Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-07 / 54. szám

in. r Orvosszakértői vizsgálatok az elégetett Tóth Ilonka Ügyében Az orvosok nem íalálíak vérnyomokat a Korzó Mozi kazánházában lefoglalt késen (A Délmagyarorszldg munkatársától.') Zombo­ry János vizsgálóbíró Bálint Kálmán mozifütő ügyében elrendelte, hogy dr. Gyurlcza Sándor és dr. Knall János törvényszéki orvosszakértők a törvényszéki orvostani intézetben vizsgálják meg a Korzó Mozi fűtőházában talált disznó­ölőkést és a kazánház faláról lekapart vakolat­részeket. Dr. Burger Béla védő kérelmére a vizsgálóbíró megengedte, hogy a vizsgálatnál ellenőrző szakértő működjön közre. A vizsgálat­nak azt kellett kiderítenie, hogy a késen és a falrészeken felfedezhetök-e a vérnyomok. Mert ha vérnyomok találhatók, akkor nem kétsé­ges, hogy Bálint Kálmán elégetés előtt feldara­bolta Tóth Ilonka holttestét. A vizsgálat során megállapították, hogy a késen semmiféle vérnyom nem mutatható ki. Ugyanilyen eredménnyel járt a vakolatrészek vizsgálata is. Itt sem találtak az orvosok vér­nyomokat. Hátra van még a vakolatrészek egy kis részének megvizsgálása. Az orvosszakértők kedden terjesztik be véleményüket a vizsgáló­biróhoz. Zombory vizsgálóbíró hétfőn megkereste a közkórházat, ahol Tóth Ilonkát többizben ápol­ták különböző betegséggel és a leány beteg­ségeire nézve kért felvilágosításokat. — Arra kívánok még rámutatni, Hogy ha a csatornázás és a magasnyomású viznek a külváros részére biztosítása most nem törté­nik meg, belátható időn belül nem jut a város abba a helyzetbe, hogy ezt a kérdést a megol­dás stádiumába juttassa. És ha valamiké«-, ugy most fokozottan kötelessége az illetéke­seknek a külvárosrészekről, azok polgárairól való gondoskodás. A LIoyd~Társulat elnökválasztása Egy csendesebb országgyűlési képviselővá­lasztás előkészületei nem okoznak olyan hul­lámzást, mint a Lloyd-Társulat küszöböd álló elnökválasztása. Már három hete tárgyai­iák uton és útfélen, pertraktálja a sajtó, fo­lyik a kapacitálás, és főként a hivatalos és nem hivatalos jelölés. A Lloyd választmán nyolctagú jelölőbízottságot küldött ki az c' nök személyében való megállapodásra, de a jelölőbizottság ép ugy kénytelen ismételten megváltoztatni elhatározását, mint ahogy a választmány sem tartotta fenn eredeti állás­pontját. Miután az elnök személyét illetőleg az el­ső perctől kezdve súlyos nézeteltérések me­rültek fel, a Lloyd diplomatái ugy akarták at elnökválasztás problémáját megkerülni, hogy senkit sérelem ne érjen. A számítás azon­ban nem vált be, mert akadtak — és a látszat szerint tekintélyes számban —, akik a két elnökjelölt közül egy harmadik megválasztá­sát tartják kívánatosnak. A hétfői választmányi ölés összehívását Weil Zsigmond és társai kérték, akik azt az indítványt terjesztették elő, hogy a 12-iki közgyűlés mond ja ki az alapszabályoknak oly módon való megváltoztatását, hogy a jövőben két elnöke legyen a Lloydnak és mindjárt a március 12-iki kőzsrvűlés válassza is mekmfad a két elnököt. A Lloyd-választmány jogási tagjai, 'dr. Bodnár Géza, dr. Barta Dezső és dr. Kertész Béla hangsúlyozták. hogy ez az indítvány nem kerülhet a 12-iki közgyűlésen tárgyalás­ra, mert nincs kitűzve a napirendre. Feltéve azonban, hogy mégis tárgyalná a közgyűlés, a választást nem lehet megtartani, mert az alapszabályok esetleg elfogadott módosításá­nak jóváhagyását be kell várni, mielőtt