Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-19 / 87. szám

4 DELMA G7AR0RSZÀG 1933 április T9. oicsó, szép és tartós a'cpB harisnya fényesben ég mattban szava­tosság1 mellett PoIIák Testvéreknél A Dréhr-ügy a vizsgálóbíró előtt Budapest, április 18. Nagy Pál vizsgáló­bíró szerdán kezdi meg Dréhr Imre kihall­gatását Tekintve, hogy ügyében ez lesz az elsó minden részletre kiterjedő vallomástétel, a ki­hallgatás heteket fog igénybe venni. Ezt köve­tőleg jelennek meg a vizsgálóbíró által beidé­zett tanuk, ugy, hogy a vizsgálóbírói munka hosszú hónapokig el fog tartani. Hmerika nem szállít többé fegyvert Washington, április 18. A Kongresszus a húsvéti ünnepek alatt is tartott üléseket. A képviselőház elfogadott egy törvényjavaslatot, amely Roosevelt elnölinek felhatalmazást ad arra, hogy megtiltsa a hadviselő államok­ba irányuló 'fegyverszállítást. A javaslat 250 szavazattal 210 ellenében fogadták el. Az uj tőrvény tizezer dollárig terjedő pénzbüntetést és két évig terjedő börtönbüntetést ir elő meg­szegőinek. A szenátus elutasította 48 szavazattal 33 el­lenében Longs szenátornak az ezüstvaluta be­vezetésére vonatkozó javaslatát. A javaslat 16:1 arányban javasolta az ezüstvaluta alkalmazá­sát az aranyvaluta mellett. A szenátus ez­után 52 szavazattal 32 ellenében elfogadta a 80 órás mnnkahét bevezetésére vonatkozó ja­vaslatot. Előliárósáai ülés az ipartestületben (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipar­testület elöljárósága kedden tartotta meg áp­rilisi ülését. Takács Béla elnöki megnyitója után kisebb ügyek letárgyalására került sor, majd dr. Gyuris István titkár azt indítványozta, hogy a szegedi ipart vásárig ipari kiállítást ne engedélyezzenek. Nagy József a számvizsgáló bizottságnak a tisztviselői fizetések csökkentésére tett javas­latot ismertette. Az ügyben az elnökség ugy döntött, hogy a közalkalmazottak fizetésleszálli­tásának arányában csökkenti az Ipartestületi tisztviselők fizetését. A javaslathoz hozzájárult az elöljáróság. Ezután az Ipartestület egyes alkalmazottainak elbocsátásáról tárgyalt aa elöljáróság. Több hozzászólás után ugy hatá­roztak, hogy egyelőre — a fizetések érintet­lenül hagyásával — egyetlen alkalmazottat sem bocsátanak el az Ipartestület szolgálatából. Evezősök! Tréningruha minden szinben kapható Habselyem bluz gyönyörű színekben Lusztig Imre Széchenyi-lér 2. Tltza-szálló mellett. u 1935-ig el Kell Réssiieni a városrendezési íervéUet (A Délmagyarország mimkatársától.) Hosszú esztendők óta készülődnek az általános vá­rosrendezési tervek elkészítésére. A tervek kül­ső kereteit még a királyi biztosság állapitotta meg a rekonstrukció idején, közvetlenül az ár­vízkatasztrófa után, a meghatározott keretek kitöltése azonban eddig is egységesen átgondolt tervek nélkül történt meg. A város további fej­lődésének szabályozása érdekében lenne szük­ség az általános tervekre. A belügyminiszter még 1930-ban utasította a város hatóságát az általános városrendezési tervek elkészítésére és erre a munkára 1932 november elsejéig adott haladékot. Még le sem telt a határidő, a .pol­gármester felterjesztést intézett a belügyminisz­terhez és további háromévi haladékot kért. Kö­zölte a polgármester, hogy a városrendezési tervek elkészítésére széleskörű tervpályázatot kellene kiírni- A tervpályázat kiírásihoz szük­séges adatgyűjtési munka elvégzésére pedig nagyobb összegre lenne szükség, legalább 17— 18.000 pengőre. A tervpályázat jutalomdijaira szintén kellene vagy 8—10.000 pengő. Ezeket az összegeket a város a szűkös pénzügyi vi­szonyok miatt már évek óta nem vehette és be­látható időn belül nem is veheti fel a költség­vetésébe, ezért kér megfelelő haladékot. A belügyminiszter most válaszolt a polgár­mester felterjesztésére. A miniszter a kért ha­ladékot a város pénzügyi helyzetére való te­kintettel 1935 november elsejéig megadta, kö­telezte azonban a város hatóságát, hogy a terv­pályázat kiírásához szükséges előmunkálatokat, a térképezést, az adatgyűjtést legkésőbb 1984 végéig fejezze be és a munkálatok költségeinek fedezéséről az 1934. évi költségvetésben gon­doskodjék. A polgármester a miniszter leiratát közölte a mérnöki hivatallal és elrendelte a tervezési elő­munkálatok költségvetésének összeállítását 1933. évi eredeti Sleyr,Waífenrad egyedüli képviselete és KfSv 6f&P<9ir<0i% a legiobbb márkás ke­rékpárok kaphatók kedvező részletre. — Gumik, alkatrészek, favitások legolcsóbban beszerezhető. WT Rádiók, írógépek« gramofon raktára^ Kelemen Márton Kelemen ucca ÍL