Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-05 / 53. szám

lát. ^ Csak rövid ideig még a készlet (art P1"48 PoIIák Testvérei«, Csekonics u. és Széchenyi tér. rom nap múlva megint Szegeden volt és az aranyos szerelem tovább szövi édes szálait... A Swgedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma — ume.ly bátor kedvvel és komoly szándékkal egyre értékesebb munkát végez, — jövő vasárnap igen érdekes irodalmi csrtet rendez. Szegedre invitálta a fiatal magyar irodalom bárom kitűnő egyéniséget, akik ezúttal először fognak Szegeden szerepelni. Az uj irói törekvéseket ismertetni, majd Illyés Gyula, a fiatal lírikusok egyik legtehetségesebb tagja, Németh László^ a nagy készüliségü esztétikus és Gellért Andor Endre, akinek nem egy regénye keltett már feltűnést. Március van és határtalan az élet... Páger Antalról mesélik a pesiti müvészasztaluknál, hogy hire-neve-sikere egyre nő, de egy kicsit még mkndig szereti magát — fiatalítani. Egy kollégáról folvik a szó, felmérik tehetségét és éveit, mire lágerünk a következő nreciz matematikai felelettel válaszol: — Ó igen, még Makóról ismerem! Együtt jártunk iskolába, én 14 éves voltam, ő 16, En most 28 éves vagyok, ő — 42... Bárányi Tibor főispán beszélte el a következő, valóban angyali történetet. A felvidéken történt egy kilünő szolgabíró nagy társaságban utazott a vicinálison. Bekopogtatott a fülkébe a kalauz: kérem szépen a jegyeket! — Szabadjegy? — felelte szolgabiró-hősünk keményen és határozottan. — Az lehet — szólt tovább a kalauz, —, de kérem megmutatni! — Szolgabíró vagyok, szabad jegyem vanl — Még akkor is kérem a jegyet felmutatni. Most már erősen és keményen méltatlankodott szolgabiró-hősünk: — Ne zaklasson! Micsoda marhaság ez!... A kalauz pedig rendületlen nyugalommal és bölcs filozófiával igy zárta le a viitát: — Kérem, az államvasút nem alkalmaz, csak szállit marhákat... Szeged régebbi városkéoének kialakulása Irta: Cs. Sebestyén Károly igazgató, muzeumi őr. TL A vártól északra és északkeletre is volt nehány kisebb-nagyobh sziget, s a szegediek ezeket is megszállták valósz'nüleg szintén elég korán. Itt laktak főleg a hatn-szattal foglalkozó népek. Idővel hét szigetet foglalt magában ez a városrész, amelyet Felsőszigetnek, később Felsővárosnak neveztek. Sem a nagy alsó sziget, sem a Felsőváros hét szigetének lakói nem voltak u. n. városalkotó etem. Foglalkozásuk a külterjes gazdálkodás volt. A halászat és a pásztorkodás félig nomád életmódja valósággal centrifugális erővel hatott, ainely mindig ujabb és ujabb, nagyobb és kijebb fekvő földkerületek megszerzésére indította az embereket s mindez szöges ellentétben volt a városképzés folyamatával. Tulajdonképemi városképző elem itt csak a vár és részben a Paláik lakossága lehetett, azok a népek, amelyek a sdszállitás körül voltak elfoglalva, a hajósok, hajóépítők, szekeresek, azután a város iparosai és kereskedői Csak ezek képviselték azt a centripetális erftt. amety képes várost alapítani és fejleszteni A város legrégibb részét < magját képező középkori vár alapját és terjedelmét ismerjük, sőt falainek, kapuinak és tornyainak alakját is megl ehető« pontossággal sikerült rekonstruálni. Az 50—51 ere.r négyzetméter területű vár alakját bizonyosan