Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-04 / 76. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED. §semeMta*«g: Somogyi oooa 22.1.em. Telefon: Z3-33.'Kin(lohlrntol, kOlo*anklhi7Tt«r «• (egytroda Arad] uooo S. Telefon > 13—O®. ^ Nyomda s Ltlw Lipót ncca le. Telefon s ZO-34 TATlrntl él levélcím DeimnoyarnnzAg «zeged Le a protekcióval Hazánkban, melynek tágas rónái a ta­vaszi napsugárban megint reményre keltve ragyognak, két nevezetes megnyilatkozás hangzott el az utolsó évtizedben a protekció ellen. Az elsőt — kinyilatkoztatásként hangzott — a kormány egyik tagja tet­te. Hogy miért és hogy milyen tapasz­talatok alapján, ki tudná megmondani? Hiszen a protekció nálunk nem hogy nem burjánzott el, de a fehér hollónál is ritkább példány az olyan ember, aki tehetség, szor­galom, tudás és törhetetlenség helyett családi, baráti és egyéb összeköttetések révén akar boldogulni. No dehát ami hivatali titok, az­zal szemben nem szabad kajánul kíváncsis­kodni. Ha mégis lehet ártatlan gyanúnknak kifejezést adni, ugy képzeljük el a dolgot, hogy a kormányzat sok ága közül egyikben, másikban, mondjuk például a népjólétiben, megpróbálhatott egyszer-másszor a protekció érvényesülni. Bennünk azonban olyan erós az önfegyelem ós olyan nagy a tekintélytisz­telet, hogy ahhoz, hogy a további kísérlete­zésnek elejét vegye, teljesen elégnek mutat­kozott a protekció érvényesülni akarását el­itélő és visszaszorítani kivánó miniszteri nyi­latkozat. Az utolsó évtized másik nagyjelentőségű nyilatkozata a szegedi szinügyi bizottság ke­belében hangzott el. Ez a bizottság a protek­ció ellen létrehozott vérszerződését megelő­zően is hatalmas érdemet szerzett Ennek a bizottságnak a működési ideje alatt fizetett rá a házíkezelós nehéz százezreket a színház­ra. Ennek a bizottságnak a működési ideje alatt érte az a megtiszteltetés a szegedi szín­házat, hogy Görög Sándor került az élére. Ez a bizottság fogadott el olyan hiányos tár­sulati névsort, amilyennel az árnyas gyulai park kis faszinházát, nem lehetne megnyitni Az a szinügyi bizottság, amelynek minden egyes tagja mindig érdektelen volt a színház­zal szemben. Ez az a bizottság, amelynek a tagjai becsületszavukkal fogadták, hogy protekciójukkal senkit sem fognak ráerősza­kolni az igazgtóra. Ezt a protekció elleni komplottot a legkü­lönbözőbb módon lehet megítélni. Megen­gedjük. Két körülményt azonban semmi­esetre sem szabad elsikkadni hagyni. Az egyik, hogy az apriori való testületi védeke­zésben a gyöngeség és a beismerés szimpto­máinál sokkal nagyobb adag jóhiszeműség és jóakarat foglaltatik. A másik, hogy íme a bizonyság isten és ember előtt, hogy a külön­ben is állandóan nagy nehézségekkel küz­ködő szegedi színigazgató helyzetét elhárít­hatatlan protezsálásaikkal szinügyi bizottsági •agok is súlyosbították. Ebben az egyben azonban tévedett a sze­<;gdi szinügyi bizottság. Minden másban a dolgok elevenjére tapintott. Nem a szegedi színházban volt olyan a helyzet, hogy pro­tekció folytán ide erőszakolt, részint haszna­vehetetlen, részint fölösleges tagok gázsijá­ból a másodrendűnek is csak jóakarattal ne­vezhető társulatot igen kiváló erőkkel lehetett volna kiegészíteni, esetleg teljessé tenni. Nem Szegeden környékezték meg az igazga­tót, az egyik azért, hogy a barátjának a Darát­nőjét, a másik, hogy a saját barátnőjét, a harmadik, hogy a barátjának a feleségét; a Kedd, 1933 április 4 Arn 16 rill ér IX. évfolyamr75ri«. negyedik, hogy a tisztviselőtársának a gye­rekét ajánlja „nyomatékkal" szerződtetéseket végző kegyeibe. Nem Szegeden burjánzott el az a szellem, amely elfelejtett számolni azzal, hogy a színház is vállalat, amelynek kalkulálni kell még pedig szolidan, komolyan és alaposan, ha fenn akar maradni és hogy terhet teher után a bevételek aranykorában sem lehetett az igazgató vállaira rakni. Ismételjük: Szegeden nem volt szükség arra, hogy a szinügyi bizottság tagjai kéz­adással fogadják meg, hogy protezsálásokkal ELŐFIZETÉS Havonta helyben S.ZO vidéken ét BndapMlen VflO, icaifMIdtfn 0-40 pengd - Hiiyc« txAm Ara hétkJI«« nnn 1«. vaséf» é« llnnepnap 1-41111. Hl*­detétek »elvitele tntiia «erlní. Meote­tmttt HAtfA kivételével napoma regoel nem fognalt beleavatkozni a társulatot szer­vező színigazgató munkájába. De ha megad­ták ezt a nagyon csekély biztositékát annak, hogy a szinügy kátyúba rekedt kordélya eset­leg