Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-28 / 70. szám

DÍLM AGYARORSZÁG 8ZGOBD. Sxerke*ztO*«g: Somogyi ucca «2.Lem. Telefont 23-33.^KIadóhlvaial, kOlctOakanyvMr «• tegyiroda - Aradi facca S. Telefon : 13-00. - Nyomda r löw Lipót ucca 19. Telefon t 20-34. Tdvlratl levélcím • Dílmaoyaronzég Szeged Kedd, 1933 március 28 Ara 16 fillér ^ö. IX. évíolyam,^6#: sz. ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20 vidAken «• Budapesten 3-00, KUIftfldtfn C-40 pengd — Bqyet «zAm Ara h«tk»z« nap ÍO, vosAr» é* Ünnepnap M fill. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megfe­lenix héHO Kivételével naponta reggel Panorámák a víztoronynál Az ember sose tudja, hogy mire jó egy ilyen víztorony. Tehát nem olyan, mint ami­lyen például Bécsben van s mint amilyent az emberi kéznél sokkal hatalmasabb erők, a természet erői alkotnak. Hanem ilyen. Mint amilyen itt is van. Nálunk, Szegeden. A Szent István-téren. Amelyet mulandó emberi erők hoztak létre. Amely maga is mulandó. Mint minden, ami körülötte van. S mint a tér, amelynek szegedi viszonylatban is gyalázatos kövezete és bűzös pocsolyái fölé magasodik ki a — víztorony. Valamikor minden márciusban az állította tf víztornyot az érdeklődés homlokterébe, hogy nem adott elég vizet. Szidták is érte. Nem a hatóságot, mint ahogyan sokan hitték. A víztornyot. A bajon ugy ahogy segítettek. A mi tudomásunk szerint nem a víztorony, hanem a hatóság részéről és annak a hangoz­tatásával, hogy nincs azoknak igazuk, akik a mérnökséget hibáztatják, mert a víztorony nem rendelkezik elég vízzel. Most, utólag sem szállunk vitába ezzel a felfogással, de annak a megállapításával talán nem végzünk des­truktív munkát, hogy minden pohár vízért, amelyhez uj artézi kutak fúrása folytán jutott a víztorony « a viztorony révén a lakosság, a városháza magának vindikálta az —érdemet. A szegedi viztelenség korától az európai esz­telenség koráig nem egészen husz év telt el. Ahogy a Iegvészesebb bizonytalanság sürü ködéből visszanézünk husz év előtti virányos életüak napsugaras esztendeibej ugy tűnik fel, mintha rettenetes megpróbáltatásaink közben évszázadok multak völna el, de a szegedi vizprobléma még mindig megoldat­lan, a víztoronyba bekapcsolt területeken ka­punk vizet esetleg a második eméleten is, de a város nagyobbik felének lakói még mindig Uccai kifolyókkal váló vergődésre vannak utalva s a viztorony — visszajáró kisérteti most is szimbólum. De félreértés ne támadjon valahogy az is­tenért. A víztorony szimbólum. Esetleg víz­nek is szimbóluma. De nem annak a viznek, amely a víztoronyban van, vagy amelynek a víztoronyban kellene lenni. Szimbóluma azonban még valaminek. Szimbóluma annak a módszernek, amellyel se közigazgatásban, se magánéletben, se városépítésben, se ide­genforgalom megteremtésében boldogulni nem lehet. Forduljunk csak be az ártézi kútnál a Kos­suth Lajos-sugárutról a református templom felé. Nem valami nagystílű látkép, amely elénk tárul. A térség, amelyet meglátunk, a körülményekhez képest elviselhető, szépségét és hatását azonban kevés munkával és költ­séggel fokozni lehetne. A kis református templom mögött — egyik értékes szegedi épület — még aszfaltjárda húzódik, a kocsiút, amely a Tisza Lajos-körut felől a Madách­uccába visz be, még megjárja. De aztán elke­rülhetetlenül a Vidra-ucca dicső talajára kell lépnünk, ha le akarunk jutni a Szentlst­ván-térre, ahol a víztoronyról a város panorámáját akarjuk megnézetni az idegennel. Mi történik azonban azzal a E a n o rá m á v a 1, amely a viztorony tövé­én terpeszkedik? A világ legrosszabb, leg­megrongáltabb és legéletveszélyesebb bazalt kövezetével, amelyet lépten-nyomon meg­szakítanák piszkos és büdös vizű pocsolyák? Az ilíeinhely-rommal, amely a tér Vidra-ucca felöli szögletében őrzi szégyenünket s amilyen állapotba közvagyont a világ legelhagyottabb zugában sem engednek jutni? Mert elhisszük, hogy nem lehet megakadályozni, hogy bor­tól vagy pálinkától duhaj részeg legények be­verjenek ablakokat. De azért viselnie kellene valakinek a felelősséget, hogy két-háromszáz méternyire attól az épülettől, amelyben a mérnöki hivatal összes osztályai székelnek, városi vagyont igy lehet elhanyagolni: meg­rozsdásodni, kidűlni, bedűlni, pusztulni hagy­ni. így bántak el városi vagyonnal a fürdő kádosztályának emeletén is, ahol a másod­osztályú kádfürdő kabinjaiban egy időben —' nem is olyan régen — olyan állapotokat le­hetett találni, mintha a megrozsdásodott, meg­rongált, tönkre tett berendezést a muzeum ásta volna ki valamelyik virágzó ókori város omladékaival. f Liftet a fogadalm! templom 'és lif­tet a városháza tornyába: Ha végleg nem is megoldható igy ez az ide­genforgalmi szempontból sem elsőren­dűen fontos kérdés. Magaslati panorámát azonban olyan földszinti panoráma nélkül mutassanak, mint amilyen a viztorony tövé­ben fogadja a gyanútlan idegent. Az idegen­forgalmi „hivatal" vezetője —• vezető hivatal nélkül — a jelek szerint buzgón foglalkozik a dolgaival. De téves uton jár, amikor ami idegenforgalmunk föllendítésére kizárólag idegenektől kér eszméket s amikor azt hiszi, hogy van időnk megvárni, hogy éveken, esetleg évtizedeken át aprólékos reformok lassú tempójával épüljön ki a kis szegedi idegenforgalom: A külföldi németellenes tüntetések miatt „ellenakciókra készülnek a rohamosztagok Megalakították a különleges akclóblzottságoi — Pogrom-fenyegetések 1« (Budapesti tudósítónk telefonjeleniése.) Ber­liniből jelentik: A nemzeti szocialista párt nagy­szabású zsidóellenes propagandára készül. A nemzeti szocialisti lapok szerint, ha a külföldi kormányok a legrövidebb időn belül nem te­szik lehetetlenné a külföldi németellenes tünte­téseket, akkor a birodalmi kormány nem alia'dályot­za meg, hogy a birodalom minden ré­szében ellenakciók induljanak meg. A nemzeti szocialistád már felkészültek ezekre az ellenakciókra. A rohamosztagosok mindenütt megalakították a különleges akcióbl­zottságot, amelynek az a feladata, hogy figyelemmel Kí­séri a külföldi eseményeket és szükség eselén belül azonnal ellenakciót indii. A továbbiak sorám a vidék elleni ellenakció azt is eredmé­nyezheti, hogy bojkottot mondanak ki a zsidó üzleteikre és bevezetik a numerus clausust az egye­temeken. K birodalmi Kormány — irjáK a HorogKeresz­tes lapok — a zsidóellenes gyűlésekkel szem­ben olyam álláspontra helyezkedik, amilyen ál­láspontot a külföldi kormányok foglaltak el a nérael-pljcnes tüntetésekkel szíemben. Hitler tegnap megbbszélést f olyMott Goébbels propagandaügyi miniszterrel. A megbeszélésen nagyrészt azzal foglalkoztak, hogyan lehetne védelcezni az Amerikában és Angliában a kor­mány ellen megindított hadjárattal szemben. Beavatott körökben kijelentették, hogy a nem­zető swxáalista mozgalom a legközelebbi na­pokban szigora rendszabályokhoz folyamodik Németországban a külföldöm folytatott izgatá­soknak értelmi szerzőivel és kihasználóival szemben. Dr. RosentHal Leót, a „Vorvarts" clmü lap szerkesztőjét ina letartóztatták. Einstein kiálív&nya Parisból jelentik: Á. Paris Midi híradása sze­rint Einstein, aki Newyorkból jövet Le Havre­ba érkezett, kiáltványt intézett a viliág müveit népeihez. Kiáltványában kijelenti, hogy Né­metországban nyers erőszakkal nyom fák el a szabadon gondolkodó embereket és zsidókat. Felhívja a haladás barátijait, fogjanak össze ennek az állapotnak megszüntetése érdekében, Heves németellenes lttníeíések Varsóban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Var-* sóból jeleintik: A lengyel fővárosiban hétfő rt nagy németellenes tüntetések voltak, amelye­ket a varsói zsidóság rendezett. A' tereken tartott népgyűléseken kimondották", hogy a né­met árucikkeket bojkottálják. Délután 5 órakor az összes üzleteket bezárták. Az esti órákban a tüfrateffiéseK veszedelmes méreteket öltöttek. Többezer főnyi tömeg vonult a német követ­ség elé, ahol parázs tüntetést rendezett. Már­már megrohanták az épületet, amikor a rendőr­ség közbelépett és rövid harc után a tüntetőket szétoszlatta. Németellenes tüntetés volt a varsói tőzsdéin is, ahol egynapos üzleti szünetet határoztak el és kimondották, hogy a németekkel nem kötnek üzleteket. Április 25-ig elnapolták a leszerelési értekezletet Genf, március 27. Az angol leszerelési terv vitá ja során N a d o I n y német nagykövet üd­vözölte Nagybritannia lépését. Élénk figyelmet keltett Hitler beszéde egy részletének felolva­sása, amelyben arról van szó, hogy a német nép békében óhajt élni a világgal és a nem­zeti kormány kész minden népnek kezet nyúj­tani az őszinte megegyezésre. A" leszerelési érn tekezletnek el kell határoznia a fegyverkezés általános csökkentését és a fegyverkezés kin egyenlítését. Az értekezlet ezután április 2ő~lg elnapol-: ta üléseit, - • • —• .•

Next

/
Thumbnails
Contents