a térszin, a s7i st alakja saab-a meg. Szafcélytabw* négyszög alakú, n négy snrkáa egy-egy kerek toronnyal, a négy világtáj felé pedig egy-egy tornvon kereztül vezető kapuval. A tornyok kettősek voltak, a menynyiben a lőréses felső peremükön belül volt még <-gv keskenyebb, szinten lőréses peremű ujpfeb toronyemelet. Ilyen volt a déli kaputorony és a mentsvárnak szolgáló egyik vi¿menti hatalmas kerek torony is. Ennek a toronynak az alapját mosta ki a Tisza mostanában, ugy, hogy most is látható a Kultúrpalota előtti part részen Megcsonkított állapotban fennállott egészen a város rekonstrukciójáig. A vár négy kapuja közül egy délr j nyílott a Palánk felé, egy északra a Felsőváros fel a harmadik a nyugati fal közepén volt, a negyedik pedig a Tisza folyóra nyilt s ott valamikor a a átkelő hidra vagy kompra szolgált A vár egyik Mdalát a Túsza vize mosta, a bírom szárazföidi falát iedig a Tisza vizével táplált széles árok vette körül. Mindezt régi, a 18. századból származó tervrajzok alapián lehetett me^Sllapitniri. A vár belsejéről kevese1 tudunk. A középkorban bíaenyosnn tele volt apró fából ép ¡tett házakGesztenyepüré! Ez ma a legolcsóbb ós l^ciobb tiszta ! Naponti friss k£tian kapható P 1-40 kg.-kénl. Olcsóbb mintha ottboit bajoskodna (Mnlt MUller dlótfiröde, Mérel ucca 21. Telefon 26—69. — Rendelést házhoz szállítok. »3 kai, »melyek valószínűleg a két-két ellenkező irányban fekvő kaput összekötő uccák mentén feküdtek. A szokásos palota, élésház vagy gabonaMi, swtSháB, fepyverház, porház (puskaporos-ház) azután kaszárnya, istállók és eselédházakon kívül, volt kolostor», és templom» is a várnak. A bwgsstetejű szerzetes templom, melynek a szentély mellett álló nyotcszögfi fcarrsu tornya vott, még a 17. század végén épen állott a vár közepe táján. Az alapjai még most ís ott lappanganak a földben, a mostani várrom és a városi színház közötti területen. A vár déli oldalához csatlakozott, mint már fentebb emitt ettem, a vár szubnrbiuma, a vár alatti nyílt város, a későbbi Palánk. Fi a városrész a Bonban nem csatlakozhatott közvetlen a vár falihoz, mert közte és a fal között volt a széles, vizzel tett várárok és a déli kaput védő eleműnek nevezett vécMVsánc és a felvonóhíd Azonkívül ott terjeszkedett a várhoz tartozó Latrán- vagy lifttorjáa-íér, a középkori váratk « n huszárvára, a lovasság karózattal körülkerített helye, kaszárnyával, istállókkal. A régi Palánk településének térképe nem igen váltogatott az évszázadok follyaTnán. Ez a fennmaradt 18. századbeli tervrajzok »lapján pontosan megállapítható. Volt egy főuecája. bizwnvossn az első település accája ,amely ¿szak-déli irányban, s vár déli kapujától vezetett régig az egész sziget hosszán, a sziget déli sarkán fekvő kis>- vagy klnstromkapnig. Er a* ncca ma is. megvan az Tskola-. mo Apwonyt Alh«rt-«eeába<n. Egy nagyobb ucca keresztezve a kőase^ie táján, ez a mini Somogyt-ure», »melynek régi neve Keresit-weca volt. Alsó végétől' kanyarodott egy harmadak twrra kelet felé s nagy ives vonalban fogta köriiT a váró« templomának, az ősi Seent Deweter-trmplom ciwtermét. Er az eleinte kicsiny templom körülbelül ugyanakkor épült, »mikor alkalmasint Franciaországból való» kőművesek építették a szegedi vár falait. Erről tanúskodik