meg­választanák á két elnököt. Egyelőre tehát csak egy elnököt választhat a közgyűlés. Dr. Barta Dezső mindjárt azt is bejelentette, hogy ha a közgyűlés mégis két elnököt választana, — a maga részéről megfellebbezi a határozatot, amelyet a belügyminiszter kétségtelen® meg­semmisít. Wimmer Fülöp azt vitatta, Kogv voft már ilven eset a textiliparosok egyesületében és nem lett belőle semmi baj. Kijelentette, Eogv feltétlenül a kettős elnökség mellett van és mindent elkövet, hogy a közgyűlés elfogadja ezt a javaslatot. Elhangzott még több felszó­lalás, valamennyi a kettős elnökség ellen. Dr. Kertész Béla, hogy a közgyűlés törvényszerű­sége r biztosítva legyen, azt az Inditványt tette, hogy a közgyűlés döntsön az alapszabálvmó­dositás fölött és amennyiben a kettős elnöksé­get fogadta el, akkor ne e jtsék meg a választást, hanem várjanak azzal a miniszteri jóváha­gvás leérkeztéig. Wimmer újból vitatta a két elnök azonnali megválasztásának helyességét. Végűi Is az elnök titkos szavazást rendelt el a kérdés fölött, aminek eredménvekénen azt a határozatot hirdette ki, hogy a Lloyd-választ­mánya javasolja a közgyűlésnek, hogy a jelö­lőbizottság határozatával szentben mondja ki az alapszabálvok megváltoztatását és váTasz­szon ugyanakkor két elnököt. W* _ ^ _ ** javítást, áthwást és átalakítást vállalok bvWl I 9 Jf V és azonnal kéeritak m-mm ___ Péti, Ptispftk noca lí. PflspOtrtiMAr jlüDcriTlailll m8g8tt. Elsőrendű munka. 149 Szőlőoltványok, hazai sima és gyökeres szőlővesszők, álla­milag ellenőrzött telepemen, fajtisztán be­szerezhetők. Cim: Szabó Flórián, Gyöngyös. Kérjen árjegyzéket. n A kisvasút talpfái A vizsgálóbizottság mindent rendben talált (A Délmagvarország munkatársától.) Szűcs Imre tőrvényhatósági bizottsági tag az egyik régebbi közgyűlésen bejelentette, hogy értesü­lése szerint a kisvasút számára vásárolt talp­fák szállítása körül különböző hibák tör­téntek, a leszállított talpfa minősége nem fe­lel meg az előirásnak. Javasolta, hogy a köz­gyűlés rendelje el a szakértői vizsgálatot. A közgyűlés felhatalmazása alapján dr. Pálfy József polgármesterhelyettes elrendelte a vizs­galatot, bizottságot alakított, amelynek el­nökévé dr. Veress Gábor államvasuti üzlet­:-nzgatót, tagjaivá pedig Korányi Jenőt, a vil­lamosvasút igazgatóját, Korén Emil államvas­uti főfelügyelőt, az üzletigazgatóság pálya­fenntartási osztályának vezetőjét, Czigler Ar­nold épitési vállalkozót és Főző Mártont, a kisvasút üzemvezető főmérnökét nevezte ki. A bizottság most fejezte be a vizsgálatot és annak eredményéről részletes jelentést terjesztett a polgármesterhelyettes elé A jelentés szerint a bizottság huszonhárom helyen vizsgálta felül a pályatestbe beépített uj talpfákat, amelyekkel a régi, elkorhadt talp­fákat cserélték ki abból a szempontból, hogy minőségűk megfelelnek-e a forgalmi viszo­nyoknak és a követelményeknek. A bízottság azt állapította meg, hogy a talpfák kifogásta­lanok, a talpfaszállitmány átvétele a legna­gyobb körültekintéssel és gondossággal tör­tént, a talpfák beépítése körül sem észelelhető semmiféle hiba, vagy szabálytalanság. Meg­állapított a bizottság, hogy a kisvasút pá­lyatestébe eredetileg, tehát még 1926-ban be­épített talpfamennyiség 10.1 százalékát cse­rélték eddig ki, dé az egész kicserélendő anyag sem haladta meg a husz százalékot, ami rendkívül eredmény, mert hasonló forgalmú kisvasutaknál hat év alatt általában