Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-16 / 86. szám

A világ gyógyulása, a londoni és a newyorki gazdasági konferencia írta: dr. Szivessy Lehel. A legtöbb ember nincs tisztában a világvál­ság mélyebb okaival és csodaszerek alkalma­zásával akarja a kivezető utat megtalálni. Müveit társaságokban is unos-untalan hir­detik, hogy a gazdasági szabadság irányának kora lejárt és helyébe a tervgazdaság lépett. Ez­zel szemben meg vagyok arról győződve és váltig hirdetem, hogy a nemzetek gazdaságá­nak érctörvényei vannak, amelyeket semmi­féle erőmüvi müvelettel tartósan és büntetle­nül megbontani nem lehet. Aki azokat meg­bontja, az nem visz be a gazdasági világfor­gásba uj rendszert, hanem annak betegségeit fokozza. Hogy közelebbről lássuk a kérdést, azt kell mondanom, hogy a világválságnak főokát ab­ban látom, hogy az egyes államok a háborút követő éveWn. rosszul értelmezett naciona­lizmusból, teljesen elzárkóztak egymástól. Minden ország hihetetlenül felfokozott védvá­mokkal akarja megvédeni saját termelését. Minden állam azt akarja, hogy a másik állam az ő vevője legyen, de egyik sem akar a má­siktól vásárolni. Ez az elzárkózási politika ve­zetett az autárkiához, azaz az önellátásnak ah­hoz a rendszeréhez, amelynek végső fokon az az elgondolása, hogy Ausztria bércen és he­gyein búzát termeljen; Csehszlovákiából, eb­ből a kifejezett ipari államból mezőgazdasági államot is létesítsen és Angliából és gyarma­taiból védett piacot teremtsen. Most pedig te­tőfokát érte el abban a német őrületben, amelynek első lépése volt az, hogy Magyaror­szággal szemben elzárta a határait és igy nem­zeti termelésünk cikkeit oda kivinni nem tud­juk. Az Önellátásnak ez a túlfokozott rendszere felborítja az államok közötti árucserének ál­landóságát és főoka annak, hogy minden ál­lamnak a produkciója, ugy ipari, mint mező­gazdasági téren, annyira lecsökkent, hogy a nemzeti termelés minden országban végzet­szerűen eltörpül. Ezt a helyzetet világosan látja minden eu­rópai országnak, sőt Amerikának is, min­den irányadó közgazdasági intézője. Ezért hiv­ták össze a londoni konferenciát. Ennek a ta­nácskozásnak feladata az, hogy a nemzetközi kereskedelem terén fennálló tilalmakat, quótá­kat, kliringmegegyezéseket, beváltási kontrol­lokat, amelyek a forgalom szabadságát aka­dályozzák. az egves országok helyezzék hatá­lyon kívül, mert a londoni konferencia terve­zetének megállanitása szerint a nemzetközi fi­zetési és forgalmi viszonylatok nehéz szférá­jában és a világ főbb piacain, a szabad for­galom helyett „komplex és nehézkes rendelkezések léptek a nemzeti érdekek védelmébe." Hivatkozik ez a tervezet a lausannei rezolu­cióra is, amelynek alapján feltétlenül szüksé­ges, hogy a világgazdasági konferencia sza­bályozza: a) „a pénzügyi kérdéseket, amelyek mone­tárius és hiteltermészetüek, a pénzváltási ne­hézségeket, az árak kérdését és a tőke mozgá­sát"; b) „a közgazdasági kérdéseket, amelyek vo­natkoznak a termelési feltételekre, különös te­'ORVOSl\ •SZEREK háztartási oikkek és egyéb fémárak nikkelezését olcsón végzi BARNA ENDRE kintettel a tarifák kérdésére, a kivitelt és be­hozatalt tiltó rendelkezések és korlátozások megszüntetésére, a quótákra és más kikötések­re". A nemzetgazdasági feltételek megváltoztatá­sa nagyjában pénzügyi akcióval függ össze. Csak pénzügyi és közgazdasági téren egyesi­tett rendszabályok gyakorolhatnak a másik kérdésre is kedvező befolyást. Azt mondja a londoni konferenciát előkészí­tő bizottság előterjesztésében, hogy a kormá­nyoknak dönteniök kell abban a kérdésben, hogy mikor és milyen feltételek mellett tér­nek újra vissza az aranystandardra. Minden­esetre azonban keresni kell a kibontakozást "abban az irányban, nehogy az aranystandard ujabb összeomlása következzék be a világon. Ezt a kérdést pedig oly rendszabályokkal kell biztosítani, amelyek központi jegykibocsájtó bankok kooverációjá­val függnek össze. „összeihvandó a világkonferencia, amely­nek feladata az, hogy határozzon azokról a rendszabályokról, amelyek hivatva vannak ar­ra, hogy a gazdasági és pénzügyi nehézsége­ket megszüntessék, amelyek a mai világkri­zist okozzák". Mielőtt ezeket a problémákat megtárgyal­juk, a népszövetségi bízottság rá akar mutat­ni a helyzet súlyosságára. 