többek között a fennmaradt régi torony fr> Alsóváros első települése ama naeyfontossásn nt mellett történt, amelv a Bácskából vezetett a szegedi várba. Ma körülbelül a Vadkert-tér. Srfrftánv-nepa, Főldmfves -UCCft, Mátyás kfrálv-téf. PzentháromsánMiorct fránya jelzi ezt az utvonalat. Ez volt az a bosszú ncca, amelyet Berfrandon de la Broquifre- 143"?. évi útleírásában felemlít. Ha az árvfz előtti városterveket nézzük, vilá"fl-san látszik, hogv Alsóváros nccál nem terv szerint. hanem maguktól rafzolődtak a város térkénére, a természet adottságok szerint A régi térki'pek ősszebastmlitásábóT az is k'tflnik, hogy alicr tőrtént vsTrtmi változás az mvavanatak vezetésében vagy a telektömbök alakjában. Ha ez az álTIt.ís az utolsó szár év áTTapotára érvényes, akkor, amikor számtalan árvíz, tűzkatasztrófa sújtotta és rmsztttotta e városrészt, akkor bátran mondhatnrk. hoTv a városrész külső képe. az ezt az időt megelőzd korban sem változhatott nagyon s e szerint az árvizelőtti várostervtTi megtaláljuk a legrégibb alsóvárosi település alakját Alsóváros első temploma a Szent Péter-egyház, nyomtalanul elenyészett. Mostani temploma, a Ferencrendi barátok Havi Boldogasszony-temploma csak 1497—1508 között épült, a régi szegedi templomok közül az egyetlen, amely megmaradt s ma is fennáll. Vannak, akik azt mondják, hogy Mátyás király segítségével épült a templom s ezért szeretik Mátyás-templomnak is nevezni. Pedig nincsen semmiféle hitelt érdemlő bizonyíték arra nézve, hogy a nagy király építette volna a templomot. Egyáltalán nem látszik meg a templomon, hogy fejedelmi donátora lett volna. A nmwtMil ufságirás szenzációid: PA AL 10 IS MPOOTDEGENYE: H Habsburgok trón nélkül. Közlését máircins 12 én, vasárnap kezdi meg a OÉLMA6VA RORSZÁG Paál Jób riportregénye: Krónika az Isten kegyelméből való Imperátorok utódairól^ akiket a kerek nagy világ minden részébe széjjelszórt az ÉLET; az ébren álmodókról, akik még mindig hisznek abban, hogy a királyi paloták trónjára visszakerülnek a számkivetettek; csillogó kastélyok és megmérhetetlen dominiumok sorsáról, ami emberöltőknek ad még munkát és gondot és mindarról, ami a trónok fényének árnyékából eltűnt és megmaradt... Habsburg ifthf rreöfH müfattfoznoK a szenzációs riport sorozatban sorsukról. Napi folyta tápokban, kizárólagos joggal közli Szegedon a DÉLMASYARORSZÁÖ A sorosat egyes cikkei külön-külön is szenzációs riportok. Hétfő, raárc. G. Tisza 8 lieori Kulenkampff hegedüest Kisér: Dr. Herz Ottó Jegy Délmagyarország Jegyirodánál Párisi fóagy fflruliáz Szeged | 24 filléres rövidáruk 12 gombolyag varrócérna 12 drb szinos varró fonál —¿4 5 gombolyag stoppolópamut —J24 1 doboz 9 gombolyag retikül stoppoló pamut —.24 24 drb gyöngyház, v. cérnagomb —.24 5 drb paplangomb —.24 Katonai v. cserkéss síp zsinór —.24 12 drb gallalit ruhagomb —.24 16 drb arany v. ezüstszinü fémgomb —.24 6 drb szines betétes nikkel gomb —.21 3 drb gumi harisnyacsat —JM 1 méter harisnyakötő gumi —24 3 dkg gombostű —.24 100 drb üvegfejü gombostű —.24 24 drb biztosítótű —24 12 drb eakkszoritó hullámcsat —.24 1 drb vizondolálócsat —.24 3 levél 75 drb varró« —.24 9 drb aoél inggomb —.24 1 vég, 10 méter fekete; v. fehér pertli —.24 6 méter kö.per szalag —£4 Most vésArotton!