Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-23 / 91. szám

9 BECMAGTARORSZÁG 1933 április 23. reket. A' beszélgetés során a két állam között fennálló barátsági viszony és számos gazdasági kérdés került megtárgyalásra. Jakoncing osztrák kereskedelmi miniszter délután különvonattal Budapestre érkezett Megérkezése után Sehöppfer, az osztrák szövetségi vasutak vezérigazgatója és a többi vele volt osztrák szakértő kíséretében az osztrák követségre hajtatott ahol résztvett az osztrák vendégek tiszteletére adott teán. fl kultuszminiszter Debrecenbei Debrecen, április 22. Hóman Bálint kultusz miniszter szombaton este Petrl Pál és Szili Kálmán államtitkár társaságában Debrecent» érkezett, ahol a Tisza István Tudomány Egye temet és a város kulturális intézményeit látó gatja meg. Az állomáson dr. Baltazár Dezsd püspök, dr. Llndenberger János apostoli kor mányzó, a főispán, a polgármester, az egye temi tanács és a város kulturális intézményei nek vezetői fogadták. Vásári István üdvözlés» után Hóman Bálint miniszter válaszában a kö vetkezőket mondotta: — A mai nehéz időkben a magyar kulturt szolgálatában álló embernek az összes nagy é. életképes intézmények fentartására kell töre kednl. Amikor személyesen jöttem Debrecen be, kifejezést adok ezáltal annak is, hogy Deb recenben látom azt az egyik nagy szellem gócpontot, amelyből a magyar kultura a jövt felá kisugárzik. Az angol mérnökök elítélése után Moszkva, április 22. A népbiztosok tanácsának intézkedésére rendelet jelent meg, amelj Angliának és gyarmatainak Oroszországba irányuló áruforgalmát a megfelelő angol intézkedés viszonzásaképen megbénítja. A szovjetkormány megtiltja minden oroszországi szervezetnek, hogy Angliában, vagy a? angol gyarmatokon a szovjetkormány számára rendeléseket adjon feL Ez a rendelkezés addig marad érvényben, amig az angol kormány az orosz árukra vonatkozó behozatali tilalmat vissza nem vonja. Ezzel egyidejűleg a szovjetkormány elrendelte, hogy az angol zászlók alatt haladó gőzösök orosz kikötőkben kétszeres illetéket fizessenek. A kormány Ozerszkyt, a londoni orosz kereskedelmi képviseled vezetőjét azonnali jelentéstételre Moszkvába rendelte. London, április 22. Egyelőre még megerősítésre szorul az a hir, hogy diplomáciai nton tárgyalások indultak meg Moszkvával a börtönre elitélt két angol mérnők megkegyelmezése céljából. Állítólag már van eredmény és a két mérnököt ki fogják utasítani Oroszországból. Elegáns olcsó tartós CIPÓT húsvét után Is legelőnyösebben ZSLSDflffi-nál vásároljon iivVKIlV (KossuthLajossugárul•) Nagybani gyAr<A»U Telje» tzavolostág. 4BC. beamerméal Jely. Nincs háborús veszedelem, mondotta Gömbös miniszterelnök a honvédelmi tárca költségvetésének vitájában Budapest, április 22. A képviselőház pénzügyi bizottsága szombaton délelőtt a honvédelmi tárca költségvetését tárgyalta. A tárca költségvetését Farkas Elemér ismertette. Kifejtette, hogy a magyar militarista álláspont az, hogy követelni kell a békét, a végletekig olyan politikát kell folytatni, amely minden háborús kalandot kerül, de bele kell vinni a köztudatba, hogy ami a mienk, amit a békeszerződések nekünk biztosítottak, azt mindenkivel szemben minden körülmények között meg kell védenünk. A honvédelmi költségvetést 8 és fél millióval csökkentették. Tiltsák el minden állam számára azokat a fegyverkezéseket — mondotta —, amelyeket a békeszerződések a legyőzött államok számára tilosnak jelentettek ki. A költségvetéshez elsőnek