megint megindulhasson, persze fölfelé, hősi cselekedetük ne maradjon követő nél­kül. Mi kára lesz a köznek abból, ha a pro­tekciótól való szhgoru tartózkodást megígé­rik például a tanácsnokok és más főtitszvise­lők, a városatyák és más közéletiek is? Leg­alább is kézadással. Franciaország emlékiratban válaszol a MacDonald- Mussolini tervre Kikötések és ellenfaraslatok — Felvilágosításodat kérnek az angol és az oIas2 kormánytól a revízió kérdéséről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pá­risból jelentik: A francia kormány hétfőn dél­után minisztertanácsot tartott, amelyen beható tárgyalás alá vette ugy Mussolini, mint Mac­Donald egyezménytervezetét. A miniszterta­nácsban P a u 1-B onconr külügyminiszter hosszabb beszédben ismertette a világpolitikai helyzetet és fejtegetéseit azzal fejezte be, hogy Franciaország számára ütött a cselekvés órája. A beszéd után hosszabb vita indult meg, végül, mint a kiadott hivatalos jelentés közli, a fran­cia kormány kimondta, hogy ugy a Mussolini által összeállított négyhatalmi egyezmény-ter­vezetről, mint MacDonald tervezetéről hajlan­dó érdembeli tárgyalásokat kezdeni, sőt a ma­ga részéről a megegyezés elősegítése érdekében emlékiratot készit, amelyben részletesen kifejti és körvonalazza a francia kormány álláspont­ját Az emlékirat szerdáig elkészül és akkor államtanács elé kerül. Az államtanácson Leb­run köztársasági elnök fog elnökölni. A kormányhoz közelálló körök értesülése szerint Franciaország nem utasitja vissza sem az angol, sem az olasz tervezetet, de külön kikötéseket tesz és ellenjavasla­tokat terjeszt eM. Az olasz béketervezet néhány pontiára néz­ve a francia kormány közelebbi felvilágosítást kér. A francia ellentervezet alapja a Népszö­vetségi paktum, amelynek 19-ik szakasza kii mondja a békeszerződések revíziójának lehe­tőségét Ebben a francia kormány memoran­duma is elismeri azt a lehetőséget, hozzáteszi azonban, hogy a francia kormány pontos felvilágosításokat kíván a es angol kormány felfogásáról és szám dékáról a revízió kérdésébe*». A hivatalos francia felfogás szerint a 19-11 szakaszt csak az alapszabályok 3„ 10. és 16-ik' szakaszának tekintetbevételévei lehet a lkat-' mázni. A 3-ik szakasz kimondja, hogy terft* letí kérdésében a Népszövetség valamennyi tag­állama érdekelt félnek tekintendő, a 10-ik sza­kasz értelmében a Népszövetség valamennyi tagja „területi integritást élvez", végül a 16-ÍK szakasz azt foglalja magában, hogy milyen gazdasági szankciókat kell alkalmazni olyan államokkal szemben, amelyek háborús csele­kedetre ragadtatnák magukat. ffi bolkoftakdó után tovább tart a horogkereiztet terror reloszlatfák a lartomönnl gémeseket - CsaSi Motozási vízummal lehet elhagyni Németország termetet - a voltotokról leszáiittták a zsidó val­lása Dtasokat (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ber­linből jelentik: A nemzeti szocialista párt hi­vatalos lapja, az Angriff hétfő esti számában azt írja, hogy az uj kurzust a német gyárosok birodalmi szövetségében is érvényesítették. A lap leszögezi, hogy ezzel történelmi fordulat állott be, mert a gazdasági liberalizmus elvesz­tette azt a vezető szerepet, amelyet egy évszá­zad óta játszott a német nagyiparban. A birodalmi rendeleti közlöny legközelebbi számában megjelenik az a rendelkezés, amely szerint általános láttamozási kényszert vezetnek be a birodalom területéről történt ki­utazások tekintetében. Az általános láttamo­zási kényszer ma éjjel 12 órakor érvénybe lé­pett, ugy, hogy ezután csak kiutazási vízum­mal lehet Németországot elhagyni. A bojkottbizottság végrehailó tanácsának elnöke, Streicher Gyula, Münchenben tar­tott beszédében bejelentette, hogy a kormány szükségrendelet utján törvényt fog életbelép­tetni, amely megtiltja a zsidó—keresztény vegyes­házasságot A Nemzeti Szocialista Sajtószolgálat irja a következőket: A sajtó bizonyos részében azt a látszatot akarja kelteni, hogy Kerl porosz igazságügyminiszter erélyes tisztogató Intéz­kedései csak a zsidóság kiközösitésével össze­függő intézkedések ezzel szemben a valóság az, hogy nem átmeneti intézkedésekről van szó, hanem olyanokról, amelyeknek az a cél­juk, hogy a porosz igazságszolgáltatást meg­tisztítsák az idegen befolyásától. Szerdáig szflneí Münchenből jelentik: A központi bízottság rendeletet bocsátott ki, amely a következőket

Next

/
Thumbnails
Contents