Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-23 / 67. szám

SZEGED. SzerketzlOaég: Somogyi acco Z2.Lem. Telefon: 23-33.-KlndóhlTotnl. kmcMnkOnyn&r tegylrodo ; Aradi uoea S. Telefon : 13-00. - Nyomda : I8w Lloól ucca IV. Telefon t 20-34. TAüratl é« le* leim • néli»HMTr«ro»>!4g ««eged Cslííörlök, 1933 március 23 Ara 16 fillér IX. évfolyam,-66rsz. Ető FIZETÉSI Havonta hetyben 3.ZO vidéken «• BodapeHen MK», kmmidUn »•40 pengd * Bgyet tsdm Ara héíUO»­nnp 1«, vnftdiw é* Ünnepnap 24 mi. Hír» detétek l«lr«lelo tarifa ssertnt. Megle­leni" h«MA klvétol«vel naponta reggel A demokrácia sorstragédiála Welle irta, hogy a mai Oroszország a legérdekesebb tanulmány a világ kapitalistái számára. S vájjon Németország nem a legér­dekesebb tanulmány anyagát nyujtja-e most a világ — demokráciája számára? A volt olasz külügyminiszter, S f o r z a prof, aki, mióta nem külügyminiszter, azóta nem egyszer mutatta már meg, hogy milyen kiváló szeme és milyen kiváló Ítélőképessége van az európai események számára, megírta a német szociáldemokrata párt bűneit s ki­mutatta, hogy a német szociáldemokrata pártnak mennyiben kell a felelősséget vállal­nia és viselnie a mai német belpoitikai hely­zetért. A történelem tisztánlátása talán ré­szeltetni fogja a német szociáldemok­rata párt felelősségében a német demokrácia polgári pártjait is. A harmadik birodalom a demokrácia birodalma volt s mi lett a de­mokrata pártok kezén ebből a birodalomból? Természetesen oktalanság lenne ezért a fele­lősséget a demokrácia nyakába varrni, de épen olyan oktalanság lenne akár a német polgári, akár a német szociáldemokrata pár­tokat erőszakkal mentesíteni a hitleri uralom létrejöttének felelőssége alól. A politikai uralmat nem lehet dogmák sze­rint berendezni. Aki a polgári szabadságjogo­kért küzd, az a polgári szabadságjogokat csak annak adhatja meg, aki a polgári szabadságot követeli. A gyülekezési és sajtószabadság a polgári demokráciának intézménye, követke­zésképen: gyülekezési és sajtószabadságot csak azok számára szabad megadni, akik a polgári demokráciát akarják és szolgálják. Amikor azonban a polgári demokrácia gyü­lekezési jogot és sajtószabadságot ad azok­nak, akik a polgári demokrácia ellenfelei, ak­kor lényegileg nem tesz mást, mint felfegy­verzi a saját ellenfeleit. A polgári demokrá­cia példátlan naivsággal gyakorolta a meg­szerzett uralmat s ebben a naivitásban osz­tozkodott vele a német szociáldemokrata párt is. A küzdő pártnak célja nem lehet az, ami célja az uralmon lévő pártnak. A küzdő párt követeljen demokráciát, követeljen szabadságot, követelje a polgári jogok teljességét, követelje az alkotmány tisz­teletét, mert mindezzel a követeléssel csak a saját küzdelme esélyeit javitja s a saját küzdelme fegyvertárát gazdagítja. Minél több jogot, minél több szabadságot harcolt ki ma­gának, annál több fegyvere van a további küzdelem számára. A jog és a szabadság nemcsak végcél, hanem eszköz is s a de­mokrata pártok, akár polgáriak, akár nem, a jognak és szabadságnak harci fegyvereivel élnek, vagy buknak, amíg uralomhoz nem ju­tottak. De a jognak és szabadságnak fegyverei által elbuknak, ha egyszer uralomra jutottak. Hitler pártja csak azoknak ad kenyeret, hiva­talt s csak azoknak biztosit alkotmányos jo­gokat is, akik hozzájuk tartoznak. Hitlerek csak a saját lapjaiknak adnak sajtószabadsá­got. Akik uralmuk ellen törnek, mégha alkot­mányos eszközökkel is, azokat biróság elé állítják, akik uralmuk szolgálatában bünt kö­vettek el, azok kegyelemben részesülnek. Hitlerékben van annyi öntudatosság, hogy még az állami bírói főhatalmat is pártcélok szolgálatába állitják. Ezzel szemben: a de­mokrata pártok a jogegyenlőség és szabad­ság álláspontjára Helyezkedve szabadon en­gedték folytatni azt az agitációt, ami a mai német berendezkedéshez vezetett. A német demokrata pártok, a polgáriak épugy, mint a szociáldemakrata párt a demokrácia beren­dezéseit, a demokrácia intézményeit nem védték meg azzal az erővel, de annak az erő­nek még egy töredékével sem, amivel azokat kiharcolták és megteremtették. Már pedig a demokrácia követelései nem okozhatják a demokrácia bukását A demokráciáért nem­csak addig kell harcolni, amig nincs, a de­mokráciáért akkor is harcolni kell, ha mór megvan. Nem szabad megengedni azt, hogy a demokrácia eredményeivel a demokrácia ellenségei küzdhessenek a demokrácia ellen. Nem azért verekedték ki a sajtószabadságot a német demokrata pártok, hogy Hitlerék saj­tója szabadon harcolhasson a demokrácia ellen, nem azért harcolta ki a német demok­rácia a gyülekezési jogot, hogy Hitlerék a német demokrácia által kiharcolt gyülekezési szabadsággal szervezzék meg a demokrácia ellenséges táborát. A német demokrácia fegyverezte fel a Jo­goknak és szabadságnak teljességével a de­mokrácia ellenfeleit csak azért, mert a dogmák tiszteletét többre tartotta, mint az élet realitá­sait. Hogy az élet realitása most mit mutat s mi lett a dogmákból azok kezén, akiknek ajándékba adták az általuk gyűlölt szabadsá­got s az általuk megátkozott jogegyenlőséget, az már semmire másra nem jó, csak arra, hogy tanulságot adjon a jövőre. De amig a demokrácia a dogmák tiszteletét az élet rea­litása elé helyezi, addig a demokrácia politi­kai uralmának múltjában nincs öröm s jö­vőjében nincs remény. Anglia nem ugy pa­cifikálta a búrokat, hogy felfegyverezte őket A német demokrácia pedig ugy akarta paci­fikálni a német császárság közszellemét hogy jogokkal és szabadságokkal fegyverezte fel a demokrácia kérlelhetetlen ellenfeleit A világtörténelem eddig még nem mutatott arra példát, hogy az erőszak és a naivitás harcá­ból a naivitás kerüljön ki győztesnek. Interpellációk a képviselőházban hainall 2 óráig Az ellenzék kisebbségi véleménye a rokkantfavaslat vitájában — Elénk napi­rendi felszólalósok A budapest-sz@$edi útépítés — Szterényi szerepe a Háziipari Szövetkezetnél (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A Ház szerdaéjszakai ülése nyugodt mederben pergett körülbelül éjfélig, amikor Lázár Miklós a „Há­ziipari Szövetkezet" felszámolása ügyében bejegy­zett interpellációját terjesztette elő. Az interpel­lációt nemcsak az ellenzéki, de a kormánypárti oldalon is nagy figyelemmel kisérték. Nemegy­szer a megdöbbenés moraja futott végig a Házon, amikor Lázár Miklós az itt elfolyt pénzekről be­szélt Altalános felzudulás támadt, amikor beje­lentette, hogy Szterényi József báró, akinek egész sereg igen jelentős állása van, a szövetkezettől havi 2000 pengős fizetést, 600 pengős autóhozzá­járulást és ezenfelül még jutalékot Is kapott Ez­zel az üggyel kapcsolatban élénk derültséget kel­tett Sztranyavszky Sándornak egy közbe­szólása. Amikor Fabinyi kereskedelmi minisz­ter válaszában azt mondotta, hogy Szterényi ne­héz időkben anyagilag is támogatta a szövetkeze­tet és ezért többizben jegyzőkönyvi köszönetet ka­pott a szövetkezettől, Sztranyavszky önkéntelenül így fakadt ki: — Ez már talán mégis sok! A folyosókon még a késő éjszakai órákban i« sokáig tárgyalták az eseményeket Az ülésen először harmadszori olvasásban elfogadták az állami kölcsön felvételéről szóló javaslatot, majd megkezdték A hadirokkantakról • szóló javaslat' tárgyalását. A vitát Farkas Elemér hosszabb beszéddel nyitotta meg. A kérdés rendezése a nemzet becsületbeli tarto­zása — mondotta —, amelyre további morató­riumot adni nem lehet. Az előadó ezután szem­beszállt azzal az állitással, mintha Magyaror­szág talán mostohán bánna a hadigondozot­ti kkal. Bizonyos az, hogy pénzbeli támogatás tekintetében nem tartunk ott. mint néhánv nagy nyugati állam, de a kedvezmények nyúj­tásában sokkal tovább mentünk, mint az em­iitettek. Ezután Györki Imre indokolta meg az ál­tala benyújtott kisebbségi véleményt, hangoztatva, hogy még a mai súlyos gazdasá­gi helyzetben is többet lehetne adni a rokkan­taknak, mint amennyit a javaslat ad. A napirendi vita során Zsilinszky En­dre elégedetlenségét fejezte ki Bessenyey Zénó elnöklési módja felett majd ismételten a mi­niszterelnök nyilatkozatával foglalkozott, amely igazságtalanul gorombaségjg menő ki­fejezéseket használ vele szemben, aki pedig sohasem személyeskedett. Pintér László elismeri, hocy Németor­szágnak több megértést kellett volna tanúsíta­nia gazdasági téren irántunk. őrgróf P a 11 a v i c i n i György ú jból a „Függetlenség" cimü lap ügyével foglalkozott, majd hangoztatta, hogy a rádió kérdését azért hozta a Ház elé, mert arra akart utalni, hogy a kormánynak azokat a jövedelmeket ame­lyeket a rádió jelent, monopolisztikusan kel­lene felhasználnia. Eckhardt Tibor személyes kérdésben tiltakozott az ellen, hoíy olyan hireket ter­jesszenek. mintha az ő pártja a kormány­párttal békülni akarna. Berky Gyula azt válaszolta, hogy nem in­vitálják Eckhardt pártját. Bizunk abban — mondotta —, hogy a legközelebbi vála«7* után alkalmunk lesz Eckhardt képviselő urat vi^Tont nem látni. Ezután áttértek az interpellációkra. Peyer Károly interpellációjában kérte a kor­mányt, hogy ne akadályozza meg a lakásépít­kezéseket. Gömbös válaszában azt mondotta, hogy •

Next

/
Thumbnails
Contents