Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-09 / 32. szám

TATRA-MATLARHAZA a Magas Tátra legideálisabb magasrniraiMk« Maiiiary CSR.—W—— lati gyógyintézete. 920 méterrel a tanger snne felett. — Tökéletes modern konfort. — Fizikális-diétás gyógykezelés. — Hízóknrák. — Téli sporthely. — 180 szoba folyó hideg1- és meleg vízzel. — Központi fűtés. — Fényjelzés. — Tökéletes orvosi berendezkedések, — Zene, hangverseny. — Saját kinó. — Ideális sportlehetőségek. — Vasúti és villamos állomás és posta: Tátralomnic. Vezető orvosok : MUDr. HolC?Hl?on és MUDr. EckSfSlll. MT Elfogad pengöbellzetéüekel ls. "Tpu » Információval szívesen szolgál és prospektust kflld az Igaxgatósdg. A vármegyék ui beosztása „Szeged mellőzese ellenkezne az alföldi gondolattal" — „A vármegyei székhely elvesztése szempontéból nem latjuk rózsásnak a lövót" — irfák Szentesen (A Délmagyarország munkatársától.') Ismeretes a kormánynak az a terve, hogy közigazgatási szempontból hét kerületre fogja felosztani az országot és hogy az uj közigazgatási kerületek össze fognak esni a többségi párt politikai kerületével. A kérdés élénken foglalkoztatja az ország legtöbb városát. Sajnos, Szegeden reagáltak erre a tervre a legkisebb érzékenységgel. Hogy nemcsak az igazság és jogaink hangoztatása, hanem a reálpolitika kifürkészhetetlen utjai miatt is érdemes lenne napirendre tűzni és napirenden tartani az ország uj kerületi beosztásának kérdését, arra újból bizonyítékul idézzük az egyik szentesi újságnak, az »Alföldi Ujság«-nak ebben a kérdésben közzétett legutóbbi cikkét: »A kormány a napokban tett pénzügyi rendelkezések után hozzákezd egyéb irányú programja végrehajtásához. Ebben az első helyen szerepel a közigazgatás átszervezése. Jó forrásból eredő értesülésünk szerint már dolgoznak az erre vonatkozó törvényjavaslatokon, köztük azon, amely a vármegyék uj beosztásáról intézkedik. A tervek szerint az országot hét nagy kerületre osztják fel. A kerületi beosztás és a kerület központjának kiválasztásánál egyes országrészek gazdasági, kulturális szükséglete, közlekedési és társadalmi viszonvai az irányadók. A kerületi központ lesz a közigazgatási, a politikai hatóságok, a Máv. üzletigazgatóság, a postaigazgatóság, az Ítélőtábla, a társadalombiztositói körzet, a pénzügyigazgatóság, a kereskedelmi és iparkamara székhelye. A vegyesdandárparsn^sr-okság, mint kerületi katonai hatóság, ugyancsak a közigazgatási kerület székhelyén lesz. Arra számit a kormány, hogy ez a reform igen nagymérvű anyagi és munkamegtakarítással fog járni. A tervezett változás súlyosan érinti Szentest. Minthogy az uj kerületi székhelynek szánt hivatalok és intézmények közül a köz. igazgatási és a politikai hatóságot kivéve, már ma is mindegyik Szegeden van, igen valószínűnek látszik, hogy inkább a vármegyei közigaz. gatási hivatalokat viszik el Szentesről, semmint a msuti igazgatóságot és a többi Intézményt hozzák ide Szegedre. Ha az átszervezés terve megvalósul, Szentes valószinüleg csak holmi kisebb közigazgatási kirendeltségre számithat a vármegyei hivatalok helyett. Mivel azonban az uj beosztás takarékossági szempontból történik, előállhat az az eset is, hogy ilyen kirendeltségek egyáltalán nem lesznek, vagy csak az uj központtól távolabb eső régi megyeszékhelyeken állitanak fel ilyeneket. A vármegyei székhely elvesztése szempontjából nem látjuk rózsásnak a jövőt. Láttuk a legutóbbi kormányintézkedéseknél, hogy a kormány, ha valamit meg akar csinálni, gyors tempóban, még a formaságokat is félreállítva, megcsinálja. Ha komolyan uj vármegyei beosztást terveznek, szinte reményte'enrek látszik ellene a küzdelem. Szó nélkül azonban természetesen nem szabad belenyugodnunk a Szentesre súlyos csapást jelentő tervbe és jobb addig megmozdulnunk ellene, amig véglegesen ki nem formálódik a kormány elgondolása.