Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-11 / 58. szám

9 DECMAGYARORSZ5G 1933 március Tf: évi nemzeti forradalmat a történelem ne hason­líthassa össze az 1918-as hátizsákos spártakisták forradalmával. Gtiring az áruházakról Essenben Göring birodalmi miniszter be­szélt Többek közt ezeket mondta: — Ha a mult rendszereiről beszélünk, há­rom internacionálé rendszerére gondolunk: a fekete, a vörös és a sárga i íternacionáléra, a zsidó pénztőkére. Törvényjavaslatot terjesz­tünk a birodalmi gyűlés elé, amelynek értel­mében nemcsak nyugdíj nélküli elbocsátás le­hetséges, hanem bizonyos urakat arra is le­het kötelezni, hogy visszafizessék, amit jogta­lanul felvettek- Ha azt mondják, hogy a la­kosságon szörnyű izgalom vett erőt, mert át­menetileg bezárták a zsidó áruházakat, mi azzal válaszolunk: Ne zsidótól, hanem német­től vásároljatokl Tagadom, hogy a rendőrség a zsidó áruházak védőcsapata volna. A volt német trónörökös Londonban Londonból jelentik: A Dailv Herald azt ír­ja, hogy a volt német trónörökös, Frigyes Vil­mos húsvétkor Angliába készül. Autón hosz­szabb körutazást fog tenni. Az angol udvarnál már bejelentette látogatását, a királyi palo­tában fog megszállni, noha az angol királyi pár abban az időben nem fog Londonban tar­tózkodni. Rendszerváltozást sürgetett Eckhardt Tibor a képviselőház pénteki ülésén Feltűnést kellő kijelentések az egységes pártról; tiltakozás a diktatúra ellen inflációról nem lehel beszélni" — mondotta a pénzügyminiszter az állami kői­csön vitájában (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház péntek esti ülésének eseménye Éber Antal inflációellenes felszólalása, majd Eckhardt Tibor beszéde volt, amely­ben részletesen foglalkozott kül- és belpolitikai kérdésekkel. A kisgazdapárt vezére feltünést­keltő bejelentéseket tett az egységespárttal kapcsolatban. Feltűnést keltett, hogy beszédét, i— amelyben Eckhardt azt mondotta, hogy az egységes pártra felépitett politikai rendszer válságba jutott és hogy Gömbös miniszterelnök nem ragaszkodik a párthoz, — a jobboldal né­ma csendlnin hallgatta végig. Eckhardt a rendszer likvidálásának szükségességét han­goztatta és ezzel kapcsolatban azt kérdezte: mi érdeke lehet Gömbös miniszterelnöknek a diktatúrával való fenyegetődzés. A jobboldal­ról ekkor egyedül Jánossy Gábor kiáltott köz­be, hogy „remlátások", — de az egységespárt többsége nem reagált Bckhardtnak ezekre a kijelentéseire akkor sem, amikor azt mondot­ta, hogy a diktatúrára való célozgatás: táma­dás egy ezeréves múlttal rendelkező nemzet megbecsülése ellen. Válasz nélkül maradt Eck­hardtnak az egységes párthoz intézett az a felszólítása is, hogy a párt tegye lehetővé a rendszerváltozást, mert minél tovább húzódik ez, annál súlyosabb lesz a helyzet. A baloldal részéről általános taps és éljenzés Fogadta Eckhardt beszédét, majd Schandl Ká­roly válaszolt, aki azt mondotta, hogy az egy­séges párt nemzeti összefogást akar. nem pe­dig diktatúrát. Ha diktatúráról volna szó — mondotta Schandl —, ez a párt nem állana a kormány mögött. A képviselőház ülésének többi eseményéről alábbi tudósításunk számol be: Az államkölcsön felvételéről szóló javaslat vitájában Éber Antal volt az első felszólaló, aki azt hangoztatta, hogy a javaslattal kapcsolatban nem lehet kölcsön felvételéről beszélni, hanem csupán arról, hogy az iparra és mezőgazdaság­ra