Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-17 / 62. szám

ma SZEGED. SxerketzlOtég: Somogyi ncca ZZ.I.cm. Telefon: 2>»33.^Kiadóhivatal, kOlctOnklSnrvlAr é» legylroda - Aradi uoca S. Teleion : 13-00. — Nyomda : l»w Lipót uccu 1«. Telefon t ZA.34. Tóvlrntl é* levélcím • Délmagyaror«z&g Szeged gPéníek, 1933 március 17 Ara 1« fillér 6l ­IX. évfolyam,^, sz. Tavaszi építkezés Szegeden normális esztendőkben, február végén, de legkésőbb március elején indulnak meg az épitkezések. Az építőmesterek és kő­művesek tapasztalata szerint ilyenkor az idő már annyira fel szokott engedni, hogy lehe­tővé teszi a szabadban való munkát és a fagy nem gátolja az alapok kiásását és a falak emelését Az időjárásra az idén se volna pa­nasz. Attól ugyan lehetne építeni, csak volna építtető, aki munkát tud adni az építkezéssel kapcsolatos iparágak egész sorozatának Sajnos, épittetőkben van a hiány. Középit­kezésre nem sok a kilátás. Az egyetem köz­ponti épületének a terve, amelyet esetleg a gázgyári pénz egy részének igénybevétele s a költségek felerészének az állam részéről tör­ténő elvállalása esetén meg lehetett volna valósítani, a miniszterlátogatás óta kútba esett. Az »gyetem megmarad a Dugonics­téri épületben s a királyi ítélőtábla az iparos­tanonciskola épületében nyer elhelyezést. Itt tehát legfeljebb kisebb-nagyobb átalakítá­sokra, adaptálásokra lehet számítani. Marad tehát egyetlen reménybeli építkezés gyanánt a társadalombiztosító intézet székházának a megépítése. Eldöntve végérvényesen még ez sincs, de a hajlandóság ugy a társadalom­biztosító elnökségében, mint a kormánykö­rökben megvan rá. Ami a legfontosabb, még a pénz is megvan, ha akarják. Nagyrészt olyan pénz, amely szegedi befizetésekből gyűlt össze s amelyet csak a társadalombiz­tosító centrális szervezeti rendszere mellett kellett felszállítani Budapestre. Ha itt össze­fog a város és az érdekeltség, eredményt még lehet remélni. Ezt az eredményt pedig annál inkább sze­retnénk minél előbb látni, mert nem oszt­hatjuk az egyoldalú pénzteoretikusoknak azt az álláspontját, hogy szegényes viszonyok között építkezni és beruházásokat építkezé­sek formájában eszközölni nem szabad. Mert szürke minden teória és cs: \ az életnek fája zöld. Valahol meg kell indítani a munkát és valahol életet kell teremteni. A puszta takaré­kosság önmagában nem elég. Ha nincsenek adóalanyok, akik keresnek és keresetükből adót is tudnak fizetni, meg kell bukni a leg­szebb takarékossági programnak. Viszont, ha valahol megindul a munka s ez a megindult munka hullámgyürük módjára terjed tovább, akkor számítani lehet arra, hogy talán mégis megszűnik a mai reménytelen tespedés, amely 6zömyübb minden pusztító, de hírtelen el­vonuló akut és romboló válságnál. Egy bizonyos: magánépitkezésekre az idén fcemmi kilátás. Sehol épitőállványok nem emelkednek, sehol sem dolgoznak. Még a te­lepeken se raknak vályog- és sárfészkeket azok, akik a városból kiszorultak, vagy akik nem bírják a városi lakbéreket. Ma van la­kás is bőven és a lakbérek erősen lefelé hajló irányzatot mutatnak. Akkor hát mi történjék? kérdi a kívülálló, akit a véletlen nem jutta­tott abba a szerencsés, vagy kétesen szeren­csés helyzetbe, hogy háztulajdonos legyen. Mert a magántőkétől, amely amúgy is kevés, csakugyan nem lehet kívánni azt, hogy vesz­teségre építsen és akkor építsen, mikor ke­reslet helyett lakásfölösleg jelentkezik. A felelet megvan erre a kérdésre. Szegeden, de általában a vidéki városokban rengetegül sok az elhanyagolt, nem modern lakás, me­lyeket a háztulajdonosok azért nem hoznak helyre, mert az adóviszonyok lehetetlenné teszik. Van ugyan egy renoválási és tataro­zási adókedvezmény, amelyet akkor lehet igénybevenni, ha a befektetett összeg eléri az előző évi házadóalap harminc százalékát. Ez esetben az értékemelkedésből származó jövedelemtöbblet hatvan százalékát be lehet számítani a házadó összegébe. Nyilvánvaló, hogy ez a kedvezés csak Budapestnél jöhet számba és csak a budapesti nagy bérházak­nál fizeti ki magát. Olyan tatarozási adó­kedvezmény kell tehát, amely a vidéki vi­szonyokra is alkalmazható. Ahogy a néme­tek csinálták, — az okos dolgot még a horog­kereszttől is el lehet fogadni, — ki kell mon­dani, hogy minden tatarozás, amelyet ez év­ben végrehajtanak és egy bizonyos megha­tározott minimális összeget igazoltan meg­halad, az évi házadóból levonásba hozható. Ez természetesen, nem a városon áll. ösz­ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2G