« A tervezet ügyében megkérdeztük dr. Pálfy József polgármesterhelyettest, aki a következőket mondotta: ti. ÍT — A tervezetet nem fsmeiem, tndnra azonban, hogy azt a főispáni hivatal már megkapta, de áttanulmányozására eddig még nem volt alkalmam. Azt azonban lehetetlennek tartom, hogy a közigazgatás tervezett uj területi beosztásával kapcsolatban Szegedet mellőzés ér. je, hogy Szeged ne kapjon jelentősebb szerepet. Ez ellenkezne a kormány számos tagjának meggyőződésével. Lázár Andor igazságügyminiszter, fíómnn Bálint kultuszminiszter már többizben kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a közigazgatási rendszerünk átformálásával kapcsolatban a meglévő nagyobb gócokat tovább kell fejleszteni és hasonló szellemben nyilatkozott Gömbös Gyula miniszterelnök is. Szeged mellőzése ellenkezne az alföldi gondolattal te. A város hatósága természetesen figyelni fogja az eseményeket, hogy idejekorán síkra szállhasson Szeged érdekeiért. Amikor nem megy az üzlet... Csaló házaspár a törvényszék eiőii (A Délmagyarország munkatársától.) Pajersky István csongrádi lakos a Singer-varrógépek csongrádi bizományosa volt. A cég kezdetben meg volt elégedve Pajersky munkájával, mert sok rendelést vett fel és szép üzleteket bonyolított íe. Később azonban kiderült, hogy Pajersky ügyesen manipulált a cég kárára. A legtöbb megrendelés ugyanis fiktiv volt. Nemlétező egyének nevében kötött üzleteket és a megrendeléseket feleségével előttemeztette. A megrendelőlapokat azután felkűldötte a cégnek, a jutalékokat pedig felvette. Pajersky István ellen csalás és okirathamisitás miatt indult meg a bűnvádi eljárás. A házaspárt szerdán vonta felelősségre a szegedi törvényszék Vild-tanácsa. Pajersky beismerte a manipulációkat és előadta, a rossz gazdasági viszonyok következtében az üzlet nem ment, élni pedig kellett valamiből. Ezért határozta el a csalásokat A biróság a férjet egyesztendei és 6 hónapi börtönre, a feleséget 3 hónapi fogházra Ítélte. Elsőrendű száraz tűzifa, szén és brikett olcsó árban házhoz szállítva kapható Szenesi Ferenc fatelepén, Damj£\nlrh-ucca. íts Nagyobb vételnél árkedvezmény. Gép-mitosz Irta Berezeli A. Károly. A gépek ma mindenkit foglalkoztatnak. Uralmuk szinte kétségtelen. Egyesek gyűlölik őket s i.gy hivatkoznak rájuk, mint a válság okozóira, félnek tőlük s megvetik a mérnököt aki hatalmas vasszerkezeteket konstruál, mások rajonganak értük, szeretik őket s bennük köszöntik az emberiség uj s végleges fölszabaditóit Jelentőségük egyre fokozódik, dübörgésük föl zug a kórusokban, stílusuk kiütközik a házak struktúrájában és a plakátokon, „lelkük" pedig belelopózik az emberekbe s uj ideológiák teremtésére kényszeríti. Van gép-esztétika, gép-etika, gép-pszihológia, a gép több a gazdasági tényezőnél, a hasznos vagy kártékony mechanizmusnál, a gép ma már szimbólum, mely rányomja acél-bélyegét születő kultúránk valamennyi jelenségére. Munkabírás, szívósság, pontosság a g|ép tulajdonságai, van jelleme s gigászi karjaiban akarat feszül. Teremtményei precízek, kiszámították s büszkélkedve hirdetik a célszerűséget, mert minden, ami a géphez tartozik praktikus és