Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-15 / 61. szám

ELŐFIZETÉS Havonta helyben 3.20 vidéken é» Dadapesten 3-00, kUHOldOn n»40 penqfl "nyes szám Ara hítltllí« nan 16, vn«Ar< e* Unnepnon 14 flll. Hlr— rtelétek "rivAinie Mrtrn *r> rlnf. Meqlc •nnllf hfltő kivételével noponm rcqnel tm^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmam SZEOCO. SterKcszlótég' Somogyi ucca 22.1.em Tele'pn • 23-33.-Kiadóhivatal. kOlcsankOnyvtAr «* Te<jy1rortn Aradi ucca 8. Telelőn - 13—0(1. — Nyomda r LHw Urrtl ucca tw. Teleton s 2e-"»4 TAvlrat» (t levélrlm Délmnayaronzán ^zeged «•BBBB^nBBBBHaaaBBRSBMHRBBiaa As, igazi Magyarország törvényhozása hatodfél év­vel ezelőtt nemzeti ünneppé nyilvánította március 15-ét. A törvény nemcsak nemzeti ünneppé nyilvánította március 15-ét, hanem a nemzeti ünnepek sorából törölte április H-ét is. A törvényhozásnak ezt az elhatáro­zását mindenképen helyeselni kell. Április 11-én történt meg a szentesítése azoknak a törvényeknek, amelyeket az utolsó rendi tör­vényhozás március 15-ének hatása alatt alko­tott meg. De, amikor a történelmi kutatás annak vizsgálatát tűzi ki feladatául, hogy a negyvennyolcas törvényhozás megvalósitot­ta-e mindenben a magyar március követelé­seit, a márciusi program megvalósult-e csor­bítatlanul a negyvennyolcas törvényhozás elkotásaiban, akkor — igazat kell adnunk a törvényhozásnak, amikor ugy rendelkezett, hogy a negyvennyolcas törvények szentesí­tésének napja ne legyen nemzeti ünnep ak­kor, amikor március 15-e nemzeti ünneppé szentesül. Ennek a törvénynek bevezető szavai sze­rint a magyar nemzet hálás kegyelettel emlé­kezik meg 1848 március 15-ről. E nap szelle­mében, — mondja tovább a törvény beveze­tése, — valósultak meg azok a korszakot je­lentő törvényhozási alkotások, amelyek az alkotmányos jogokat a nemzet minden osz­tályára kiterjesztették. Hogy a negyvennyol­cas törvényhozás alkotásai korszakot alko­tóak voltak, ez történelmi tény és törtérei­mi igazság. Hogv a negvrvennyo'cas tör­vényhozás kiteriesz ette az alkotmányos jo­gokat, — ennek a megállapításiak helyes­sége felett sem lehet vitába szállni. De hogy a korszakot jelentő törvényhozási alkotások március 15-ének szellemében valósultak-e meg, erre a kérdésre a törvényhozás más vá­laszt adott, mint a tények elfogulatlan vizs­gálata. Sem a történelmi kegyeletet, sem a nemzeti érzékenységet nem sértheti soha a történelmi igazság. Nincs arra szükség, hogy legendákat szőjjünk történelmi események köré s nincs arra se indok, hogy a tények s a tények szem­lélete közé görögtüzet gyújtson az a törté­nelmi felfogás, amely in kább táplálkozott a nemzeti büszkeség tömjénéből, mint a tények elfogulatlan vizsgálatából. Miért is lenne erre szükség, amikor március tizenötödik napja s ennek a napnak jelentősége a magyar törté­nelemnek egyik legtündöklőbb bizonysága marad örök időkre a nemzetnek szabadság­vágya mellett s amikor a negyvennyolcas tör­vényhozás uj korszakot felnvitó hatását soha senki nem vonhatta és nem vonhatja kétség­be ? Miért kel! legendákkal és görögtüzzel beburkolni március tizenötödikének jelentő­ségét, amikor ez a nap s ennek a napnak je­lentősége sokkal súlyosabb, sokkal visszhan­gosabb, sokkal inkább tényezője a nemzeti történelemnek s a nemzeti fejlődésnek, mint ahogy a legendák költik s mint ahogy azt március tizenötödiki szónokok feltüntetik. Nem céltudatos-e az, hogy lélekben elom­lunk mindig a negyvennyolcas hősi idők előtt s a nemzeti érzés ugy tekint vissza arra a hősi küzdelemre, aminek demars-a talán ép­pen a T „.a M gyar volt, i. int a magyar mu'.:. legrióriásabb s legtündöklőbb szin­.já: " ár.-. — de ennek a glóriás múltnak, en­nek a tündöklő erőfeszítésnek igaz története Szerda, 1933 március 15 Ara 16 fillér fcf IX. évfolyam.«60í-9z. Március még mindig megíratlan. A mai nemzedék, ha csak különösen nem akart foglalkozni ezeknek az időknek eseményeivel s hacsak nem az eredeti dokumentumok, a meg nem zavart s félre nem analizált történelmi kut­források adatai segítségével akarja összeállí­tani — nem azt, hogy mi történt, hanem azt, hogy miért történt, a mai nemzedék ak­kor soha nem fogja megérteni annak a kor­nak lelkét, amitől a negyvennyolcas esemé­nyek Ielkeztek. A magyar szabadságharc vi­lágesemény volt, mert akkor lobbant fel, ami­kor az abszolutizmus már mindenütt megte­remtette a maga „rend"-jét. A szocializmus atyamestere, Marx is ámulva szemlélte a ma­gyarság hősi küzdelmét s bízott abban, hogy a magyar szabadságharcból európai szabad­ságharc lesz, amelyben az abszolutizmus a a szabadság után vágyódó népek fogják el­dönteni Európa sorsát. Nem kell attól félni, hogy az igazság kijó­zanít s különösen nem kell a negyvennyolcas eseményekkel s a március tizenötödikével