Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-21 / 89. szám

* 1953 áprffia íHa betegség győtri, Arra legyen gondja, m.'.MtnH-wrf emésztését Minőid rendben tartsa. M Roosevelt ujabb rendeleteit, hanetű az aranyalap elhagyását politikai okoknak tulajdonítják. Roosevelt ezzel ujabb fegyvert akar nyerni, amelynek segítségével Angliát az aranyalapra visszakényszerithesse. | fertékronfó verseny Genf, áprffia 20. A1 népszövetségi köröS általános értékrontó versenytől tartanak, miután Anglia Washington sakkhuzására esetleg a font további értékcsökkentésével fog válaszolni, ami Franciaországot hozná rendkívül súlyos helyzetbe. A hallgatók száma azt mutatja, hogy a négy egyetem fennálló szükségletet elégít kl Az eüuetemek kérdésének elbírálásánál nem ervenuestilhefnek tisztán a pénzűitől szempontok — Hámon kultuszminiszter állást foglalt o kulturális intézmények lebontása ellen A kultusztárca költségvetését elfogatna a penzogpt bizottság Budapest, április 20. A képviselőház pénzügyi bizottsága csütörtökön a kultusztárca költségvetésének tárgyalását kezdte meg. Az előadó beszéde után Farkas Tibor a katolikus autonómiák és egyházi adóztatások jogrendezését sürgette. Sürgette továbbá az iskolai fenntartási költségek elviselhetőbbé tételét A budapesti klinikák dotálását a közérdek sérelme nélkül nem tartja lehetőnek. Farkas Elemér helyesnek tartja a kultuszminiszternek azt a gondolatát, hogy a pályaválasztások határidejét kitolja. Szükséges az iskolafelügyelet általános reformja is. Beck Lajos az állami színházak kérdésével foglalkozott. Reméli, hogy a kormány ragaszkodni fog ahoz, hogy a főváros hozzájáruljon ¡az állami színházak támogatásához. Fábián Béla a modern nyelvek tanítását sürgette a középiskolákban. Nem lehet a középiskolákat csak a klasszikus oktatás szolgálatába ¡áflitanl. F. Szabó Géza a műemlékek fenntartására lés megvédésére hívta fel a miniszter figyelmét. Pakots József azt az indítványt terjesztette idő, hogy a szerzői jogot újonnan szabályozzák és hogy a kultuszminiszter tegyen lépéseket a nemzeti Irányú irodalom egységesítésére. Fenyő Miksa hangoztatta, hogy a nemzet művelődési politikáját nem lehet azokban a keretekben folytatni, mint az elmúlt évek alatt ¡történi A kormány a nehéz gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodik és az egyetemeknél VsSzeoonásokat akar életbeléptetni, az egész eégfígyi intézményekről azonban nem szabad lemondani Kérte a középiskolákban az élő nyelvek oktatását, szükségesnek tartla a közgazdasági Ismeretek tanítását is. Györki Imre hangoztatta, hogy a kultusztárca 26 százalékos lefaragása sok. Kívánta a 8 osztá. lyos elemi iskolát A költségvetést nem fogadta eJ. Eckhardt Tibor az állásnélküli ifjúság helyjetére hivta fel a bizottság figyelmét Schandl Károly nem tartja helyesnek, hogy a mezőgazdasági szakoktatást teljesen a kultusztárca hatáskörébe vonják. A 8 osztályos elemi iskola megvalósításánál mezőgazdasági országban, főleg a tavaszi és az őszi munkaidőre tekintettel kell lenni és ezért nagy nehézségekbe ütközik ez a rendszer. Wolf Károly: A középiskolareformnál tartózkodni kell az ugrásszerű újításoktól, mert ezt a tanítás megsínyli. Ezután Hómon Bálint kultuszminiszter szólalt feL Hóman Bálint kultuszminiszter egyetért <»zzal az észrevétellel, hogy a közoktatásügyi tárca költségvetése a gyilkos csökkentések miatt a legteljesebb