szükséges, nincsenek misztikus funkciót betöltő szervei, a gép a megmerevedett ráeió és logika, nincsenek gyönge pillanatai, nem szubjektív, nem sexuális, ugy és akkor dolgozik, amikor a cél érdekében megindítják sustorgó kerekeit. A gép a kollektiv ideál, tökéletes alattvaló, a személytelen ember prototípusa. A gép a kötelességtudó alkatrész, a nagy egész behódolt tagja, a kollektivum legszociálisabb egyede, mely zökkenők és emóciók nélkül végzi el a rája rótt munkát s alkalmassá teszi a közösségiét missziójának betöltésére. A gép mivolta példa és eszménykép az előtt a lázongó és örökösen ellenszegülő ember előtt, aki a legegyetemesebb eszmék szolgálatában is bűnösen individualista, önzőén polgári, mert a gép alázatosan és fáradhatatlanul dolgozik, teremt, épit, semmitől vissza nem riad, vakmerő és bátor, altruista és fanatikus, önmagát emésztve, koptatva, megölve ontja kerekeiből a végtelen energiát. A gép tehát „etikus" lény is, noha nincs értékelő képessége, (vagy talán éppen azért!) engedelmes és szófogadó s még akkor is jóra, nemesre törekszik, ha az emberi öntudat társadalomellenes szolgálatokba állítja. Mert mivolta és értelme, hogy jótevő legyen s az embertelenség szolgájaként is, mint valami kegyes, misztikus isten, erkölcsi belátásra kényszerít. Ereje olyan nagy, hogy háborúban meghiusítja a harcot, öldöklő képessége olyan egyetemes, hogy kizárja az öldöklést, gyorsasága fölülmúlja rablóét, pontossága leleplezi a számok szélhámosát, szeme belehasit erd&k sűrűjébe, torka folyókat apaszt el. A gép szeretetre tanit, mert lehetetlenné teszi a gyűlöletet, lejáratja, megsemmisíti. Segit az embernek s elvégzi helyette a robotot s mert benne a gonoszság lehetőségei is végtelenek, ráneveli az ember a jóra, dorgálva, fenyegetve kényszeríti, hogy általa, az ő felügyelete alatt próbálja megvalósítani erkölcsi ideáljait A hiába vivódó, meddő történelem folyamán tehát a gép az a valami, szinte abszolutum, mely szükségessé teszi az igazi társadalmat Embertípusokat farag a maga mintájára § harmonikus, nagy morált tesz kötelezővé uj világunk számára. Istenné hatalmasodik «lőttünk, mert szeretjük és félünk tőle s ahol megjelenik, legendákat kőitűnk róla, minit a régi mesék héroszairól. Megtermékenyíti a fantáziát s áldásos mechanizmusa betölti a mindenséget. Nem misztifikál s az atomban • épenugy forog egyetemes motorja, mint a csillagok járásában. Mítosz születik a nyomán s a művészek hozzá alkalmazkodnak, mert nagy igazságok emancipálódtak benne, ö a törvény, tus objektív valóság, a világ mása, a mozgás célszerűsége. Amit ellestünk a természettől évezredek folyamán, most benne sűrűsödött össze s mert benne csak igazságok funkcionálhatnak, felülmúlt minket is. A gépnek nem kell önmagát kijátszania, őrületben keresnie kompenzációkat benne mindéin tiszta és egyszerű, mint a sik és a vonal. Vannak a gépnek jud&sal is, vannak gyilkosai és kufárjai is, ez azonban csak sietteti mítoszának diadalát. A gép messzianizmrusa nem hit dolga, neon érzések játéka, a gép ugy nyomul előre féíremagyarázihatatlan erejével, föltartóztathatatlanul, mint a gép. Nem lehet mellőzni, leinteni, cáfolni. Nincsenek dogmái, csak tőrvényei vannak. Be kell hódolni előtte. S mi félre is állunk az útból, mert jobb és erősebb nálunk. S ahogy pattog, dohog s hegyeket omlaszt, ráébredünk a magunk értelmére is... Különös, hogy erre öntudatlan és lelketlen szerkezetek vezetik rá az öntudatos, teremtő embert. A gép a megvalósult jóság.