Párisi notesz Páris, április. Másféléves küzdelmes munkás­élet után rájöttem, hogy nem kell Párlsba jönni, hogy az ember karriert csináljon. Otthon csak mondjuk, hogy a munka nem szégyen, Párisban naponta ezerszer be is bizonyltjuk. Nem szégyen nagy kalapzsákkal, hatalmas csomagokkal az uo­cákat végigrohanni, nem szégyen mérnökember­nek gummikabátot ragasztani, vagy bankhivatal­noknak a rongygyárban zsákokat olpelnL Regge­lijét állva issza az ember, a fehér abroszról leszo­kik, mert az automatabüffé márványasztalán ebé­del tiz perc alatt Alig tudjuk, hogy milyen az idő, mert csak földalatt, Metrón megyünk reggel munkába és este vissza. Irodalomból csak a napi­lapokat ismerjük, és szórakozás gyanánt néha el­megyünk a folytatólago® „Ciné-Actualitéa" félórás előadására. Itt kezdődnek a karrierek. A legtöbb francia és az összes külföldi így kezdi. Párisban nem szaktanfolyamokon tanul az ember, hanem munka közben. Sehol senkitől nem kérdezik, hogy mit tanult, hanem hogy mit tnd. Hogyan tudna az em­ber munkásaival bánni, ha nem lett volna előbb sajátmaga is munkás ... A gyárüzem jellegét és nagyságáit nem a ter­mék méretei adják, hanem hogy mit kéipes pro­dukálni. Nem az a fontos, hogy egy gyárban hány munkás dolgozik, hanem az, hogy minden egyes munkás mennyit dolgozik. Itt mindenki dolgozik, legyen az munkás, vagy főnök, reggel 7 órától ké­ső estig. Nincs ünnep, vagy vasárnap. 'Az üzletek mind nyitva vannak. A munkás emberek Tőleg vasár­nap vásárolnak be. Az áruk klpakkolva az uecá­ra. Minden az uccán van: ruha, kabát, cipő, kalap, élelmiszer, nyers hus. És a fáradhatatlan eláru­sítók orditva kínálják áruikat: „Profitez-cn mes­sieurs, dames". A gazdasági viszonyokra jellemző, hogy egy­másután nyílnak meg az amerikai stilusu hatal­mas nj áruházak, pazar, elegáns berendezéssel, ahol mindent egységárban árusítanak. A legmaga­sabb ár 10 frank. Itt mindent lehet kapni: élelmi­szertől kezdve a teljes ruházkodásig: parfümöt, púdert, bőröndöt, játékszert, konyhafelszerelést, bútort, órát, gramofon lemezt „Prisuni", „Mini­prix", „TTniprix", ,.Priminime" — igy hivják eze­ket az áruházakat A magyar munkaerőt Párisban igen szeretik, mert az ottani alaposság és pontosság, ha a mun­kás aklimatizálódik, felülmúlja a többi idegen xnunkftjst sőt a franclát 1«. Mindazonáltal, az el­helyezkedés igen nehéz, mert komoly cégek, vagy üzemeik nem vesznek, de nem is vihetnek fel kül­földi alkalmazottakat olyan tartózkodási engedély nélkül, amely fizetett állás elfogadására jogosít. Azt a munkaadót akinél rájönnek a szigorú vizs­gálatok folyamán, hogy „munkapapir" nélküli külföldieket alkalmaz igen nagy büntetés sújtja, így aztán a munkás kénytelen a kisebb, az úgy­nevezett szezonüzleteknél elhelyezkedést keresni,, ahol pár hónapig jól megfizetik munkáját, de hogy a többi hónapokat hol koplalja keresztül, azzal senki sem törődik. S hogy az embernek itt mit kell dolgozni a mindennapiért az otthoni ész­szel el sem képzelhető. Az otthon itt nem más, mint egy pihenőhely, Hová az ember fáradt-fázósan belebújik és hon­nan pár óra múlva az ébresztő éles csengése üzl ki. Sok munkás feleségével, családjával hotelszo­bában lakik, mert mindenki dolgozik éí nincs Ide­jük a háztartásra. Eszembe jut Konrád Ferdinánd Mever „Der Arbettsmann" clmü verset .. .Uns fehít ja nlcihts, Mein Kind, mein Weib, wm so frei zu setn, wie dle Vögel sind — nnr Zeit... Nemrégiben Emil Ludwig, a német IrW né­fiflny napig a francia főváros vendége volt Töb­bek közt interjút adott a „Paris Soir"-nak, Art mondotta, csak gyorstráatndásának köszönheti, hogy rövid idő alatt annyi rengeteg könyvet volt képes megírni, melyekhez tanulmányképen körül­belül 400.000 könyvet, levelet, történelmi adatot olvasott át. Képtelen lett volna ilyen munkát el­végezni, ha nem lett volna jó gyorsíró. A németországi esoménvek a franciaországi Kereskedők közt is éreztették hatásukat A bar­bárságokra a német Iparcikkek bojkottálásával felelnek. A Salle Wagramba tiltakozó gyűlést hív­tak össze este kilenre és már hat órakor az uc­cán tolongtak ezrével az emberek, akik nem fér­tek be a terembe. A legkiválóbb francia politikai és gazdasági tényezők szólaltak' fel Az uccákon hatalmas teherautók száguldanak és röpiratokat osztogatnak; amelyeken az áll, hogy ne vásárol­janak német árut Holló Lilly. Keresse fel bizalommal 554 DIVATSZALONUNKAT Széchenyi tér 7. sz„ a. (Szea-ed-CsonsTádi épület). Szolid Arak. Elsőrendű munka. Biró Maráit és Laczkó Fischer lózssfné.

Next

/
Thumbnails
Contents