Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-15 / 61. szám

ELŐFIZETÉS Havonta helyben 3.20 vidéken é» Dadapesten 3-00, kUHOldOn n»40 penqfl "nyes szám Ara hítltllí« nan 16, vn«Ar< e* Unnepnon 14 flll. Hlr— rtelétek "rivAinie Mrtrn *r> rlnf. Meqlc •nnllf hfltő kivételével noponm rcqnel tm^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmam SZEOCO. SterKcszlótég' Somogyi ucca 22.1.em Tele'pn • 23-33.-Kiadóhivatal. kOlcsankOnyvtAr «* Te<jy1rortn Aradi ucca 8. Telelőn - 13—0(1. — Nyomda r LHw Urrtl ucca tw. Teleton s 2e-"»4 TAvlrat» (t levélrlm Délmnayaronzán ^zeged «•BBBB^nBBBBHaaaBBRSBMHRBBiaa As, igazi Magyarország törvényhozása hatodfél évvel ezelőtt nemzeti ünneppé nyilvánította március 15-ét. A törvény nemcsak nemzeti ünneppé nyilvánította március 15-ét, hanem a nemzeti ünnepek sorából törölte április H-ét is. A törvényhozásnak ezt az elhatározását mindenképen helyeselni kell. Április 11-én történt meg a szentesítése azoknak a törvényeknek, amelyeket az utolsó rendi törvényhozás március 15-ének hatása alatt alkotott meg. De, amikor a történelmi kutatás annak vizsgálatát tűzi ki feladatául, hogy a negyvennyolcas törvényhozás megvalósitotta-e mindenben a magyar március követeléseit, a márciusi program megvalósult-e csorbítatlanul a negyvennyolcas törvényhozás elkotásaiban, akkor — igazat kell adnunk a törvényhozásnak, amikor ugy rendelkezett, hogy a negyvennyolcas törvények szentesítésének napja ne legyen nemzeti ünnep akkor, amikor március 15-e nemzeti ünneppé szentesül. Ennek a törvénynek bevezető szavai szerint a magyar nemzet hálás kegyelettel emlékezik meg 1848 március 15-ről. E nap szellemében, — mondja tovább a törvény bevezetése, — valósultak meg azok a korszakot jelentő törvényhozási alkotások, amelyek az alkotmányos jogokat a nemzet minden osztályára kiterjesztették. Hogy a negyvennyolcas törvényhozás alkotásai korszakot alkotóak voltak, ez történelmi tény és törtéreimi igazság. Hogv a negvrvennyo'cas törvényhozás kiteriesz ette az alkotmányos jogokat, — ennek a megállapításiak helyessége felett sem lehet vitába szállni. De hogy a korszakot jelentő törvényhozási alkotások március 15-ének szellemében valósultak-e meg, erre a kérdésre a törvényhozás más választ adott, mint a tények elfogulatlan vizsgálata. Sem a történelmi kegyeletet, sem a nemzeti érzékenységet nem sértheti soha a történelmi igazság. Nincs arra szükség, hogy legendákat szőjjünk történelmi események köré s nincs arra se indok, hogy a tények s a tények szemlélete közé görögtüzet gyújtson az a történelmi felfogás, amely in kább táplálkozott a nemzeti büszkeség tömjénéből, mint a tények elfogulatlan vizsgálatából. Miért is lenne erre szükség, amikor március tizenötödik napja s ennek a napnak jelentősége a magyar történelemnek egyik legtündöklőbb bizonysága marad örök időkre a nemzetnek szabadságvágya mellett s amikor a negyvennyolcas törvényhozás uj korszakot felnvitó hatását soha senki nem vonhatta és nem vonhatja kétségbe ? Miért kel! legendákkal és görögtüzzel beburkolni március tizenötödikének jelentőségét, amikor ez a nap s ennek a napnak jelentősége sokkal súlyosabb, sokkal visszhangosabb, sokkal inkább tényezője a nemzeti történelemnek s a nemzeti fejlődésnek, mint ahogy a legendák költik s mint ahogy azt március tizenötödiki szónokok feltüntetik. Nem céltudatos-e az, hogy lélekben elomlunk mindig a negyvennyolcas hősi idők előtt s a nemzeti érzés ugy tekint vissza arra a hősi küzdelemre, aminek demars-a talán éppen a T „.a M gyar volt, i. int a magyar mu'.:. legrióriásabb s legtündöklőbb szin.já: " ár.-. — de ennek a glóriás múltnak, ennek a tündöklő erőfeszítésnek igaz története Szerda, 1933 március 15 Ara 16 fillér fcf IX. évfolyam.«60í-9z. Március még mindig megíratlan. A mai nemzedék, ha csak különösen nem akart foglalkozni ezeknek az időknek eseményeivel s hacsak nem az eredeti dokumentumok, a meg nem zavart s félre nem analizált történelmi kutforrások adatai segítségével akarja összeállítani — nem azt, hogy mi történt, hanem azt, hogy miért történt, a mai nemzedék akkor soha nem fogja megérteni annak a kornak lelkét, amitől a negyvennyolcas események Ielkeztek. A magyar szabadságharc világesemény volt, mert akkor lobbant fel, amikor az abszolutizmus már mindenütt megteremtette a maga „rend"-jét. A szocializmus atyamestere, Marx is ámulva szemlélte a magyarság hősi küzdelmét s bízott abban, hogy a magyar szabadságharcból európai szabadságharc lesz, amelyben az abszolutizmus a a szabadság után vágyódó népek fogják eldönteni Európa sorsát. Nem kell attól félni, hogy az igazság kijózanít s különösen nem kell a negyvennyolcas eseményekkel s a