35 millió munka­nélküli van. Ebben a számban azonban nincs benne a munkások családja, vagy hozzátarto­zója és valószinüleg ez még kisebb szám, mint a valóság. Csak kevés olyan ország van, amely az aranystandardot meg tudta tartani, majdnem fele az országoknak eltért az aranvstandard­tól és ezenkívül még igen sok országban van­nak valutakorlátozások. Forgalmi rendszertelenség, áresések jellem­zik a helyzetet. A londoni konferenciának az a feladata, hogy a békeszerződést gazdasági irányban revi­diáija. Itt azután valósággal lírikussá válik a nem­zetek szövetsége, amikor hirtelen fordulattal igy fejezi ki magát: „Amennyiben a nemzeti önellátás rendszere továbbra is fenmarad, fel­borul a nemzetközi pénzügyi egyen­súly és az életszínvonal tovább sülyed és az a társadalmi rendszer és kul­turnivó, amelyet mi ismerünk, nem maradhat fenn többé". Azok a fejlemények pedig, amelyek a világ­válság eseményei kapcsán megrázzák a mai életet, nem kikerülhetetlen természeti törvé­nyeknek következményei, hanem az ember akaratával és intelligenciájával függnek ösz­sze, mert ezek vannak hivatva helyreállítani a nemzetközi politikai és gazdasági törvénye­ket és összefüggéseket. A kormányok felelőssége világos és félrema­gyarázhatatlan. Vallom és hiszem, hogy a nemzetközi kereskedelem szabadságirányzata menten megjavítaná a gazdasági helyze­tet; mégis nemcsak ebben látom a krízisből kivp'^tő egyetlen utat, hanem a krízis oka az, hogy élő gazdasági törvényeknek megtagadá­sán felül, — a termelésnek és szétosztásnak tel­jes dezorganizálása következett be. Már a háborúban kezdődött ez az állapot. Azonban akkor a nagy nemzeti erőfeszítések parancsolták, a háború gazdasági vitelének ér­dekében, a kormányhatalom beavatkozását, a lakatos, vasszerkezeti és acélárugyár Szeged Teleion 12-71. Mars tér 10~11. Hői divatcipők 6'50 Férfi cipők 8-50 11« HA-HA cipőáruház Szeged, Kelemen ucca 12. javak mesterséges szétosztását, központok lé­tesítését. Ugy látszik azonban, hogy az em­beri természet olyan, hogy megszokásaitól nehezen tud csak el-* térni és bár a tömegek érdekében való volna a nem zetközi kereskedelem szabadsága, az emberek a szokásoknak rabjai és csak évtizedek multán tud az ember és az állam újra visszatérni azokhoz az állapotokhoz; amelyek majdnem egy félévszázadon át a haladását és emelkedé­dését biztosították. Egy szóval sem állítom, hogy a gazdasági szabadság nem szorul intézményes korlátozá­sokra, tervekre, kormánybeavatkozásra, de ezeket az intézkedéseket nem lehet ugy feltüntetni, mint egy más rend­szert, mint uj megváltó irányzatot, mint elté­rést az eddig bevált irányzattól, hanem ezek az intézkedések csak továbbfejlesztési és kiépí­tési fokozatai lehetnek a szabad gazdasági vérkeringésnek. Igy például el tudok képzel­ni s kívánatosnak tartok a világgazdaságban az összes mezőgazdasági államokat egybekötő nagy mezőgazdasági kartelleket, ipari kartel­leket, de nem tudok elképzelni rendszertelen­séget, korlátozásokat, anarkiát és autárkiát, mert ez az emberiség pusztulásához vezet. Húsvét idején az egész világ szeme New­york felé irányul, ahol még Londont megelőz­ve, e gondolatok jegyében nagy világhatalmak első kormányférfiai tanácskoznak azokról a kérdésekről, amelyeket fentebb nagy vonások­ban vázolni igyekeztem. A mi hazánkat nem képviseli senki sem ezen a konferencián, de azért ott vagyunk mi is. A világ egészségének visszatérése, a gazdasági életnek megújhodása, minden nemzet és min­den egyes ember életének feltámadását és ujabb szépségeit jelenti. NOZI Belvárosi Vasárnap Hétfőn Széchenyi Vasárnap Hétffin Korzó Vasárnap FTAtfrtn Willy Forst EZERáRCl/ EV8ER Lilifra Harvey és Conrad Veldt A CSASZAHI UDVAR Magda 8ohnelder A KÉK SZOBA Do'lv Itaas TÖKMAG KISASSZONY Zoro ób Hnra nr A KÉT HOCDKÓROS Tom Mix R '»ke-h tlar'c «« st H'dMI«f ablaktisztítást,; D3PP79 lénne ablaktisztító és takarító vállalata Dollid Jfiüüa Gyöngytyúk ucca 30. st» parketbe­eresxtéit és ta­karítást vállal Hüfttl Tivadar porcellángyáros és nagykereskedő, Budapest, V. Dorottya ucca 14. sz. Óbudai porcelángyárának készítményei (éffezfl-, teás, <tb. liés?'e?ek) a legjobb kül­földi gyárakkal ugy árban mint minőségben felveszik a versenyt. Kívánatra mintákkal és árajánlattal készséggel szolgálok. st

Next

/
Thumbnails
Contents