Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-21 / 65. szám

SZEGED. Scerketstöség: Somogyi uccu 22.Lem Telefon: 23>33.^KladúhlTalal, kOlcsOnkHiiynar «* tegylroda Aradi uccu S. Telefon r ll-OO. - Nyomda : LHw Llpól uccu l'J. Telefon : 26-34. Tflvlrntl é« I«T leim Délma<iyaronzéq ««eged Szegedi kultura, szegedi hatóság Nem a mi igazunk, Szeged igazá­nak a bizonyítására egyetlen alkalmat sem szabad elszalasztanunk. Az viszont nem szo­rul ma már bizonyításra, hogy erősen téved, aki azt papolja, hogy józan eszű em­ber nem széditi most az embertársait kultú­rával, hanem az után néz, amiből megél. So­kan néznének sokkal nagyobb eredménnyel az után, amiből megélnének, ha a kultura mélyebben eresztett volna gyökeret az em­beriség lelkébe, ha a nemzetközi élet szelle­ménél fogva az államférfiak nagyobb fontos­ságot tulajdonitanának a kultura, mint a fegy­verek erejének. Ezek azonban a helyi gazda­sági, kulturális, közigazgatási és társadalmi élettől független, azokon messze fölül emel­kedő, náluknál átfogóbb és messzehatóbb szempontok. Hogy milyen mély jelentősége van a üulturának helyi vonatkozásban is, azt mi 6em bizonyítja világosabban, mint a kecske­méti művésztelep és a szolnoki művész- és írókolónia esete. Mindakét alföldi városnak előkelő helyezés jutott a klebelsbergi koncep­cióban. Mégis: Kecskemét presztízsét a mű­vésztelep alapította, vitte át a köztudatba és hosszú ideig csak a művésztelep tartotta fenn. Szolnok nevét művésztelepének olyan kivá­lóságai" alapozták meg, mint _.nilye­nek Iványi Grünwaldés Fényes Adolf és Szolnok kulturálisan már is kitűnően hangzó nevét még jobb hangzásúvá az irókolónia ter­vének megvalósítása fogja finomitani. A meg­élhetés gondjainak eloszlatása vagy csökken­tése nem független ezektől a kulturális meg­mozdulásoktól. Minél jobban megy például a színház, annál nagyobb forgalom forrása a kereskedelem és az ipar részére és annál ki­sebb a veszélye annak, hogy azok, akik hi­teleznek, veszíteni fognak. Abban is, hogy rosszul vagy jól megy-e a mozi, érdekelt a város mint erkölcsi testület, mint adószedő és érdekelt egész csomó iparág és alkalma­zott. Azért mondjuk mindezt és azért foglal­Icozunk ismételten helyi kulturális jelensé­gekkel, mert meg akarjuk törni azt a való­sággal atavisztikusan megcsökönyösödöttnek látszó érdektelenséget ,amelyben a hatóság mindannyiszor tétlenkedik, valahányszor fel kellene eszmélnie kulturális kérdések meglá­tására. Azzal az indokolással hamar készen vannak, hogy a gazdasági krízis alélttá tette ezt a várost, hogy arra, hogy színházba vagy moziba menjen, nincs pénze ma egyetlen társadalmi rétegnek se. Igaz, hogy a felelős­ségnek a közönségre való ez az áthárítása olyan uraknak a szívós munkája, akik ép oly alacsony kulturális lelkesedéssel, mint ami­lyen kevés üzleti rátermettséggel állanak első­rendű szolgáltatásokra hivatott, nagyjelentő­ségű intézmények élén. Kivédhetetlen bűne azonban a hatóságnak, hogy ezt a balhitet meg hagyja gyökeresedni. Hogy azt a látsza­tot kelti, mintha maga is hinne ebben a vá­ros szempontjából életveszélyes tévhitben. Mintha az lenne a meggyőződése, hogy szín­ház és mozi kizárólag azért rossz, mert gaz­¿fisogi krízis van és nincs kulturális lelkese­dés, mintha soha, egyetlen röpke pillanatra sem eszmélt volna arra, hogy azért mélyült Kedd, 1933 március 21 Ara 16 fillér R ^ IX. évfo!yam,"04rsz. el kulturáis életünk válsága, mert helytelenül kiválasztott vezetőkből hiányzik nemcsak a nagyratörés lelkessége, hanem az okos üz­leti politika leleményessége is. A színházban az egész mult héten próza ment. Nem évek, évtizedek óta halljuk, hogy Szegednek csak operett kell. A röhögtető helyzetkomikumok s a limonádé izü dallamok részére kizárólagosságot követelők mit szól­nak ahhoz, hogy népes nézőtér előtt ment Calderon, hogy két telt ház épült és lelkese­ELOFIZCTÉSI Havonta helyben 3.20 ridéken «* Budapesten 3-flO, KUlffildHn «VMIO pengd — Bqyet *sAm Ara h«kJH(« nap IO. vn«Ar- é* Ünnepnap 24 tlll. Hír­rietOek feWAte'e )»r!ln «xerlnI. l>Je<j)e­lent't héH6 kivételével naponta reggel dett Madáchon s hogy nyomban utána fel­emelt helyárak mellett is zsúfolt nézőtér előtt énekelték a Ttoubndourt az ország legkivá­lóbb operaénekesei? Nem muszáj itt ta­nulni ? Szabad a cselekvés idejét még halasz­tani? A szegedi hatóságnak a szegedi kultú­rával szemben tömérdek mulasztása van. A szinház révbe-vezetésével, és a moziélet meg­teremtésével kezdje el hibáinak