Farkas Tibor szólt hozzá, majd Fenyő Miksa mondott beszédet. Az általános vita után Gömbös Gyula miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra. Vázolta a leszerelési konferenciák tárgyalásainak állását, részletesen ismertette a francia, valamint az angol leszerelési javaslatokat. A leszerelési konferencia az elmúlt év decemberében kimondotta az egyenjogúság elvét, amely nagyban előmozdítja ezeknek a konfeÓra, ékszer vótárlAinál, favltá»nál fordulton bizalommal fX||| óráshoz, Kölcsey ucca 7« I Wlffl TSrt arany, ezflsf, régi pénz, zálogjegy beváltás. Ora,ékszerJa vitások gyorsan, ölesén,pontosan. Előnyős A. B. C. réwleleladás előleg nélkOL renciáknak kívánatos sikerét. Hiszi, hogy a leszerelési konferencia eredményre fog vezetni és a háborús veszedelem az elkövetkező időkben nem fogja fenyegetni a népek békés munkájának es együttműködésének lehetőségét. Egyébként is az a felfogás, hogy a mai generációban, amely átélte a háború összes borzalmait, jóval élénkebben élnek a világháború emlékei, semmint egyhamar háborúra szánná el magát. A béke biztosításának a miniszterelnök szerint azonban egyik legfontosabb eszköze éppen azoknak a méltánytalan egyenlőtlenségeknek a megszüntetése, amelyek a felszerelt és leszerelt államok között fennállanak, mert a lefegyverzett államok nagyobb veszélyei a békének, mint az olyan állam, amelynek önvédelme biztosítva van. Hangoztatta ezután Gömbös a hadsereg és a polgári társadalom teljes harmóniájának szükségét, amely harmónia a magyar honvédség és a magyar társadalom között örvendetesen tapasztalható. A Fizott ság ezután elfogadta a honvédelmi tárca költségvetését. Budai 11—Soroksár 4:2 (3:0) Budapest, április 22. A szombaton megtartott ligamérkőzéaen Vadász a 6-lk percben szabadrúgásból, a 12-ik percben Rökk, majd Stancsik szerzett gólt. Szünet után Slmonyi, Tőrös és László voltak a gólszerzők. A magyar—olasz teniszmérkőzésen Magyarország vezet 2:0.ra. Erzsók orra és más m szegedi nevezetességek Irta: MÓRA FERENC. Nem Írom biz én ezt, ha szokásból arra szalad ls a tollam, csak kiírom. Még pedig Dugonics Andrásból, akiről ma egy hete előadást tartottam a rádióban, mert olyan irótársról, aki elég régem halott ahhoz, hogy föltétlen elismeréssel legyen iránta az ember ország-világ előtt De az öreg főtisztelendő különben is szívügyein nekem, mert nagyon sokat tanultam tőle. Lehet, hogy a modern írótársak erre rábólintanak és konstatálják, hogy meg ls látszik rajtam a Dugonics iskolája, de hát én állom ezt ís. Van olyan könyve Dugonicsnak, nmit Irigylek tőle. Nem az Etelká-jára gondolok, amivel az iskolás irodalomtörténet a gyerekeket nyaggatja. Ez még csak rendben volna, annyit csakugyan illik róla tudni, hogy az volt az első magyar regény, de azt mégse kivánnám a gyerekéktől, hogy gyönyörödjenék is bele. Hanem ha rajtam állna, a Dugonics Példa beszédei-t igen is olvashatnám az iskolákban, mert az csakugyan halhatatlan könyv, amely nemcsak mesterét élte tul, hanem minket ls tul fog élni. Valóságos kenyeres-kosara az Ízes magyar beszédnek és a magyar humornak s rádió-felolvasásomban egy-két karéjjal meg is kínáltam belőle a nemzetet Amit most kiszedegetek Dugonics közmondásaiból, azt csak a helybéli nemzetnek ajánlom, amely, tartok tőle, nem igen tud többet Dugonicsról, minthogy szobra van neki és teret neveztek el róla. Ugyan art se csodálnám, ha valamelyik hun utód azt tartaná, hogy az öreg pap szobrát arról a térről nevezték el, amelyiket