önmégtagadást jelenti a tárca minisztere számára. Bár az adott gazdasági viszonyok közt nagyobb összegeknek újra való felvételétől tartózkodni kellett, azért egyes tételeknél mégis kénytelen volt az előzőknél nagyobb összeget felvenni. Az elvi jelentőségű tételek közt szerepel a népmüvelésnél felvett ktLibiet, ami ¿uljelmü, ko^-, a ^¿¡¿művelés te*. rén szervesebb és hathatósabb munkát kíván. Egy másik ilyen tétel az okleveles ff ji iüetre ideiglenes segélyezésével függ össze. Diákjóléti célokra bizonyos többletet vett fel a költségvetésbe. Szembe helyezkedik azzal a felfogással, hogy Kulturális intézményeinket le kell bontani és így megtakarítani azt amit más téren 3z államháztartás nem tud megtakarítaná. át egyetemek és középiskolák csökkentésénél, az egyes intézmények megszüntetésével, illetve összevonásával való átszervezésénél nem érvényesülhetnek tisztán a pénzügyi szempontok. KnlfurpoTitikaí megfontolás alapján kívánja elbírálni, hogy milyen intézményeket kell megtartani, vagy fejleszteni. A két lehetőség közül, hogy t i. valamennyi intézményünket elsor^ vasszuk-e, vagy a legfontosabb és életképes kulturális intézményeket épségben átmentsük a jobb időkre, ő az utóbbi utat választja. Fontosnak és szükségesnek tartja a szakszerű képzést de ennél is fontosabbnak tartja az egészséges világnézeti és erkölcsi nevelést Ez a szempont vezeti az iskolák újjászervezésének kérdésében is. A tervezett átszervezési munkálatok egyik legfontosabb része a középfokú tanügyi hatóságok kiépítése. Az uj iskolafefügyeleti rendszerrel, másrészt pedig á tanerő-képzés átalakításával kívánja az iskolatípusok kőzelebbhozását megoldani. Kétségtelen, hogy a négy egyetem fenntartása, illetve kettőnek újra felállítása annak idején túlzott volt Három egyetemet, egyet a Tiszántúl, egyet a Dunántul s egyet Budapesten, elegendőnek tartott volna. Viszont a hallgatók száma azt mutatja, hogy a négy egyetem valóban fennálló szükségletet elégit ki, Ka ezt a szükségletet a tanulnivágvás s nem az elhelyezkedés szempontjából ítéljük^ meg. Az egyetemi hallgatók száma meghaladja ma azt a "számot, amely Nagvmagvarországon volt, mert ma 14.000 egyetemi hallgató van, szemben a békebeli 13.000 egyetemi hallgatóval. Ez a számnövekedés a középiskoláknál is ugyanígy tapasztalható, de nemcsak nálunk, hanem más országokban is. Tervet dolgoztak ki az egyetemekre és középiskolákra vonatkozólag, amely tulajdonkép kísérletet jelent a fokozatos tandíj bevezetésére, helyesebben a degresziv tandíjfizetésre. Eszerint 100 százalékos tandíjat 100—120 pengőt csupán a diákság 10 százaléka fizetne s a kedvezmény fokozatosan lemenne egészen a tandíjmentességig. A kedvezmény csak az arra ráutaltaknak járna s a kiválogatást a tanulmányi előmenetel alapján gyakorolná. A középiskolai típusnál hajlandó bizonyos engedményeket tenni a gyakorlatiasság, illetve az életre nevelés szempontjainak, de nem hajlandó a középiskola régi jelentőségét teljesen megszüntetni. A humaniórák tanítása nem áll ellentétben a gyakorlatiasság követelményeivel. Jt rfAlgimnáziumi típus alapján akarJa kiépíteni az alacsonyabb fokozata egységes középiskolát A" középiskola tudományos pályása készít elo s általános műveltséget ád, te~ hát az igazi tehetség érvényesülését kívánja a kiválogatás alapján előmozdítani. A polgári iskola a köztudatban egyenlő lenne a ghnná. ziummal olyan értelemben, hogy