vidéken é« Budapesten 5-flO, kUUWdöi» «*40 pengó - Boyé* (sAm Ara hétkBr« nsn 1®, vaüái« é* Ünnepnap 2-4 UH- Hir­detéseit felvétele tartfa «eerlnt. Mcgle« lenlk hétlfl kivételével naponta regoel sze kellene azonban fogni a vidéki városok­nak Szeged vezetése alatt, hogy ezt a ked­vezést a kormánynál kieszközöljék. Ha mór az idegenforgalomnál melléfogtunk, itt ke­rüljünk legalább az éhe. Szeged mutasson ra első helyütt a kormánynál ennek az intéz­kedésnek nagy jelentőségére. Mutasson rá, hogy a modem és egészséges lakás szociális közérdek és mutasson rá, hogy a háziurak és lakók egyező érdekein kívül ez legelső ipferi érdek is, amely annál nagyobb fontosságú, mert minden ilyen tatarozás és átalakítás tipi­kusan kisipari munka, amely nem néhány nagyvállalkozónak juttat kalácsot, hanem a kisemberek egész sorának biztosit kenyeret^ Vesse papírra a főjegyzői aranytoll a terve» zett feliratot, vagy felirati tervezetet. De mi­nél előbb, mert az idő sürget és ijesztő a munkahiány. A többi törvényhatóságokban! ülő „barátaink és atyánkfiai" bizonyára kész­séggel csatlakoznak, vagy jönnek utánunk. Dr. Luther Bemondott a Birodalmi Bank elnökségéről Hitler ma délelőtt előbb hosszasan tárgyalt dr. Lutherrel, a német birodalmi bank elnö­kével, majd Hindenburg birodalmi elnöknél jelent meg kihallgatáson, faisőbb pedig Luthert fogadta Hindenburg eloök. Luther este fél 9-kor be is aifta lemondását ( Utóda dr. Schacht Hjalmar lesz. Vagy igazságot szolgáltatnak Németországnak, vagy Európa menthetetlen MacDonald ismertette tervezetéi a leszerelési konferencia előtt Genf, március 16. A leszerelési értekezlet csü­törtök délutáni ülését nagy feszültség előzte meg. Dalodier francia miniszterelnök reggel érkezett meg Genfbe. A pályaudvaron MacDo­nald várta, akivel a délelőtt folyamán hossza­sabban tanácskozott. A tanácskozásokra bevon­ták Sir John Simon külügyminisztert is. A Daily Telegraph a következőket közli a MacDona!d~!éIe jjavaslal tartalmáról: A javaslat igyekszik a Hoover-féle és a francia leszerelési javaslatok valamennyi gyakorlati indítványát felhasználni. A javas­lat a biztonságról, a jelenlegi garanciaszerző­dések ujabb megerősítéséről is gondoskodik. Ezek a garanciaszerződések: a népszövetségi alapokmány, a locarnói szerződés, a Kellog­egyezmény és a különböző támadást kizáró szerződések. A javaslat felöleli a baktérium­háboru korlátozására és a légi háború szabályo­zására kiküldött bizottságok javaslatait is. Genf, március 16. Ma délután tartotta meg a leszerelési konferencia főbizottsága előtt Mac­Donald nagy érdeklődéssel várt beszédét, mely­ben ismertette a konrereneia rre^nenlé:ére vo­natkozó tervezetét. Nem is kell, hogy túlságo­san éles hallása legyen valakinek — mondotta MacDonald —, hogy tisztán hallja a civilizáció roskadozó épületének eqyre fenyegetőbbé váló recsegését. Vagy igazságot szolgáltatnak Németor­szágnak s felszabadítják béklyóiból, vagy Európa mcntheletlcn. A lerejgyverzett ; é. e'í igazságot éo szabadságot követelnek, az állig felfeevverkezetfek pedig elégedetlenkednek. Csak a jóakarat és a közös bizalom és valamennyi nép együttműködése aka­dályozhatja meg a katasztrófát­Ma már tudjuk, hogy az egyenlőség megadása nem veszélyezteti a biztonságot. Miután a le­szerelési konferencia kudarca súlyos következ­ményeket vonna maga után, gyakorlati javas­latokat dolgozott ki, melyek véleménye szerint alkalmasak arra, hogy megnyissák a kaput az uj korszak felé. de természeten ahoz, hogy a terv áldásos hatása megnyilvánulhasson, több évi átmeneti időre van szükség Az alapgondo­latok a következők: 1. A tervezet 5 évre szól. Eltiltja az újból való felfegyverkezést, gondoskodik az ellen­őrzésről, szervezetet állit fel a teljes leszerelés lehetőségeinek tanulmányozására. A Kellogg­egyezménnyel ellenkező háború megindítása esetén, öt hatalom, köztük egy nagyhatalom, az összes hatalmakat tanácskozásra hivja ösz­sze. Ez a tanácskozás elsősorban abba a kér­désben hivatott állást foglalni, hogy melyik íél felelős a béke megszegéséért. 2. A második rész a leszerlés kérdésével fog­lalkozik s prepozíciókat tartalmaz a haderők létszáma és a hadianyag mennyisége megálla­pítása tárgyában. 3. A harmadik rész a hadianyaggal foglal­kozik. 4. A negyedik rész eltilt mindea vegyi, bak­teriológiai és gyujiogató háborút. 6. Az ötödik rész állandó leszerelési bizottság felállításával foglalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents