalás alá vette ugy Mussolini, mint MacDonald egyezménytervezetét. A minisztertanácsban P a u 1-B onconr külügyminiszter hosszabb beszédben ismertette a világpolitikai helyzetet és fejtegetéseit azzal fejezte be, hogy Franciaország számára ütött a cselekvés órája. A beszéd után hosszabb vita indult meg, végül, mint a kiadott hivatalos jelentés közli, a francia kormány kimondta, hogy ugy a Mussolini által összeállított négyhatalmi egyezmény-tervezetről, mint MacDonald tervezetéről hajlandó érdembeli tárgyalásokat kezdeni, sőt a maga részéről a megegyezés elősegítése érdekében emlékiratot készit, amelyben részletesen kifejti és körvonalazza a francia kormány álláspontját Az emlékirat szerdáig elkészül és akkor államtanács elé kerül. Az államtanácson Lebrun köztársasági elnök fog elnökölni. A kormányhoz közelálló körök értesülése szerint Franciaország nem utasitja vissza sem az angol, sem az olasz tervezetet, de külön kikötéseket tesz és ellenjavaslatokat terjeszt eM. Az olasz béketervezet néhány pontiára nézve a francia kormány közelebbi felvilágosítást kér. A francia ellentervezet alapja a Népszövetségi paktum, amelynek 19-ik szakasza kii mondja a békeszerződések revíziójának lehetőségét Ebben a francia kormány memoranduma is elismeri azt a lehetőséget, hozzáteszi azonban, hogy a francia kormány pontos felvilágosításokat kíván a es angol kormány felfogásáról és szám dékáról a revízió kérdésébe*». A hivatalos francia felfogás szerint a 19-11 szakaszt csak az alapszabályok 3„ 10. és 16-ik' szakaszának tekintetbevételévei lehet a lkat-' mázni. A 3-ik szakasz kimondja, hogy terft* letí kérdésében a Népszövetség valamennyi tagállama érdekelt félnek tekintendő, a 10-ik szakasz értelmében a Népszövetség valamennyi tagja „területi integritást élvez", végül a 16-ÍK szakasz azt foglalja magában, hogy milyen gazdasági szankciókat kell alkalmazni olyan államokkal szemben, amelyek háborús cselekedetre ragadtatnák magukat. ffi bolkoftakdó után tovább tart a horogkereiztet terror reloszlatfák a lartomönnl gémeseket - CsaSi Motozási vízummal lehet elhagyni Németország termetet - a voltotokról leszáiittták a zsidó vallása Dtasokat (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A nemzeti szocialista párt hivatalos lapja, az Angriff hétfő esti számában azt írja, hogy az uj kurzust a német gyárosok birodalmi szövetségében is érvényesítették. A lap leszögezi, hogy ezzel történelmi fordulat állott be, mert a gazdasági liberalizmus elvesztette azt a vezető szerepet, amelyet egy évszázad óta játszott a német nagyiparban. A birodalmi rendeleti közlöny legközelebbi számában megjelenik az a rendelkezés, amely szerint általános láttamozási kényszert vezetnek be a birodalom területéről történt kiutazások tekintetében. Az általános láttamozási kényszer ma éjjel 12 órakor érvénybe lépett, ugy, hogy ezután csak kiutazási vízummal lehet Németországot elhagyni. A bojkottbizottság végrehailó tanácsának elnöke, Streicher Gyula, Münchenben tartott beszédében bejelentette, hogy a kormány szükségrendelet utján törvényt fog életbeléptetni, amely megtiltja a zsidó—keresztény vegyesházasságot A Nemzeti Szocialista Sajtószolgálat irja a következőket: A sajtó bizonyos részében azt a látszatot akarja kelteni, hogy Kerl porosz igazságügyminiszter erélyes tisztogató Intézkedései csak a zsidóság kiközösitésével összefüggő intézkedések ezzel szemben a valóság az, hogy nem átmeneti intézkedésekről van szó, hanem olyanokról, amelyeknek az a céljuk, hogy a porosz igazságszolgáltatást megtisztítsák az idegen befolyásától. Szerdáig szflneí Münchenből jelentik: A központi bízottság rendeletet bocsátott ki, amely a következőket