az egyik életre nevel, a másik pedig tudományos pályád ra készit elő. Nincs szándékában a tanítók^ zetésének csökkentésével foglalkozni, mert q tanító elkedvetlenitése egyértelmű volna az egész iskolarendszer tönkretételével. Az igazságügyminisztérium és a kultuszminisztérium foglalkozik a szerzői jog ujabb szabályozásá-i val. Az íróknál nem lát ja olyan mértékben ki, vihetőnek az egységesítést, mint a művészeknél Tervbe vették a Képzőművészeti Tanácshoz hasonló irodalmi tanács létesítését is. A Nemzeti Színház és az Operaház fentartása elsőrendű nemzeti és állami szükséglet A ujabb időkig a szellemi áramlatokat tekintve, Magyarország volt a nyugat és a kelet határa. Ezt pedig csak céltudatos és alkotó kultúrpolitikával érhette el. Ettől eltérni nem szabad s ha időköziben a pénzügyi viszonyok miatt takarékoskodni kényszerültünk is, az elvhez ragaszkodnunk kell. A miniszter beszédéi a bizottság nagy tetszéssel fogadta. Ezután a tárca költségvetését általánosság, ben elfogadták. Délután a tárca részSetehe feerüK a sor. Becft Lajos az Operaház és a Nemseti Színház művészi színvonalának emelését kérte. Farkas Tibor felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a kongrua szétosztása körül visszaélések vannak. Schandl Károly a katolikus autonómia megvalósítását sürgette. Farkas Tibor szerint nem leftet azt mondani, hogy a négy egyetem sok ootna. 'A közgazda, sági egyetem mezőgazdasági fakultása semmi, esetre sem való Budapestre. Pesfhy Pál a jogi oktatás idejét öt évben kívánja megállapítom. Schandl Károly gyakorlati gazdasági oktatási1 sürget az egész vonalon, főleg az alsó tagozatokban. A kultuszminiszter utót arra, hogy az egyetemek kérdését még nem tt*& tázták telfesen e Itt kényszerű oéwL ttgtfi erők működnek közre. Bármi tegyen a megoldás, az országos szempontok döntenek, ugy, hogy az egyes egyetem székhelye súlyos megcsonkítása be ne következzék. Magyarországnak szüksége volna egy mezőgazdasági egyetemre, de a írni viszonyok közt ez' nem valósitható meg. Ebben az esetben a közgazdasági egyetem volna ilyen érte. lemben átminősíthető. A jogi aktatás újjászervezésének fontosságát teljesen átérzi s az előmunkálatok meg is indulnak Csilléry András az orvosfanhattgofők számának korlátozását kért Farhas Tibor szerint az orvosnyomor és annak okai azonosak más értelmi pályákéival. A kultuszminiszter kifejtette, hogy munka, nélküliség nemcsak az orvosi pályán tapasza talhatói a kérdésből csak az orvosokat kira* gqdnl nem lehel. Államhatalmi ként/szerrel nem lehal belemjulnt a vizsgáztatások ügyébe. ^Megjegyzi azonban, hogy a vizsgák általában szigorúbbak, mint a múltban voltak. Farkas Tibor: A szláv nyelveket is keflei» tanítani helyenként s egyes helyeken célszerűnek tartaná a polgári iskolák helye« a 8 osztályú elemi iskolák fejlesztését A miniszter a 8 osztályú elemí iskola Wve, de ez ma nem valósitható meg. Az elszakított területek nyelveinek tanítását a mai középiskolai tantervbe már nem lehet beleszorítani A tanulókat nem lehet ennyire túlterhelni. Komis Gyula, Farkas Tibor, Csilléry András és Farka* István szólaltak fel ezután. A kultuszminiszter válaszában utalt a" "a, bog? a tankönyvek ára tekintetében hivatalba lépesekor azonnal intézkedet. Továbbmenni ezen a téren egyelőre nem lehet. Ezzel a vita véget éri s a bizottság a kulUtf*„íárca költségvetését részteleiben itt eltQűP"**4 1