Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-23 / 67. szám

SZEGED. SzerketzlOaég: Somogyi acco Z2.Lem. Telefon: 23-33.-KlndóhlTotnl. kmcMnkOnyn&r tegylrodo ; Aradi uoea S. Telefon : 13-00. - Nyomda : I8w Lloól ucca IV. Telefon t 20-34. TAüratl é« le* leim • néli»HMTr«ro»>!4g ««eged Cslííörlök, 1933 március 23 Ara 16 fillér IX. évfolyam,-66rsz. Ető FIZETÉSI Havonta hetyben 3.ZO vidéken «• BodapeHen MK», kmmidUn »•40 pengd * Bgyet tsdm Ara héíUO»nnp 1«, vnftdiw é* Ünnepnap 24 mi. Hír» detétek l«lr«lelo tarifa ssertnt. Megleleni" h«MA klvétol«vel naponta reggel A demokrácia sorstragédiála Welle irta, hogy a mai Oroszország a legérdekesebb tanulmány a világ kapitalistái számára. S vájjon Németország nem a legérdekesebb tanulmány anyagát nyujtja-e most a világ — demokráciája számára? A volt olasz külügyminiszter, S f o r z a prof, aki, mióta nem külügyminiszter, azóta nem egyszer mutatta már meg, hogy milyen kiváló szeme és milyen kiváló Ítélőképessége van az európai események számára, megírta a német szociáldemokrata párt bűneit s kimutatta, hogy a német szociáldemokrata pártnak mennyiben kell a felelősséget vállalnia és viselnie a mai német belpoitikai helyzetért. A történelem tisztánlátása talán részeltetni fogja a német szociáldemokrata párt felelősségében a német demokrácia polgári pártjait is. A harmadik birodalom a demokrácia birodalma volt s mi lett a demokrata pártok kezén ebből a birodalomból? Természetesen oktalanság lenne ezért a felelősséget a demokrácia nyakába varrni, de épen olyan oktalanság lenne akár a német polgári, akár a német szociáldemokrata pártokat erőszakkal mentesíteni a hitleri uralom létrejöttének felelőssége alól. A politikai uralmat nem lehet dogmák szerint berendezni. Aki a polgári szabadságjogokért küzd, az a polgári szabadságjogokat csak annak adhatja meg, aki a polgári szabadságot követeli. A gyülekezési és sajtószabadság a polgári demokráciának intézménye, következésképen: gyülekezési és sajtószabadságot csak azok számára szabad megadni, akik a polgári demokráciát akarják és szolgálják. Amikor azonban a polgári demokrácia gyülekezési jogot és sajtószabadságot ad azoknak, akik a polgári demokrácia ellenfelei, akkor lényegileg nem tesz mást, mint felfegyverzi a saját ellenfeleit. A polgári demokrácia példátlan naivsággal gyakorolta a megszerzett uralmat s ebben a naivitásban osztozkodott vele a német szociáldemokrata párt is. A küzdő pártnak célja nem lehet az, ami célja az uralmon lévő pártnak. A küzdő párt követeljen demokráciát, követeljen szabadságot, követelje a polgári jogok teljességét, követelje az alkotmány tiszteletét, mert mindezzel a követeléssel csak a saját küzdelme esélyeit javitja s a saját küzdelme fegyvertárát gazdagítja. Minél több jogot, minél több szabadságot harcolt ki magának, annál több fegyvere van a további küzdelem számára. A jog és a szabadság nemcsak végcél, hanem eszköz is s a demokrata pártok, akár polgáriak, akár nem, a jognak és szabadságnak harci fegyvereivel élnek, vagy buknak, amíg uralomhoz nem jutottak. De a jognak és szabadságnak fegyverei által elbuknak, ha egyszer uralomra jutottak. Hitler pártja csak azoknak ad kenyeret, hivatalt s csak azoknak biztosit alkotmányos jogokat is, akik hozzájuk tartoznak. Hitlerek csak a saját lapjaiknak adnak sajtószabadságot. Akik uralmuk ellen törnek, mégha alkotmányos eszközökkel is, azokat biróság elé állítják, akik uralmuk szolgálatában bünt követtek el, azok kegyelemben részesülnek. Hitlerékben van annyi öntudatosság, hogy még az állami bírói főhatalmat is pártcélok szolgálatába állitják. Ezzel szemben: a demokrata pártok a jogegyenlőség és szabadság álláspontjára Helyezkedve szabadon engedték folytatni azt az agitációt, ami a mai német berendezkedéshez vezetett. A német demokrata pártok, a polgáriak épugy, mint a szociáldemakrata párt a demokrácia berendezéseit, a demokrácia intézményeit nem védték meg azzal az erővel, de annak az erőnek még egy töredékével sem, amivel azokat kiharcolták és megteremtették. Már pedig a demokrácia követelései nem okozhatják a demokrácia bukását A demokráciáért nemcsak addig kell harcolni, amig nincs, a demokráciáért akkor is harcolni kell, ha mór megvan. Nem szabad megengedni azt, hogy a demokrácia eredményeivel a demokrácia ellenségei küzdhessenek a demokrácia ellen. Nem azért verekedték ki a sajtószabadságot a német demokrata pártok, hogy Hitlerék sajtója szabadon harcolhasson a demokrácia ellen, nem azért