Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-12 / 59. szám

IwwmwmmMMmww^jmmmm. SZEGED. ScerkeaztösAg: Somogyi uccn Z2.I.CIU Telefon: 23-33.^Klad4hlTntal, kOlddnkilnyvtAr «S tegylrodB Aradi uccn 8. Telefon : 13-06. — Nyomda i löw Lloót licrn 10. Telefon > ZA.14 TArlrntl és levélcím DélmnnyaronzAg yrqc'i BgyetenwomboSás Magyarország igazságügyminiszterét ennek a városnak népe akkor ismerte meg, amikor a felelős magyar kormány képviselőjeként odaállott Klebelsberg Kuno ravatala mellé s amikor az emberi vigasztalás legméltóbb és leginkább felemelő szavait megtalálta. Az alkotóval együtt nem szállhatnak sirba az alkotások, — ezzel vigasztalta Magyarország igazságügyminisztere a magyar kormány nevében ennek a városnak porbasujtott népét, a kormány mindig el fogja ismerni azt a kötelességét, hogy támogassa, oltalmazza s ha lehet, gazdagítsa ezt a várost magyarságáért, áldozataiért és Klebelsberg Kuno emlékéért. Ritkán hangoztak el szavak ebben a városban, amelyeket ennek a városnak népe ugy őrzött meg, mint a kormány képviselőjének szavait. Szinte azt mondhatjuk, hogy az egész , temetési szertartásból ez maradt meg számára, a zsolozsmáknak, harangzugósoknak, ünnepi köntösű szavaknak áradatából ez nz Ígéret emelkedett ki eleven realitásként Ez az ígéret keltette fel azt az illúziót, hogy az alkotó után nem kell az alkotások temetését is megrendeznie azon a téren, amelyet a zseni s az áldozatkészség hősi erőfeszítése alkotott meg a fogadalmi templom körüL S amikor az igazságügymíniszter újra e város falai között tartózkodik, lehet-e nekünk meggyőzőbb argumentumunk a szegedi egyetem teljességének védelmében, szólaltathatunk-e meg beszédesebb bizonyságot, rámutathatunk-e kétségbevonhatatlanabb jogcimre, mint a kormánynak arra az ígéretére, a kormánynak arra a kötelezettségvállalására, amit a nagy halott ravatala mellett első és egyetlen vigasztalásképen ő adott át Szeged népének? Pártfogókban és patrónusokban nem mérkőzhetünk sem Péccsel, sem Debrecennel, de mérkőzhetünk jogban, igazságban és mérkőzhetünk áldozatokban. Nem lehetünk annak bírái, hogy az egyetemek egyes fakultásait oda kell-e dobni áldozatul annak a koldussorsnak, ami reánk vár, annak a szegénységnek, amibe be kell öltözködnünk. De kín, vagy kiken segítene a szegedi egyetem jogi fakultásának megszüntetése ? Könynyithetne az egyetem költségvetésén, amit jóformán a jogi fakultás tart el ? A szegedi egyetem költségvetése az államkincstárra nem hárítana kevesebb terhet a jogi fakultás megszüntetésével, mert ez a fakultás nemcsak maga tartja el magát, de jövedelméből még át is ad más ágazatoknak. Vagy segítene azokon a hallgatókon, akiknek egyetemi oktatását a jogi fakultás megszüntetése lehetetlenné tenné? Ha a gyakorlati pályák többet igémének a mai fiatalságnak, mint az egyetemi végzettség, akkor igazat adnánk ennek az egyetemeket romboló törekvésnek, fia az ipari, a kereskedelmi, a gazdasági pálya, a mezőgazdasági hivatás tudna munkát és kenyeret adni azoknak, akik ma cí egyetemen tanulnak, akkor lenne normális jogcím a diplomások elproletarizálódásának megakadályozása végett még az egyetemrombolósra is. De így ? Hs az egyetem nem ad állást és nem ad kenyeret, ad négy-öt tanulmányokban eltöltött évet minden hallgatójának s adja azt a Jótéteményt, hogy az elhelyezkedés nehézsége, a kenyérkereset hsrca negy-öt évre eltolódik mindenkinél s ezt a négy-öt évet tanulva s tudásban gazdagodva Vasárnap, 1933 március 12 Ara U fillér IX. évfolyam, 59. sas. tölthetik el a holnap férfiai. Ha a szegedi egyetem jogi fakultásának ezer hallgatója van, akkor évenkint ezer ifjúval szemben gyakorolja az egyetem ezt a jótékonyságot, ezer család problémáját tolja kí évekre, ezer családnak adja meg a várakozás örömét s a jelen gondját ezer családban váltja fel a jövő reménységével. A remény ösztöndiját nyújtja az egyetem minden hallgatójának négy-öt éven keresztül. S mit áldozott a város ? Amikor elfáradtunk az áldozatokban s amikor összeroskadunk az áldozatok súlya alatt, akkor ne vár{