őriz. Minden kitelik mitőlünk, szittyáktól. Néhány esztendővel ezelőtt egy orosházi polgárt megkérdeztem, hogy ki volt az a Táncsics, akinek az uccájában az 0 háza van? — Tudja a Jézus, — vont vállat — Alighanem ebbe az uccába való volt fl is, ha már erről az uccáról nevezik. Nem akarta elhinni, hogy az uccát nevezték el az emberről s amikor az én kedvemért elhitte, ugy rémlett neki, hogy ez a Táncsics valami főispánféle lehetett, de az is lehet, hogy luteránus pap volt Megérdemli ez a Dugonics, hogy jó szívvel legyen hozzá a szegedi ember. Először azért, mert Juhász Gyula előtt ő volt az egyetlen nagy magyar Író, aki Szegeden született. Másodszor azért, mert minden írása tele van szegedi Ízzel, színnel, s nem ő tehet róla, hogy a mai szegedi se ezt az Ízt, se ezt a színt nem Igen érzi már a magáénak. Például kl tudja már azt, hogy száz-egynéhány évvel ezelőtt a kistermetű asszonyszemélyre azt mondták Szegeden, hogy Kis Pista lánya? Ugyan mért mondhatták? Azért, — magyarázza Dugonics, — mert Kis Pista lánya olyan mikulamáknyi kicsi volt, hogy a hangya egyszer sajtkukacnak nézte és elcipelte. Hát az mi lelhetett, amiről azt tartotta a szokásmondás, hogy kisebb az Erzsók orránál? Az valóban nagyon kicsi lehetett, amint Dugonics magyarázatából kiderül: — Kálmán örzse orráról art hirdették, hogy csak helyét látták, hogy kellett volna lenni. A Hlc Rhodus, hlc lalta latin közmondás, amelyben meglehetős közismert történet fűződik, magyarul annyit tesz: — Itt van Rhodus, itt ugorj! — s ezzel az olyan embert pirították meg, aki szeretett nagyot mondani, ami se száz évvel, se kétezer évvel ezelőtt nem volt ritkaság. Dugonics szegedi változatát is ismeri a közmondásnak — Itt van Buda, itt hegedülj! — * a következő történetet közli hozzá, (azt is mondhatnám, hogy költi, de osak nem bántom meg hitetlenkedéssel az öreg urat? Különösön mikor olyan hiteles tanura hivatkozik, mint önmaga. Én is mindig hozzáteszem mikor félék, hogy nem hisznek él valamit, a nagy bizonyságot: „Ugy láttam, mint most látom, agy hallottam, mint most hallom.") — Midőn az 1790-lk esztendőben a magyar Ban(Jerlsták őrzitték Budán a Szt. Koronát és egyszersmind diéta ls lenne, mindenfelől össze]övének a muzsikáló cigányok és a hallgatókat Igen gyönyörűen mulatták. Egy a többi közül azt mondotta (fülem hallatára) Szegeden: hogy nálánál nem volt légyen Jobb hegedűs egész Buda városában. A mellefttem ülő ur, kinek nem igen tetszett lusta muzsikálása, azt mondá néki: — Itt van most Buda, kutyavér. Itt hegedűi}! A bicskás elnevezés megvolt már Dugonics idejében is s akit ugy tisztelték, azt már akkor se igen tekintették a társadalom oszlopának. — Bioskásoknak hívják Szegeden az olyan tolvajokat — magyarázza a főtisztelendő —, kik vásároknak üdejükben a zsebekbe kotorásznak és más aprólékokat is lopnak. Egy ezen blcskások közül 1790-ben nagyon panaszoíkodott az akkor felállott Banderisták ellen, kik a kurta mentét és dolmányt közönségesen béhozták. Jobb volt, úgymond, midőn ezelőtt hosszú mentébe és dolmányba jártak az emberek, mert könnyebben a zsebükbe férhetett a becsületes ember. Hogy a zákányos ember micsoda, azt igen csak egyformán tudjuk mindnyájan. Olyan nem egészen részeg, csak nyakban van egy kicsit de még meg tudja különböztetni három ujját a két ujjátóL A nyelvészek talán a szó etimológiájára is rájöttek már s az nyilván nem az lesz, amit Dugonics gyanit Ugyan 6 nem is gyanítja, hanem állítja, hogy „Szeged városának ,Zá-