jóvátételét. Közönség és a közönségben kultumszeretet, lelkesedés és áldozatkészség van. MacDonald legalább egy nemzedékre akaria biztosítani Európa békéiét Róma, március 20. Mussolini és az angol miniszterek kőzött vasárnap megegyezés jött létre egy tervezetben, amelyet Mussolini ké­szített elő, hogy megteremtse a nyugati négy nagyhatalom együttműködését abból a célból, hogy a Kellogg-paktum szellemében és annak az ünnenél'res nvilrtkozatnak értelmében, amely íz erőszak alkalmazását kizárja hosszú időre biztosítani lehessen Európa és az egész világ békéjét. Abból a közleményből, amely kiemeli, hogy a tervezetet Mussolini készítette elő s annak sarkalatos pontja a nyugati négy nagyhatalom együtt­működése, következtetni lehet a tárgyalások további fo lyamára. Mussolini terve nem uj keletű. Mikor Mussolini Turinban először vetette fel az euró­pai béke biztosítására irányuló »Qnadrumvirá­tas« tervét, kiemelte, hogy ennek előfeltétele a békeszerződések időközben hasznavehetetlen­né vált rendelkezéseinek mer/szüntetése. Di el­sősorban a négy nagyhatalomnak kell meg­egyeznie a Kellogg-paktum szellemében és an­nak az ünneoélyes nyilatkozatnak az alapján, amely a politikai ellentétek megoldásának mód­jai közül kijárja az erőszak alka m zását. Ezt a tervet vitte a megvalósítás útjára MacDonald római látogatása. A római tanácskozás hatása Párisban rend­kívül erős volt és ennek tulajdonitható, hogy Daladier francia miniszterelnök már legközelebb Rámába utazik. Párisban általános az a vélemény, ho?y Mus­solini terve megvalósítható és a további tár­gyalások a kővetkező három pont körül fog­nak forogni: közeledés Franciaország és Németország között Anglia és Olaszország közvetíté­sével, a szerződések revíziója a Népszö­vetség keretében, hogy ki lehessen kerülni az erőszak kirobba­nását, végül a kisnemzetek csatlakozása. A tárgyalások eredményeive1 ugy az angol, mint a francia sajtó meg van elégedve A lapok megegyeznek abban, hogy a római találkozó igen fontos állomást jelent a béke megszer­vezésének terén. • MacDonald leánya és Sir John Simon kül­ügyminiszter ma délben elutazott Rómából. Az állomáson az ansol miniszterelnök búcsúz­tatására megjelent az angol nagyköveten és a nagykövetség személyzetén kivül Mussolini és még sokan az olasz politikai élet vezető sze­mélyiségei közül. MacDonald Rómából Párisba utazott, ahol megbeszélést folytat a francia ál­lamférfiakkal. London, március 20. A Reuter-iroda római levelezője jelenti, hogy MacDonald a sajtó képviselői előtt a leghatározottabban tagadta bárminő egyezmény létezését 9 kérte, hogy a tegnap kiadott közlemén ven semmit se változ­tassanak. — Alapeszmém — mondotta —, arra irá­nyul, hogy megnyissuk a teljes megegyezés lehetőségét, még pedig ne 2—3, hanem vala­mennyi érintett nemzet között Genfi és római megbeszéléseink után szilárd az a meggyőző­désem, hogy a különböző államférfiak nézeteit általános megegyezés keretébe lehet össze­egyeztetni. Olyan gyorsan kell cselekednünk, ahogy csak lehet, másrészt azonban nem sza­bad mindent elhamarkodnunk és elrontanunk. Együtt akarunk működni, hogy Európa békéjét legalább egy nemzedékre biztosítsuk. Gömbös válasza MacI)on*ld nyilatkozatára Budapest, március 20- Gömbös miniszterel­nök vasárnap válaszolt MacDonaldnak arra a nyilatkozatára, amelyet néhány nappal ezelőtt tett Magyarországra vonatkozólag. MacDonald — mint ismeretes — kijelentette, hogy meggyő­ződése szerint Magyarország sziklaszilárdan áll a középeurópai hullámokkal szemben és két­sége sincs afelől, hogy bármilyen uj kavaro­dás felidézése éppen az ezeréves Magyaror­szágtól áll a legtávolabb. Azt üzente Magyar­ország számára, hogy fejezze ki a hivatalos po­litika azt, amit a nép akar, érez és gondol, legyen védőbástya mindenféle szélsőséges megsemmis'tő törekvés ellen és akkor a jövő kétségtelenül meg fogja érlelni a nép szorgal­mának. munkakészségének hatását. Gömbös erre a nyilatkozatra a következőket mondotta • — MacDonald nyilatkozatának lényege a mi számunkra ez a mondat: »Legyen Magyarország védőbástya mindenféle pestis és szélső­séges megsemmisítő törekvés ellen«. A magam részéről MacDonald szavai alapián is meg­erősítve látom, hogy politikai vonalvezetésem helyes. Ennek lényege: rend, nyugalom, lellch­egyensuly és ezek nyomán munka bejeié — béke, józanság, nemzetközi gazdasági együtt­működés kifelé. — Csodálkoznom kell azon hogy a világsajtó eeyrésze háborúról beszél. Háború? Kinek íut-

Next

/
Thumbnails
Contents