Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-04 / 28. szám

tetemet Kárász n. 10. s üclQeitem ál, HepSSen és keretekben a rend­kivttl o 1 o s ó viilromAt részletre Is. 71 frelmatin ftfksa Budapesti értéktőzsde zárlat. Pár nap óta tar­tó árlemorzsolódás a mai értéktőzsdén is foly­tatódtak. Az érdeklődés ugyan egy-két szénpapir iránt ma is mutatkozott, ez azonban a gyengülést megakadályozni nem tudta, mert a külföldi pia­cokról gyengébb jelentések érkeztek. Közvetlen zárlat előtt fedezési vásárlások egy-két részvény­ben javult az általános árnivó, azonban az előző napi alatt maradt. Árnyereséget egyedül a Salgó tudott felmutatni. A fixkamatozásu papirok pia­ca iránt az érdeklődés megcsappant és a kinálat tartózkodása miatt az irányzat elgyengült. Ma­gyar Nemzeti Bank 126.5, Bauxit 28.5, Beocsini 125, Kőszén 325. Salgó 25.3, Uriámyi 36, Ganz 13, Rima 17.5, Nasici 58, Nova 13.25, Tröst 73, Dél­cukor 82, Magyar cukor 78, Izzó 281, Ruggyanta 22.5, 1914. évi fővárosi kölcsönkötvény 33.25 szá­záalék. Fsirrr M 15-i tart olcsó téli vásár Lusztifl Imre harisnya, kötöttáru üzletében Széchenyi-íér Tisza-szálló mellett. 11 Zürichi devizazárlat. Páris 20.19.5, London 17.57, Newyork 517.125, Brüsszel 71.95. Milánó 26.43, Madrid 42.40, Amszterdam 207.925, Berlin 122.90, Bécs (hiv.) 72.93, Szófia S.75, Prága 15.30, Varsó 57.85, Belgrád 7.00, Bukarest 3.08. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyam­jegyzése: Angol font 19.35—19.75, belga 79.16—79.74 cseh korona 16.91—17.01, dán korona 93.80—95.00, dinár 7.50—80o, dollár 570.50—573.50. kanadai dollár 471—477. francia frank 22.30—22.50, Hol­landi forint 229.35—230.75, lengyel zloty 63.95— 64.45, leu 3 40-3.44, leva 3.95—4.25, lira 29.90­30.20, német márka 135.70—136.60, norvég korona 99.00-100.00, osztrák schilling —.—, svájci frank 110.70—111.40, svéd korfen a 104.80—105.80. A budapesti terménytőzsde hivatalos árfolya­mai: Buzja tiszai 76 kg-osl4.15—14.40, 77-es 14.35— 14.70, 78-as 14.55—14.85, 79-es 14.75—15.10, 80-as 14.90-15.00, felsőtiszai és jászásgi 76 kg-os 13.35 —13.50, 77-es 13.50-13.60, 78-as 13.65—13.75, 79-es 13.85—13.95, 80-as 13.95—14.20, fejérmegyei 76-os 13.10-13.25, 77-es 13.25—13.40, 78-as 13.45—13.60, 79-es 13.65—13.80, 80-as 13.80—13.95, dunántuli 76 kg-os 13.05—13.20, 77-es 13.20—13.35, 78-as 13.40— 13.55, 79-es 13.60-13.75, 80-as 13.75-13.900, pest­vidéki és bácskai 76 kg-os 13.10—13.20, 77-es 13.25 —13.40, 78-as 13.45—13.60, 79-es 13.65-13.80, 80>-as 13 80—13.95. Pestvidéki rozs 6.30—6.40, egyéb 6.25 —6.40, takarmányárpa I. 9.20—9.50, II. 9.(10—9.20, felvidéki sörárpa 10.75—13.25, egyéb 10.00—11.00, zab I. 9.00—9.25, II. 8.80-8.90, tiszántúli tengeri 6 70-6.80, egyéb 6.65-6.75, korpa 6.05-6.15. Cslkágói terménytőzsde zárlat. Buza tartott. Májusra 46 hétnyolcad—4S háromnegyed (—.—), julilsra 47 háromnegyed—47 egynegyed, (—.—), szeptemberre 48 egynegyed z—.—). Tengeri tar­tott. Májusra 25 egyketted .