'ák tőlünk azt, hogy — mint Coriolanus se>eit, — áldozatainkat mutogassuk érvek helyett és jogcím gyanánt. Nincs állami intézmény, amiért ez a város súlyos áldozatot nem hozott. Mi mindenért fizettünk s minden állami intézmény idehelyezését a do ut des jegyében lefolytatott tárgyalások előzték meg az állam és a város között. Helyezkedhetik-e most az állam arra az álláspontra, hogy miután a város gazdag szolgáltatásait elfogadta. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A rohamosztagok ostroma lankadatlanul folyik tovább. Berlinben egy rohamcsapat a birodalmi kormány sajtóirodájának épületére feltűzte a horogkeresztes zászlót. Hitler személyesen intézkedett, hogy az épületről távolítsák el a zászlót A rohamosztagok szombaton megszállották a kerületi elöljáróságokat és hét elöljárót, valamint több képviselőt elhurcoltak. Braunschweigben törvénytelennek deklarálták a szociáldemokrata párt alakulatait. Magdeburgban megszállták a szocialista épületeket Bajorországban egy szocialista lap sem jelenik meg, a rohamcsapatok mindenütt birtokba vettek a Elő FIZETÉS Havonta helyben 3.20 nd«hon e* Budapettan 3-00, icUIKfldtfn n*40 penqfl — Fnyei Mim Ara hétk«». nao ÍO, vn«Ar> «• Hnnepnao »111. Hlrrtetéüc'f tfíiPMete fnrtfa «reiinl. Menle"«n1'" hílffl kivételévé' nnnon'a regnél elvegye tőlünk azokat az intézményeket, amiért mi szolgáltattunk ? Causa data, causa non secuta, — mondotta a római jogász s a mai élet s a mai morális felfogás erkölcsi szabályként is felállítja a rómiaiak jogi szabályát. A város és az áilam között becsületes megállapodás előzte meg a szegedi egyetem felépítését is s amikor a város becsülettel s az unokák nyugodt álmát is elzálogosítva, vállalta és teljesítette kötelezettségét, akkor az állam sem veheti el Szegedtől azt, amit súlyos szolgáltatások ellenében adott Amerre csak nézünk, mindenütt élő és égő tiltakozás fogadja azt a szörnyű gondolatot, amelyik a szegeidi egyetem épségét és teljességét veszélyezteti. Jogi, morális, kulturális, financiális, gazdasági és várospolitikai szempontok egyértelműen s egymást erősítve tiltakoznak e „szörnyű merénylet" ellen. Aki a kulturát az élet javai közé sorozza s aki a kultura eszközeivel a nemzet életküzdelmét támogatni s könnyíteni akarja, az nem akarhatja ezt a rombolást. szerkesztőségeket és nyomdaépülcíeket. Az ellenzéki polgári lapokat egyelőre betiltással, némították el. Badenben a birodalmi biztos «ette ét az államhatalmat. A szocialista lap kípriselő-főszerkesztőjét letartóztatták és a lap épületét e'foglalták. Beíhüen a Hifler-kormányréí Berlinből jelentik: A Börsen Zeitung szóra« bati száma cikket közöl Bethlen István tortád A ból. — Szövetségest Iátok a német kormányban — írja Bethlen — a békeszerződések ellen fo-i I3Ó harcban. Azt a népet látom, amelynek hi-i valása, hogy döntő szerepet játszón. Bemélem, hogy e két öntudatos, büszke nép együttmÜH ködéséből megszületik végre Európa pacifikálása, amit a békeszerződések nem tudtak megteremteni. Alhirek Bécsben Ottó Ausztriába érkezéséről Nagy Izgalom az osztrák fővárosban — A híreket hivatalosan megcáfolták Budapesti tudósítónk tehfonidenU'se.) Bécsből je'entik: Az osztrák fővárosban szombaton az a hir terjedt el, hojy Ottó Ausztriába érkezett és két napja osztrák területen tartózkodik. A hir amely határtalan izgalmat keltett, arról szólt, hogy Ottó csütörtökön Almíssrj gróf társaságában Bregen/nél átlépte a határt. Az esti órákban már valóságos Ottó-láz volt Bécsben és minden hivatalos cá'olat erenére arról beszé'tek. hogy Ottó rövidesen bevonul Bécsbe. Az egyik hir szerint Ottó egv tiroli kastélyban szállt meg, mások szerint egy voralbergi faluban pihen a harmadik verzió szerint egy határmenti kolostorban tartózkodik^ Az esti órákban a kancellári hivatal erélyes hangú cáfolatot adott ki és közölte, hogy a kérdéses időben két autó valóban átjött Bregenz mellett a határon, de Ottó nem volt a francia és német állampolgár utasok között. Három estilapot, amelyek közölíék az Ottó állítólagos megérkezését, elkoboztak. lováf*fo tart a horogkeresztes rohamcsapatok terrorja Beißlen berlini cikke a Hltler-koimúnyról