kapcsolatban félni ettől, mert a valóság szebb, mint a legenda, az igazság sokkal ra­gyogóbb szinbe öltözteti az emlékeket, mint az az eltökéltség, amelyik a nemzeti büszke­séget még az igazság rovására is kész ajná­rozni. Az élet mestere a történelem s nem a történelemről szőtt legenda. De' a történelem csak akkor lehet mestere az életnek, ha aa élet iskolájában az igazságot s nem a legen­dát ültetik a katedrára. Mennyivel őszintébb, mennyivel melegebb, mennyivel tanulságo­sabb és termékenyebb lenne az ünnep, ha nem a szónokoknak, hanem a történelemnek márcáus tizenötödiké-jét ünnepelhetnénk meg. Francia demars Berlinben (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Pa­risból jelentik: Francois Poncét berlini francia isgykövet kedden délután megjelent Neurath külügyminiszternél és a francia kormány ne­vében tiltakozást jelentett be a kehli esemé­nyek miatt, továbbá a rohamosztagoknak kise­gitőrendőr-szolgálatra való beosztása ellen. Neurath báró a német kormány nevében visz­szautasitotta a francia demarsot azzal, hogy a kifogásolt tények nem sértették mea a béke-i szerződéseket. A köztársasági egyesüléshez tartozó szenzá­torok csoportja megbizta az elnökséget, kérje meg a miniszterelnököt, hogy vázolja a Raj­na-vidék helyzetét tekintettel arra, hogy Né­metország részéről megsértették a versaiílrsi szerződésnek a katonailag semlegesített Rajna­vidéki övre vonatkozó rendelkezéseit Tovább iari a hitlerista terror A. ßoi ogkeresztes parlament megnyitó ülése — Letartóztatások, lapbeílliásohi ("Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ber­linből jelentik: Münchenben a rendőrség eré­lyesen nyomoz a gróf Arco Antal által terve­zett Hitler elleni merénylet hátterének felderí­tésére. Különösen azt kutatják, kikkel állott a gróf a legutóbbi időben sűrűbb összeköttetés­ben. A hitlerista terror, amelynek egyik legfőbb célkitűzése, hogy a bajor autonomiát és a ba­jor katolikus politikai szervezkedés erejét megtörje, gróf Arco merénylettervét ürügyül használ ia fel arra, hogy bajor vezető politikai egyéniségeket üldözze. A legel teriedtebb bajor lap. a Miinchener Neuesten Nachrichten fő­szerkesztőiét, báró Aretint, a lap politikai ro­vatvezetőjét letartóztatták. A Hitler-kormány terrorja birodalomszerte elnémította a sajtót. Dorandot, a „Münchener Illustrierte Presse" főszerkesztőjét letartóztatták. Halkenberget, a müncheni Schauspielhaus vezetőjét őrize'be vették. Hitler délben Münchenből repülőgépen visz­S7atért Berlinbe és délután részt vett azon a minisztertanácson, amely a birodalmi gyűlés március 21-re ki­tűzött megnyitó ülésének programját állapította meg. A program szerint március 21-en a potsdami Nicolai templomban és a potsdami plébániatemplomban ünnepélyes is­tentisztelet lesz, amely után harangzugás közt együttesen vonulnak fel a képviselők a pots­dami helyőrségi templomba. Pontban 12 óra­kor érkezik meg Hindenburg, aki az oltár mel­lett foglal helyet, két oldalán jelölték ki a hi rodalmi kormány tagjait, szemben vie pedig r. birodalomhoz tarlozó országok miniszterei ülnek. A képviselők a templom padsoraiban helyezkednek el, még pedig a nemzeti szocia­listák az egyik oldalon, a többi párt a másik oldalon. A diplomáciai testület és a sajtó kép-« viselői a karzaton kapnak helyet. Minthogy a karzat szűk, csak a külföldi sajtó kiküldöttei és a hivatalos hírszolgálati irodák munkatárs. sai kapnak belépő jegyet. Az elnök elmondja a birodalmi gyűlés utána Hitler neszéi. Ezután uiabb karének kö­és tagjaihoz intézett beszédét. vetkezik, majd Hindenburg Hitler és a biro-» dalmi kormány kíséretében a templom lcrip-j tájába megy, ahol megkoszorúzza Nagy Fri-« gyes sirját. A kommunista képviselők jogi helyzetéről megtörtént a döntés. A man­dátumaikat formailag ugyan nem semmísitilc meg, de gyakorlatilag nem engedik meg a kommunistáknak, hogy fogaikat gyakorol iák. Sem fizetést, sem nyuc<* ..at i;em kapnak, sót, még csak parlamenti 13a« '.ö jegyet sem állí­tanak ki részükre. Ez a rendelkezés a tartó-' mánvgyülések kommunista tagjaira is érvé­nyes. A Berlinben megjelenő „Die Welthiihne" fo­lyóiratot a kormány félesztendőre betiltotta. Kölnben több nemzeti szocialista behatolt egy keres­kedő lakásába, pisztolyt szegezett rá és kény­szeritette, hogy a nénzszekrénvt nvissa ki, 8000 márkát elvittek. A tettesek közül hármat le­tartóztattak. A rohamosztagok vezetősége a há­rom embert kizárta a pártból, a barna inget a hclvsziní>n lehúzták róluk és ellenük az el­járást rablás és zsarolás miatt megindították. A würtembergi rendőrség | •-ormányhatósngi intézkedésre azokat, akiE elhn az utóbbi napokban erőszakosságoknt ^éreltek meg, „saját érdekükben rendőri őrizet* be vette".

Next

/
Thumbnails
Contents