március tizenötödikével kapcsolatban félni ettől, mert a valóság szebb, mint a legenda, az igazság sokkal ragyogóbb szinbe öltözteti az emlékeket, mint az az eltökéltség, amelyik a nemzeti büszkeséget még az igazság rovására is kész ajnározni. Az élet mestere a történelem s nem a történelemről szőtt legenda. De' a történelem csak akkor lehet mestere az életnek, ha aa élet iskolájában az igazságot s nem a legendát ültetik a katedrára. Mennyivel őszintébb, mennyivel melegebb, mennyivel tanulságosabb és termékenyebb lenne az ünnep, ha nem a szónokoknak, hanem a történelemnek márcáus tizenötödiké-jét ünnepelhetnénk meg. Francia demars Berlinben (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Parisból jelentik: Francois Poncét berlini francia isgykövet kedden délután megjelent Neurath külügyminiszternél és a francia kormány nevében tiltakozást jelentett be a kehli események miatt, továbbá a rohamosztagoknak kisegitőrendőr-szolgálatra való beosztása ellen. Neurath báró a német kormány nevében viszszautasitotta a francia demarsot azzal, hogy a kifogásolt tények nem sértették mea a béke-i szerződéseket. A köztársasági egyesüléshez tartozó szenzátorok csoportja megbizta az elnökséget, kérje meg a miniszterelnököt, hogy vázolja a Rajna-vidék helyzetét tekintettel arra, hogy Németország részéről megsértették a versaiílrsi szerződésnek a katonailag semlegesített Rajnavidéki övre vonatkozó rendelkezéseit Tovább iari a hitlerista terror A. ßoi ogkeresztes parlament megnyitó ülése — Letartóztatások, lapbeílliásohi ("Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: Münchenben a rendőrség erélyesen nyomoz a gróf Arco Antal által tervezett Hitler elleni merénylet hátterének felderítésére. Különösen azt kutatják, kikkel állott a gróf a legutóbbi időben sűrűbb összeköttetésben. A hitlerista terror, amelynek egyik legfőbb célkitűzése, hogy a bajor autonomiát és a bajor katolikus politikai szervezkedés erejét megtörje, gróf Arco merénylettervét ürügyül használ ia fel arra, hogy bajor vezető politikai egyéniségeket üldözze. A legel teriedtebb bajor lap. a Miinchener Neuesten Nachrichten főszerkesztőiét, báró Aretint, a lap politikai rovatvezetőjét letartóztatták. A Hitler-kormány terrorja birodalomszerte elnémította a sajtót. Dorandot, a „Münchener Illustrierte Presse" főszerkesztőjét letartóztatták. Halkenberget, a müncheni Schauspielhaus vezetőjét őrize'be vették. Hitler délben Münchenből repülőgépen viszS7atért Berlinbe és délután részt vett azon a minisztertanácson, amely a birodalmi gyűlés március 21-re kitűzött megnyitó ülésének programját állapította meg. A program szerint március 21-en a potsdami Nicolai templomban és a potsdami plébániatemplomban ünnepélyes istentisztelet lesz, amely után harangzugás közt együttesen vonulnak fel a képviselők a potsdami helyőrségi templomba. Pontban 12 órakor érkezik meg Hindenburg, aki az oltár mellett foglal helyet, két oldalán jelölték ki a hi rodalmi kormány tagjait, szemben vie pedig r. birodalomhoz tarlozó országok miniszterei ülnek. A képviselők a templom padsoraiban helyezkednek el, még pedig a nemzeti szocialisták az egyik oldalon, a többi párt a másik oldalon. A diplomáciai testület és a sajtó kép-« viselői a karzaton kapnak helyet. Minthogy a karzat szűk, csak a külföldi sajtó kiküldöttei és a hivatalos hírszolgálati irodák munkatárs. sai kapnak belépő jegyet. Az elnök elmondja a birodalmi gyűlés utána Hitler neszéi. Ezután uiabb karének köés tagjaihoz intézett beszédét. vetkezik, majd Hindenburg Hitler és a biro-» dalmi kormány kíséretében a templom lcrip-j tájába megy, ahol megkoszorúzza Nagy Fri-« gyes sirját. A kommunista képviselők jogi helyzetéről megtörtént a döntés. A mandátumaikat formailag ugyan nem semmísitilc meg, de gyakorlatilag nem engedik meg a kommunistáknak, hogy fogaikat gyakorol iák. Sem fizetést, sem nyuc<* ..at i;em kapnak, sót, még csak parlamenti 13a« '.ö jegyet sem állítanak ki részükre. Ez a rendelkezés a tartó-' mánvgyülések kommunista tagjaira is érvényes. A Berlinben megjelenő „Die Welthiihne" folyóiratot a kormány félesztendőre betiltotta. Kölnben több nemzeti szocialista behatolt egy kereskedő lakásába, pisztolyt szegezett rá és kényszeritette, hogy a nénzszekrénvt nvissa ki, 8000 márkát elvittek. A tettesek közül hármat letartóztattak. A rohamosztagok vezetősége a három embert kizárta a pártból, a barna inget a hclvsziní>n lehúzták róluk és ellenük az eljárást rablás és zsarolás miatt megindították. A würtembergi rendőrség | •-ormányhatósngi intézkedésre azokat, akiE elhn az utóbbi napokban erőszakosságoknt ^éreltek meg, „saját érdekükben rendőri őrizet* be vette".