harcolta ki a német demokrácia a gyülekezési jogot, hogy Hitlerék a német demokrácia által kiharcolt gyülekezési szabadsággal szervezzék meg a demokrácia ellenséges táborát. A német demokrácia fegyverezte fel a Jogoknak és szabadságnak teljességével a demokrácia ellenfeleit csak azért, mert a dogmák tiszteletét többre tartotta, mint az élet realitásait. Hogy az élet realitása most mit mutat s mi lett a dogmákból azok kezén, akiknek ajándékba adták az általuk gyűlölt szabadságot s az általuk megátkozott jogegyenlőséget, az már semmire másra nem jó, csak arra, hogy tanulságot adjon a jövőre. De amig a demokrácia a dogmák tiszteletét az élet realitása elé helyezi, addig a demokrácia politikai uralmának múltjában nincs öröm s jövőjében nincs remény. Anglia nem ugy pacifikálta a búrokat, hogy felfegyverezte őket A német demokrácia pedig ugy akarta pacifikálni a német császárság közszellemét hogy jogokkal és szabadságokkal fegyverezte fel a demokrácia kérlelhetetlen ellenfeleit A világtörténelem eddig még nem mutatott arra példát, hogy az erőszak és a naivitás harcából a naivitás kerüljön ki győztesnek. Interpellációk a képviselőházban hainall 2 óráig Az ellenzék kisebbségi véleménye a rokkantfavaslat vitájában — Elénk napirendi felszólalósok A budapest-sz@$edi útépítés — Szterényi szerepe a Háziipari Szövetkezetnél (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A Ház szerdaéjszakai ülése nyugodt mederben pergett körülbelül éjfélig, amikor Lázár Miklós a „Háziipari Szövetkezet" felszámolása ügyében bejegyzett interpellációját terjesztette elő. Az interpellációt nemcsak az ellenzéki, de a kormánypárti oldalon is nagy figyelemmel kisérték. Nemegyszer a megdöbbenés moraja futott végig a Házon, amikor Lázár Miklós az itt elfolyt pénzekről beszélt Altalános felzudulás támadt, amikor bejelentette, hogy Szterényi József báró, akinek egész sereg igen jelentős állása van, a szövetkezettől havi 2000 pengős fizetést, 600 pengős autóhozzájárulást és ezenfelül még jutalékot Is kapott Ezzel az üggyel kapcsolatban élénk derültséget keltett Sztranyavszky Sándornak egy közbeszólása. Amikor Fabinyi kereskedelmi miniszter válaszában azt mondotta, hogy Szterényi nehéz időkben anyagilag is támogatta a szövetkezetet és ezért többizben jegyzőkönyvi köszönetet kapott a szövetkezettől, Sztranyavszky önkéntelenül így fakadt ki: — Ez már talán mégis sok! A folyosókon még a késő éjszakai órákban i« sokáig tárgyalták az eseményeket Az ülésen először harmadszori olvasásban elfogadták az állami kölcsön felvételéről szóló javaslatot, majd megkezdték A hadirokkantakról • szóló javaslat' tárgyalását. A vitát Farkas Elemér hosszabb beszéddel nyitotta meg. A kérdés rendezése a nemzet becsületbeli tartozása — mondotta —, amelyre további moratóriumot adni nem lehet. Az előadó ezután szembeszállt azzal az állitással, mintha Magyarország talán mostohán bánna a hadigondozotti kkal. Bizonyos az, hogy pénzbeli támogatás tekintetében nem tartunk ott. mint néhánv nagy nyugati állam, de a kedvezmények nyújtásában sokkal tovább mentünk, mint az emiitettek. Ezután Györki Imre indokolta meg az általa benyújtott kisebbségi véleményt, hangoztatva, hogy még a mai súlyos gazdasági helyzetben is többet lehetne adni a rokkantaknak, mint amennyit a javaslat ad. A napirendi vita során Zsilinszky Endre elégedetlenségét fejezte ki Bessenyey Zénó elnöklési módja felett majd ismételten a miniszterelnök nyilatkozatával foglalkozott, amely igazságtalanul gorombaségjg menő kifejezéseket használ vele szemben, aki pedig sohasem személyeskedett. Pintér László elismeri, hocy Németországnak több megértést kellett volna tanúsítania gazdasági téren irántunk. őrgróf P a 11 a v i c i n i György ú jból a „Függetlenség" cimü lap ügyével foglalkozott, majd hangoztatta, hogy a rádió kérdését azért hozta a Ház elé, mert arra akart utalni, hogy a kormánynak azokat a jövedelmeket amelyeket a rádió jelent, monopolisztikusan kellene felhasználnia. Eckhardt Tibor személyes kérdésben tiltakozott az ellen, hoíy olyan hireket terjesszenek. mintha az ő pártja a kormánypárttal békülni akarna. Berky Gyula azt válaszolta, hogy nem invitálják Eckhardt pártját. Bizunk abban — mondotta —, hogy a legközelebbi vála«7* után alkalmunk lesz Eckhardt képviselő urat vi^Tont nem látni. Ezután áttértek az interpellációkra. Peyer Károly interpellációjában kérte a kormányt, hogy ne akadályozza meg a lakásépítkezéseket. Gömbös válaszában azt mondotta, hogy •