bizonyos terheket kivetnek. Nem is 110 millióról, hanem további 25 millióról is van szó, amellyel az ipari munkaszervező intézet akar bizonyos munkálatokat megindítani. A tranzakció lényege tehát az, hogy a Nemzeti Bank bocsásson 90 milliót az állam folvó ki­adásainak, illetve deficitjének rendezésére és további 40 milliót az ipari munkaszervező szá­mára. Azt hiszi, hogy ez nem más, mint an­nak az inflációnak a folytatása, amely a ta­valyi pénztárjegyek kibocsátásával kezdődött. Súlyos hibája a kormánynak, hogy a betéti kamatlábat leszállította, de a kamat illetékét 100 százalékkal emelte. Ez semmiesetre sem csábítja az embereket arra, hogy tőkét gyűjt­senek. A közmunkák megindítását nem tartja célszerűnek. Nem fogadja el a javaslatot. Hangsúlyozta, hogy a válság megoldására MODELLKALAP újdonságok, valamint nagyon szép sapkák érkeztek. P. Reich Erzsi i*I&vi <én7. minden utat meg lehet próbálni, csak az inflá­cióhoz nyúlni nem szabad. Éber Antal beszéde után Fabinvl Tihamér kereskedelmi miniszter beterjesztette az ipari és mezőgazdasági kiállításokról és az árumin­tává sárokról szóló törvényjavaslatot. Ezután Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszolt Éber Antalnak, aki inflációs vesze­delmet lát a javaslatban. A bankjegyforgalom olyan szinten mozog, — mondotta —, hogy inflációról beszélni nem lehet és az áralakulás is lefelé menő tendenciát mutat A rövidlejá­ratú hitelben a mérséklésre törekszik és re­méli, hogy a legrövidebb idő alatt intézkedé­sekkel léphet a nyilvánosság elé. Állandóan foglalkozik a gazdaadósság kérdésével, de nem hajlandó semmi olyan intézkedésre, amely túlmegy a józan és egyetemes érdekeket szem előtt tartó reális politika hatarán. Magyar Pál szeretné, ha az adóbehajtás te­rén sem jutnának túlságosan egyoldalúan ör­vényre a pénzügyi szempontok. Eckhardt Tibor hosszabb beszédben okolta me£, hogy miért bizalmatlankodik a független kisgazdapárt a kormánnyal szemben. Aggodalmakat táplál a kormány iránt külpolitikai tekintetben. A ma­gyar külpolitikának nem szabad pártpolitikai befolyás alá kerülni. A szabad kéz politikáját minden körülmények közt meg ketl őrizni. Gróf Károlyi Gyula idején helyes szálak fű­ződtek Franciaország felé. Ezeket elejteni most nem volna okos dolog. Ha Károlyi Gyula ve­zetné az ország ügyeit, véleménye szerint nem jött volna létre a kisantant-paktum. — Nekünk minden idegszalunkkal bele kell kapcsolódnunk Európába és nem szabad vá­lasztó falat emelnünk — mondotta. Ezután gazdasági és belpolitikai kérdések­re tért át. Magyarország boldogulását csak az agrárlakosság felkarolása utján látja biztosí­tottnak. Iparfejlesztés is csak ugy lehetséges, ha intenzívvé teszik a mezőgazdaságot. Sulvos veszedelmet lát a nyiltszavazásos rendszer­ben. Eckhardt Tibor a rendszerváltozást sürget­ve hangoztatta, hogy vissza kell térni ahhoz a kiindulási ponthoz, amelyet tizennégy év előtt Szegeden állapítottak meg. — A nagy problémákat nem lehet megolda­ni a mostani javaslathoz hasonló kuruzsló szerekkel. A miniszterelnökkel szemben azért bizalmatlan, mert bejelentett programjává! ellentétesen cselekszik. Beszéde végén felol­vasta a kisgazdapárt nyilatkozatát, amely konkrét és zárt formába önti az általa el­mondottakat. A javaslatot nem fogadta el. A Független Kisgazdapárt deklarációja A párt az általános európai együttműködés