—.—), júliusra 27 egy­nyolcad .—.), szeptemberre 28 háromnyolcad (—). Zab nyomott. Májusra 16 ötnyolcad (—.—), ju­liusra 16 háromnegyed (—.), szeptemberre —.— (—.—). Rozs nyomott. Májusra 33 háromnegyed A :Délmagyarorssság regénye HELCN GR4CE ANYA Fordította: D. GUTHI ERZSI Felelős szerkeszlő: PÁSZTOR I0ZSEF \yomalott a Kiadóin'« fdonos üélmagvarorszag Hírlap- és Nyomd a válla la! R| könyvnyomdájában Felelős üzemvezető: Klein Sándor. 10 Frank kérdezte, miért kapok ilyen sokat, mondtam, hogy mama azt mondta,^ azért, hogy két évig ne kelljen ruhára pénzt kér­nem, Frank nevetett és azt mondta, __ hogy mindene, ami csak van, az az enyém és bár­csak olyan gazdag volna, hogy megvehetne nekem mindent a világon, amit csak kívá­nok. Május közepe tóján mamával és Frankkel elmentünk bútort nézni és olyan gyönyörű holmikat vettünk. Mamáék közelében, a szomszéd sarkon kaptunk lakást, azt mond­ták, már odavihetjük a holminkat mindjárt és berendezkedhetünk. A nappaliba egy há­romrészes garnitúra került, mahagóni, zöld bársony párnákkal, egy kanapé, egy hinta­szék, egy karosszék és mama ideadta a zon­gorát. Milyen jó, hogy a zongorateritő zöld volt, így éppen illett a többihez. A középre kerek asztalt vettünk és rátettük a zöd plüss albumot. Csináltam még egy zöld selyem­teritőt a kandallópárkányra, a zongorateritő párját, de olyan nehezen tudtam ugyanolyan ponpónokat szerezni hozzá. Két gyönyörű, nagy vázát tettünk a kandalló két szélére, a közepére pedig egy órát. A nappali fabur­kolata mahagóni volt és zöld tapétát tétet­tünk a falra, amikben olyan kis világosabb zöld virágok voltak. A hálószobánk jóformán, egyik része volt a nappalinak, hát zöld plüss­függönyt tettünk fel közbül és mikor a zöld szőnyeget is fölteritettük a padlóra, igazán bájos volt a nappali. A szőnyeget Frank vá­lasztotta, olyan élénken és vidáman hatott, mert olyan szép, nagy rózsaszín virágok voltak rajta. Szentül hittem, hogy senkinek a világon nem volt még olyan szép nappalija, mint a mienk, mikor meg feltettük a képeket is és kis üvegszekrényt vettünk a csecsebecsék számára, akkor meg kimondottan elegáns is volt. A hálószobában egy széles rézágy állott, meg egy öltözőasztal, annak az egyik olda­lára kiraktam az ezüst hajkeféket és fésűmet, amit karácsonyra kaptam, a másik oldalára, meg Frankét, amit én vettem neki, hogy ugyanolyan legyen, mint az enyém. Az ebédlő is szép lett volna, csak szőnyeg­re nem volt pénzünk egyelőre, de Frank azt mondta, majd megvesszük később. De volt benne egy szép, négyszögletes asztal, öt szék, egy karosszék, tölgyfából, egy nagy kredenc és egy pohárszék. Vettünk egy fe­kete bőrdiványt, hogy Frank lefekhessék és pihenhessen vacsora után, mig én leszedem az asztalt. A porcellánokat, a teáskészletet, meg mindent beraktam a pohárszékbe, az is olyan gyönyörű volt. Csak a padló volt csúnya, hát megkérdeztem, nem vehetnénk-e egyszerű linoleumot és