a talp­fák ötven százalékát kell kicserélni. Megvizsgálta a bizottság a kisvasút egész pályafenntartási rendszerét is és megállapítot­ta, hogy ezen a téren sem történt kifogásolha­tó. A pályafenntartás a követelményeknek és az előírásoknak mindenben megfelel. Korén Emil főfelügyelő és Főző Márton igaz­gató külön-külön tanulmányt dolgozott ki, az akácfából készített talpfák használhatósá­gáról. Mindketten a város rendelkezésére bo­csájtották tanulmánvukat. A vizsgáló bizott­ság jelentését dr. Pálfy József polgármesterhe­lyettes az üzemigazgatóság legközelebbi ülésén is bemutatja. HIRE HASZNALJA FgEL A VAROS A GÁZGYÁRI PENZEKET A DÉLMAGYARORSZÁG ANKÉTJE KOrmcndy Mátyás hozzászólása (A Délmagyarország munkatársától.) A gáz­gyári pénz felhasználása ügyében megindított ankétunk során most Körmendy Mátyás or­szággyűlési képviselő nyilatkozik. Hozzászólá­sa a kővetkező; Véleményem szerint a városinak nem ad nagy gondot, hogy mire fordítsa a gázgyár ál­tal fizetendő 1,400.000 pengőt. Annyi égetően sürgős, megoldásra váró probléma van," hogy talán csak a legmegfelelőbb ,a legsürgősebb kiválasztása fontos. Megoldásra váró feladatok közöl legelsőnek tartom a Mars-tér rendezé­sének kérdését. Ki kell köveztetni legalább fe­lét a térnek, még pedig olyan módon, h^gy az megfelelően tisztántartható legyen. Ugy ér­zem, ennek bővebb indokolását nem kell külön kifejtenem. Az csak természetes, hogy a város piacterét olyképen kell kialakítani, hogy an­nak használata ne legyen az időjárástói füg­gővé téve. hogy ne csak száraz időben, hanem mindenkor beállhassanak oda a piacra kocsin érkezők. '— A Mars-tér melleit csaknem egyenlően fontosnak tartom a Szent István-tér rendezését. Ez a tér a város szivében fekszik és jelenlegi állapotában valóságos szégyene a városnak. Nem is kell külön kiemelnem, hogy ez a tér is piac célokra szolgál. Feltétlenül módot kell találni arra, hogy a készítendő munkatervbe a Szent István-tér rendezése is belekerüljön. Vé­gül ebben a keretben tartom megoldandónak a külváros csatornázási és vlzzet való ellátá­tásának kérdését. Ez nem hajtható végre tel­jesen ebből az összegből, — azzal tisztában va­gyok —, azonban az alapokat, amelyeken maj­'dan a kérdés végleges megoldása felépülhet, ebből az összegből lerakhatjuk. — Rá kell mutatnom arra, hogy a csatorná­zás és vízhiány miatt a nagykörúton kívüli részek lassan szinte elnéptelenednek. Ma már senki sem hajlandó arra ,hogy az uccáról _ és sokszor igen messziről hordja a vizet, vizes lakásban lakjék, keres olyan lakást, ahol mindettől meg van kímélve. Ezek a házak így hova-tovább megszűnnek. — A külvárosnak magasnyomás vízzel való ellátása magára a városra nem jelent holt be­fektetést. A város ugyanis a vízdíjjal amorti­zálhatja befeketetését. Ha hozzávesszük még azt is, hogy a lakások előnyösebb értékesíté­si lehetőségével a közszolgáltatások összege is emelkedik, megállapítható, hogy nemcsak a külvárosi polgárok kulturszükségletének ki­elégítése, hanem anyagi szempontok is követe­lik ennek a problémának megoldását. A kül­város csatornázása érdekéből elsősorban olyan tervek elkészíttetését tartom szükségesnek, amelyek az egyöntetűséget, valamint a csator­názásnak a város egész területére való kiter­jesztését biztosítják. Ugy hiszem, aránylag ez nem jelent olyan összeget, amely a rendelke­zésre álló keretbe beleilleszthető nem volna.

Next

/
Thumbnails
Contents