szükségességét hirdeti és az európai kontinens egységes terv szerint való megszervezésében látja földrészünk anarchiájából a kivezető utat. Ez a nagy cél azonban nem valósitható meg a békeszerződésben foglalt igazságtalan­Príma férfi ing egyanyagböl szinekbeii csak 3'96 Hoffmann Dezső cégnél Csekonics uoca 4. w ságok eltüntetése nélkül. A magyar nemzeti po­litika telies összhangban áll az egyetemes eu­rópai érdekkel és a párt ebben a szellemben óhajtja szolgálni közös céljainkat Elutasitja a párt belpolitikai szempontból is az erőszak rendszerét 1919-ben Horthy Miklós vezérlete alatt leküzdötte népünk a kommunista vesze­delmet — folytatta a deklaráció. Horhy Mik­lós államfővé történt megválasztatása óta az ő nagytekintélyű egyénisége, alkotmány- és törvénytisztelete teljes biztosítékot nyújt or­szágunknak a rend feltétlen megóvása tekin­tetben. Hangsúlyozza a nyilatkozat, hogy a párt a magyar nép politikai érvényesüléséért és gaz­dasági boldogulásáért kizárólag törvényes esz­közöket kiván igénybe venni és határozottan elutasít minden egyéni, vagy pártdiktatúra létesítésére irányuló' kalandot, amely az orszá­got kül- és belpolitikai vonatkozásban feles­leges kockázatoknak tenné ki. Schandl Károly: Semmi sem bizonyítja Gömbös Gyula kormányának franciaellenes politikáját. Ilyet csak a prágai lapokban lehet olvasni Jellemző, hogy már akkor, amikor Gömbös kormányra lépett és még semmi sem bizonyította, hogy franciaellenes politikát fog-e folytatni, Prágábam már ilyen híreket terjesztettek. Bassay Károly: Nem kellett volna Rómába sietni! Schandl a román-jugoszláv-cseh gazdasági szövetséggel szemben ma is osztrák-olasz-ma­gyar vámunióban látja a kibontakozást. A vitát ekkor megszakították. Az elnök ja­vasolta, hogy a legközelebbi ülést március 16-án tartsák és folytassák az államkölcsön felvételéről szóló javaslat tárgyalását Pakots József á napirendhez szólva kifogá­solta, hogy Boross Elemér írónak „Forgószél" című színmüvét eltanácsolták a Kamaraszín­ház műsoráról. Gál Jenő kifogásolta, hogy egyes irodalmi és társadalmi egyletek előadásain rend­őri küldöttségek jelennek meg. A többség ezután az elnök napirend! U­vaslatát elfogadta. Az fllés háromnegyed 10 órakor ért véget. Elöljáróság! ülés az ipartestületben (A DfilrmgUnrorszáfj munkatársától*) Az Ipar­testület elöljárósága szombaton Takács Béla elnöklésével ülést tartott. Az elnöki megnyitó után Fej fis Ferenc kiosztotta a segédleveleket; majd Gyuris István titkár ismertette a miskolci Ipartestület átiratát, amely a vfflamoségők és a rádiócsövek megadóztatása elleni akcióra szó­lítja fel a szegedi ipartestületet. Ugy ehez aa átirathoz, valamint a békéscsabai ipartestület azon átiratához, amelyben az OTI országos építkezési alapjából 10 millió pengő kölesed megadasát kérik a belügyminisztertől, egyhan­gúlag hozzájárult az elöljáróság. Gyuris titkár ezután ismertette a kereske­delemügyi miniszternek az ipartestületekről szóló uj törvénytervezetét, amely vttás kérdé­sek eldöntését célozza. Az elöljáróság hatályra kivül helyezését kéri annak a rendelkezésnek, amely megengedi a kereskedőknek, hogy a szak­májuk körébe tartozó iparcikkek előállítását el­vállalják. Ingyen olvashatja a Délmagyarországot mert visszakapja elköltött pénzének 5%-át, ha takaré­kossági szervezeténeküzletei­ben szerzi be szükségleteit.

Next

/
Thumbnails
Contents