mama azt mondta, de igen, ez jó ötlet, vettünk is. Nagyon szép mintája volt, egész barna, nagy virágokkal, olyan csinosát mutatott, akárcsak egy sző­nyeg, csak könnyebb volt tisztántartani és úgyis biztos voltam benne, hogy jövő évre vehetünk szőnyeget. A konyhát nagyon szépnek akartam és később örültem is, hogy olyan szépen ren­deztem be, mert nem igen volt értelme, hogy az ebédlőben étkezzünk, az annyi külön munkával járt, aztán megszoktuk, hogy a konyhában együnk Frankkel, mert az sok­kal kedélyesebb volt és télen olyan barátsá­gos meleg volt a konyha. A polcokat csip­kepapirral díszítettem, a padlóra szép lino­leumot tettem, a tűzhelyet ugy kifényesítet­tem, hogy akár enni lehetett róla, minden olyan tiszta volt, az abTalcolcra függönyt ag­gattam, a dézsákat fehér viaszosvászonnal fedtem e és a konyhaasztalra is fehér viaszos­vásznat teritettem. És annyi mindennel kellett törődnöm, azt hittem, sosem készülünk el. Kárpitost kellett hivnom, hogy feltegye a szárítókötelet, va­salókat kellett vennem, uj divatuakat, leve-V hető fa-fogókkal, nem oiyan régi fajtájúa­kat, amik egyetlen darab vsból vannak, az­tán kellett még százféle holmi, vasalódeszka, fazekak, palacsintasütő, nyársak, sodrófa, sulykoló, füszertartókészlet, ezer apróság. Olyan fáradt voltam. De elkövetkezett június ötödike és végre fehér ruha és fátyol volt rajtam, Frankén uj sötétkék öltöny, uj kalap díszlett és olyan gyönyörüszép volt. A templomban nagyon sok ismerős jött el, de később mamáéihoz vacsorára csak a családtagok jöttek, hanem azért nem haragudott senki és mikor a ko­csiba szálltunk, rizskását hajigáltak ránk és mindenki nevetett. A járda szélén gyerekek álltak és nagyon nevettek, mert a kocsi fé­nyes felületéről olyan furán tükröződött visz­sza az arcuk és egy ember el akarta kerget­ni őket. De én mondtam, hogy csak hagyja őket. És egyszerre csak eszembe Jutott, . hogy kiszállok és én is megnézem maga­mat. Ki is szálltam és láttam, hogy milyen girbe-görbe, szétnyomott, kificamodott min­den vonásom és ha megmozdultam, még furcsább lett, én meg nevettem, nevettem és nevettem, aztán kértem Franktői néhány penny-t, kiosztottam a gyerekek közt és visz­szaültem a kocsiba, de valahogy sirhatnékom támadt, mert eszembejutott, hogy én most már felnőtt vagyok, férjes asszony vagyok és hirtelen borzasztóan félni kezdtem és azt kí­vántam, bárcsak megint kislány lehetnék ós szorosan Frankhez simultam. Frank hozzám­hajolt és hazahajtattunk mamáékhoz, csen­des vacsora volt, mindenki tanácsokat oszto­gatott, mondták Franknek, hogy vigyázzon rám, végül, mikor nem figyeltek ránk, felkel­tünk Frankkel és hazamentünk a magunt otthonába. (Folyt, köv.) Délmagyarország féláru szinházi előadása Szombat: Este 8 órakor: SZŰCS JJSZLÓ HONT ERZSÉBET _ felléptével: J Jegyek a Délmagyarország elő­fizetői részére d. e. 9—12 és d. u. 3—6 az Aradi­uccai kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents