Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-09 / 32. szám

it y. Moratóriumot kap Románia ? Bukarest, február 8. A román delegátusok már hosszabb ideje tárgyalásokat folytatnak Párisban a külföldi hitelezőkkel s a legújabb hirek szerint ezek a tárgyalások megegyezésre vezettek. Állítólag kompromisszum jött létre, amelynek értelmében az állami tartozások törlesztésére két évi és három hónapi haladékot kap a román kormány, a megegyezés azonban nem vonatkozik az egyedáru intézmények tartozásaira. Ezeknek a tartozásoknak ügvében külön tárgyalásokat kezd a delegáció és amennyiben ezek is sikerre vezetnének, ugy nem kerül sor a rendkívüli pénzügyi intézkedésekre, hanem sikerült a Költségvetést az eredeti terv szerint redukálni. Politikai körökben élénk feltűnést keltr hogy a király tegnap bizalmas kihallgatáson fogadta Vatoianu tábornokot, Bratianu György liberális pártjának egyik vezetőjét és Circulescut, a Duca-párt tagiát. A két politikus egyszerre jelent meg a király előtt, aki felszólította őket, hogy igyekezzenek kiküszöbölni a két frakció közötti ellentéteket, majd állítólag megegyeztek, hogy ha az egység újra helyreáll közöttük, akkor megint kormányképesek lehetnének. Az élet a kémikus szemével Szent-Györgyi Albert előadása (A Délmagyarország munkatársától.) A Ferenc József-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete szerdán délután hat órakor az egyetem aulájában szabadegyetemi előadást rendezett, amelyen dr. Szent-Györgyi Albert tartott nagy érdeklődéssel várt előadást „Az élet a kémikus szemével" cimmel. Szent-Györgyi professzor mindvégig lebilincselő, szellemes előadásában ismertette azt a küzdelmet, amelyet a tudomány folytat az élet legelrejtettebb titkainak felderítéséért. A tudomány és a vallás között semmiféle viszony nincs — mondotta —, mert amit mérni lehet, az a tudomány, ahol nincs megmérhető valami, az a vallás; igy tehát a tudomány legfeljebb közeli szomszédja lehet a vallásnak. — A tudomány a mélységeiket kutatja, behatol a legparányibb részecskék belsejébe is, hogy ujabb és ujabb titkokat tárjon fel. így jutott el a biokémia az emberi test részecskéjéhez, a sejthez, majd a molekulához és az atomhoz, igy tudta meg, hogy az a csodálatos gépezet, amelyet élő testnek nevez az ember, nyolcvan százalékban viz. Hiába kegyelmes ur valaki — mondotta nagy derültséget keltve —, az is nyolcvan százalékban viz. — A biokémikus nem állt meg az atomnál, behatolt az atóm belsejébe is, ami fontosahb világtörténelmi esemény volt a világháborúnál is. Megállapította a tudomány, hogy az atomnak is van egy magja, amely körül elektromos részecskék keringenek másodpercenkint háromszázezer kilométeres sebességgel, de az élet rejtélye kiszaladt a tudós kutatók ujjai között. Nem lehet megállapítani, hogy hol kezdődik és hol végződik az élet, nem lehet megtalálni azt a pontot, amelyen innen az élet van és amelven tul már nincs élet. Ebben a titokzatos, kifürkészhetetlen űrben rejtőzik az a mester, aki megalkotta az élő organizmus remekmüvét, de amikor a tudós elérkezik ide, akkor félre kell állania, mert itt már nincs semmi megmérhető. Az aulát zsúfolásig megtöltő közönség feszült figvelemmel hallgatta az izgalmasan érdekes előadást és azután lelkes tapssal ünnepelte az előadó professzort. Szegeden a hőmérő legmagasabb állása + 8.2 C, a legalacsonyabb — 0.6 C. A barométer adat* nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 761.1 mm, este 765.9 mm. A levegő páratartalma regffel és délben 93 százalék. A szél iránya északkeleti, illetve keleti, erőssége 2—1. Idöjóslat a Délvidékre: Egyelőre még enyhe idő, gyenge csapadékhajlammal. A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Prognózis: Felhős idő, a Tiszántúl északkeleti szél, kelet felől a hőmérséklet csökkenése, egyes helyeiken kisebb esők. Fiatalos és ápolt külső: előfeltétel a modern nőnél. Játszva elérhető a PfeUrlltfl—LanolinCreme által, amely azonnal besaivódik a bőrbe a legcsekélyebb fény hátrahagyása nélkül. Minden aika- lomra, ugy éjszaka, mint nappal, Doboíokb(intn-' egyaránt használható. busókban 30 f.-toi yftxMncj £anoün A balor tartománygyülés kimondta, hogy államosítani kell a bankokat Hitler szerint »tiz ér múlva nem lesz marxizmus« (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Hitír szerdái ler szerdán este fogadta a lapok főszerkesztőit és beszédet intézett hozzájuk. Nem gondol arra — mondotta —, hogy a sajtót béklyóba kell szorítani. A kormány nem kér mást a lapoktól, csak azt, higyjék el, hogy jóakarat tölti el és a legjobbat akarja a nemet népnek. Azzal a bejelentéssel fejezte be beszédét, hogy könyörtelen eréllyel fog lecsapni azokra, akik tudatosan ártani akarnak Németországnak. Kevesen vannak ilyenek — folytatta Hitler —, de ezek közé tartozik szerinte a marxizmus. Beszédét igy fejezte be: „Tiz év múlva nem lesz Németországban marxizmus . Münchenből jelentik: Meglepő esemény történt a bajor tartományi gyűlés szerdai ülésén. A horogkeresztesek azt indítványozták, hogy államosítsák az összes bajor nagybankot Az indítványt a szocialisták magukévá tették és ennek az együttműködésnek az lett az eredménye, hogy á polgári pártok kisebbségben maradtak és a javaslat többséget kapott A határozat azonban nem jelenti azt, hogy a bajor bankokat valóban államosítani fogják, mert a birodalmi alkotmány szerint a tartományi gyűléseknek nincs joga ilyen természetű javaslatot törvényerőre emelni. Meiler Rózsi és — a kitalált merénylet (Budapesti tudósítónk telefonjelentéa*>.) Meller Rózsi, az >Irja hadnagy« cimü darab szerzője ellen, mint ismeretes, Bécsben merényletet követtek el. Az irónőt több sebből vérezve, ájultan találták a földön. Azt állította, hogy egu ismeretlen fiatalember tört rá és politikai jelszavakat hangoztatva tőrrel összeszurkálta. A béesi rendőrség nyomozást indított az ügyben és ma az írónő elé tárták az öszszegyüjtött bizonyítékokat. Többórás faggatás után Meller Rózsi megtört és beismerte, hogy a merényletet csak koholta és a sebeket saját maga ejtette önmagán. Meller Rózsi vallomásából valami romantikus szerelmi történet derült ki, az írónő hét ismert bécsi személyt nevezett meg előadásán ban. A bécsi rendőrség a nyomozást folytatja. Meller Rózsit a hatóság félrevezetése mtntt fogják felelősségre vonni. A legnagyobb büntetése kétheti elzárás lehet Hppoiwi estmléks a képviselőház gyászlllésén „Az a feladolnnh, hogu a szabadságjogok biztosítása, az európaibb közeiét erdekében fokozottabban tetlesltsflk Kötelességeinket" Almássu, Gömbös, Zlcfttj János es Cckhardt beszéde Budapest február 8. A képviselőház szerda esti ülését Apponyi emlékezetének szentelte. A karzatok zsúfolva voltak közönséggel, a diplomaták padjaiban ott volt Roosewelt amerikai követ is. Elsőnek Almássy László elnök emlékezett meg gróf Apponyi Albertről. Beszédét a képviselők állva hallgatták végig. — Ezekben a szomorú napokban — mondotta — az egész világ részvéte felénk fordul, ide irányította a részvétet annak a férfiúnak elhunyta, akit világszerte igen jól ismertek, ott is, ahol a magyar nemzetet nem, vagy félreismerték. Életereje három emberöltőig tartott, szelleme nemzedékeket kapcsolt össze. Léte elválaszthatatlanul összeforrt nemzetével. Heroikus történelmi alakja egyet jelentett a nemzet aspirációinak állandósulásával és a nemzeti remények teljesülésével. Ezután részletesen ismertette Apponyi közéleti és parlamenti pályafutását. Nem a kicsinyes pártpolitika, hanem mindig a hazának sorsa érdekelte — mondotta. Nemcsak saját nemzetének volt szabadsághőse, hanem az öszszes nemzet szabadságáért küzdött. A fény, amely nagy szellemét övezte, visszasugárzott hazájára. A trianoni békekötés után Apponyi vette át azt a szerepet, hogy a nemzet történelmi elhivatottságának érvényt szerezzen. Törhetetlen munkabírása csak arra irányult, hogy a nemzet elvesztett jogait, területét és népéit visszaszerezhesse, ezért harcolt az utolsó percekig. A béke és nemzetének hálája lengjen porai felett A képviselők ezután elfoglalták helyeiket majd Gömbös miniszterelnök beszélt. Bejelentette, hogy a kormány Apponyi Albertet a nemzet halottjának tekinti. — Ha elesik egy katona a harc mezején — folytatta beszédét —, bajtársai azt jelentik róla, hogy meghalt a becsület mezején. Gróf Apponyi Albert a nemzetért tett szolgálatok mezején halt meg. Az ő odaadó példája, áldozatkészsége és nemes alakja állandóan ott lebeg majd a Népszövetség légkörében és hirdetni fogja a magyar igazságot amelyért Apponyi Albert harcolt és elesett Pártkülönbség nélkül ugy tekintünk őreá, mint hatalmas szálfára, mint nagy államférfiura, aki meszsze világított mécsének fényességével és jellemének tisztaságával. A népek versenyében, mint hatalmas szirt állott, figyelmeztetve arra, hogy él a Duna medencéjében egy nép, amely élni akar, amellyel igazságtalanság történt. Lénye apostoli volt. Lényéből következett, hogy nem volt pártpolitikus, hanem magas egyetemes eszmékért harcolt. Fegyvereinek hatalmas szertárában az érvek állottak és ezért volt lenyűgöző a nemzetközi f«' rumokon is. Valahányszor megszólalt, mint orgonazugás hangzott szava. A lebilincselő és hitet keltő hangját a magyar érzésektől hevített lélek szólaltatta meg. Nem hallhatjuk többé hangját és nem látjuk többé őt, — lelki ereje azonban eszményi magasságban lebeg közöttünk és példaadásával örökké itt marad, amig küzdünk a magyar élniakarásért