Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

SZEGED. Szerhesztfla«g: Somogyi ncca 22.I.em. Teleion: 23-33.^KIadóblvntaI, kOlcMInklinyviAr éa tegylroitn - Aradi ucoa S. Telefon: 13—OO. — Nyomda : Löw Lipót ncca ÍO. Telefon : 2B-34. TAvlrnlI é* levélcím s DélmaqyammAg <íeged Közgyűlés — kisgyűlés A közgyűlés ügyrendjéről alkotott szabály­rendelet, ugy látszik, olyan súlyos problémá­kat vetett fel a belügyminisztériumban, hogy három évig kellett gondolkodni a közgyűlé­si határozat jóváhagyásának módján és fel­tételein. Horatius azt tanácsolta a költőknek, hogy kilenc évig pihentessék müveiket, mi­előtt kiadják kezükből, — talán költő vizs­gálta felül ezt a szabályrendeletet s a Hora­tius ajánlotta kilenc évnek egy harmadré­széig tartotta vissza az elintézést. Végtére is ma már nem bigá-kon közlekedünk, hanem földi és légi taxikon s amikor az élet tempó­ja meggyorsult, a kilenc évet is redukálni kel­lett. Ez a redukálás már csak azért is érthe­tő és természetes, mert a tisztviselők ma igazán hozzászokhatnak a redukáláshoz. De ha három év múlva érkezett is le a sza­bályrendelet, — jobb későn, mint soha, — mégis éreztetni fogja hatását a szegedi köz­igazgatásban. A miniszteri álláspont megint — nem a szegedi közigazgatás rendszerének adott igazat s már megint azoknak állásfog­lalását igazolta, akiknek a törvény rendelke­zéseinek értelmezésében a kényelmesség szempontjait döntőknek nem tekintik. A sze­gedi közigazgatásban ugyanis az utolsó há­rom évben először csak óvatos tapogatózás­sal, később egyre bátoruló rendszeresség­gel az lett a divat, hogy a kisgyűlés és köz­gyűlés hatáskörét az egyéni meggyőződés és egyéni kényelem nézőpontjai szerint állapí­tották meg. A törvény ugyan elég pontosan meghatározza, hogy mely ügyek tartoznak a közgyűlés és mely ügyek a kisgyüés elé, a törvény pontos rendelkezését azonban kissé szabadon, sőt kissé szabadosan értelmezték. Ez az értelmezés kivétel nélkül afelé hajlott, hogy a közgyűlés hatáskörét csökkentse s a kisgyűlés hatáskörét növelje. A város vezetői számára ugyanis a kis­gyűlés kényelmesebb testület, mint a köz­Efyülés. Magyarország minisztereinek átlagos életkora a negyvenöt év alatt van, de a sze­gedi kisgyűlés tagjainak életkora a hatvanöt Év felett. Természetesen ez még nem lenne baj, bár a ma élők addig fogják sürgetni a riatalok érvényesülését, hogy azokat, akik a fiatalságért lázadoznak, az utánuk jövő fiata­lok fogják félreszoritani. (A ma élete derekán élő nemzedék nem tud érvényesülni, mert még nem elég öreg s mire elég öreg lesz, ad­digra eredménye lesz a fiatalság érvényesü­léséért vivott harcának.) Az nem lenne baj, hogy a szegedi kisgyűlés a — vének taná­csa, ha öregen is helyt tudna állani a város polgárságának érdekeiért, ha öregen is szem­be tudna helyezkedni minden olyan törek­véssel, amelyik a város érdekét nem szolgál­ja. A kisgyűlés azonban sokkal fegyelmezet­tebb, sokkal cirkumspektusosabb, sokkal lojá­lisabb, nagyobb, sokkal nagyobb szerepet juttat a személyi tekintetek mérlegelésének, sokkal fontosabb tényezőnek tekinti a hiva­talok tekintélyét, semhogy azt az energiát, erélyt, határozottságot és hajlithatatlan eltö­kéltséget tudná mutatni, ami nélkül ma köz­igazgatási hatóság hibátlanul feladatát elvé­gezni nem tudja. A közgyűlésen olykor vi­tatkozni kell, a közgyűlésen olykor harcolni kell, a közgyűlésen olykor elhangzik kemény igazság, alapos vád és jogos szemrehányás is, a közgyűlés olykor számonkéri a mulasz­Szerda, 1933 március 1 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 49. S2. tásokat s magyarázatot sürget a nehezen ma­gyarázható intézkedésekről, a kisgyűlés vi­szont elfogad, helyesel, igazol, hozzájárul és megszavaz. A közgyűlés a hegyi patak, ame­lyik ha határozott irányban halad is, szeszé­lyes kitérések, szabálytalan esések szaggatják meg medrét, a kisgyűlés pedig a halastó, melynek sima vizét nem bodrozza fel soha vihar s az elégedett halász mindig éppen azt a halat fogja ki belőle, amire éppen szüksé­ge van. A közgyűlésen mégcsak felhangzik néha a Petur bánok kemény szava s a Tibor­cok fájdalmas elkeseredése, a kisgyülésen csak a Mikhál bánok reszketnek s az udvar­nokok hajtják el a kellemetlen legyeket. („Csak szúnyogok, csak perzsaszőnyeget ne­kik", — igy valahogy mondják a Bánk bán­ban is.) A miniszteri leirat most véget vet ennek a tündéri állapotnak. A miniszteri leirat most végre Szegeden is életbelépteti a törvény idevonatkozó rendelkezéseit s megszűnteti ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken Budapesten 3*60, kUlldldtln ti-40 pengd — Flayes szám Ara hétkllz­nap ÍO, vaiAr» é* Ünnepnap 1111. Hir­detések felvétele tarifa axerlnf. Meqje­len«< tkéffd kivételével naponta re«jrje miiwmm n azt az állapotot, hogy az ügyek kényessége s az ügyeket intézők kényelmessége szerint döntsék el a határozni hivatott közigazgatá­si szervet. Ez a szokás a törvény rendelkezé­sei ellenére alakult ki s itt volt már az ideje annak, hogy a felügyeleti hatóság ne csak a pótadónkat emelje s ne csak ezer pengős tételeket esztergályozzon le a költségvetés­ből, hanem szerezzen érvényt a törvény ren­delkezéseinek is, ha Szegeedn nem is volt senki, aki a törvény védelmére vállalkozott volna. A törvény lehet hibás, a törvény le­het helytelen, a törvény rendelkezései lehet­nek tévesek, — mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy alkotmányos uton a törvény megváltoztatásáért küzdjön, de ahhoz sen­kinek nem volt és nincs joga, hogy a maga személyes meggyőződését a törvény helyé­be állitsa s a maga kényelmével konkurrál­jon a törvény rendelkezéseinek. A miniszteri leirat, reméljük, véget vet a közgyűlés mes­terségesen teremtett alárendelt helyzetének. Drákói szükségrendeletek Németországban felfüggesztették az alkotménv érvényességét a személyes szabadságra, a qvö­lekezésre, a sajtójogra, a telefon- és levéltitokra, a házkutatásokra — Halállal büntetik a gyu^togatást és robbantást — Betiltották az összes kommunista és szociáldemokrata lapokat — Lezár iák a kommunisták 5sszes helyiségeit — Letar­tóztatták a képviselőket — A rendőrség jelentése szerint nyilt polgárháborút ter­vezlek a Rajna-vidéken Berlin, február 28. A Reichstag épületében a tegnapi tűzvész szörnyű pusztítást végzett. Az épület változatlanul áll, azonban a belseje jóformán teljesen elpusztult. A kupolatermet sikerült megmenteni, elkerül­te a tűzvész a parlament négy szárnyát is, azonban a nagyterem elpusztult. A tűzoltóság munkáját főképpen az nehezítette meg, hogy egyszerre 20—30 helyen csaptak fel a lángok. Amikor az első lángnyelveket észrevették, egy férfi akart kiosonni az épületből. A férfit el­fogták és kiderült, hogy ő gyújtotta fel az épü­letet Van der Lubbenek hívják, holland állampolgár, 24 éves kőműves, kommunista agitátor. Bevallotta, hogy a tűz­vészt ő okozta és tagadta, hogy cinkosai lettek volna. A tűzoltóságnak hét órai megfeszített mun­ka után sikerült lokalizálnia a tüzet. Ezután a kabinet azonnal tanácskozásra ült össze és el­határozta, hogy a legsúlyosabb rendszabályokat lépteti életbe. A gyújtogatás ügyében hivatalos jelentést ad­tak ki. A jelentés megállapítja, hogy a tűz­vész sokmilliós kárt okozott. A jelentés a gvuj­togatást a németországi bolsevista terror leg­arcátlanabb és legszörnyüségesebb cselekede­tének nevezi. A Liebknccht-házban lefoglalt anyag között pontos utasításokat talált a rend­őrség arra az esetre, hogy miként kell végre­hajtani kommunista forradalom esetén a ter­rorisztikus intézkedéseket. Ezek szerint fel kell gyújtani valamennyi kormányépületet, kas­télyt, muzeumot és fontos üzemet. A Reichstag felgyújtása a polgárháború megin­dításának fáklyájául szolgált volna. Kedden az egész birodalomban meg kellett volna kez­dődni a terrorisztikus cselekedeteknek, i egyes személyek, továbbá a magántulajdon!1 ellen, hogy megindulhasson az általános pol-^ gárháboru. Hétfőn este minden középületet és fonto«: üzemet megszállt a rendőrség. Az epész rend-*; őrséget szigorú készültségbe helyeztek. A kommunista fraSció két vrzető tag­ját letartóztatták, valamennyi kommu­nista képviselőt őrizetbe veitek, vala­mennyi kommunista napilapot, folyó­iratot! rSpcédulát és plakálot egész Poroszország területére négyheti idő­tartamra betiltottak. Betiltották 14 napra a szociáldemokrata párf: valamennyi lapját, folyóiratát is. A berlini Lokalanzeiffer azt írja. hogy két kommunista képviselő. Torgler és Usencn ni ki­szökött, ellenük lelartóztatási parancsot adtak ki. A letartóztatott kommunista képvise­lőket a rendőrök töltött revolverrel őrzik és nem en-i gedik, hogy egymással beszéljenek. A letartóztatott kommunisták száma mintegy ezerre tehető. rÁ Tetartóztatottak között van Ludwig Lenn. 9 „Háború" című nagysikerű könvv iróia, E?on| Erwin Kisch. az ismert publicista dr. Max; Hodan városi orvos, sexuologus. Th31manru volt birodalmi elnökjelölt. A legutóbb kibocsájtott szükségrendelet fel-4 jogosítja a rendőrséget arra, hogy mindenki S hónapig őrizetben tartson, akire hazaárulás gyaníija esik.

Next

/
Thumbnails
Contents