Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-26 / 47. szám

fl_ 26 Uri fehérnemüek, s,b- Pollá*- Testvéreknél legolcsóbban MIRE HASZNAUA FEL A VAROS A GÁZGYÁRI PÉNZEKET A Délmagyarország ankélje ÖT. Kogufowiíz Károly és dr. Tonelli Sándor hozzászölása (A Délmagyarország munkatársától.) A városnak nincs fontosabb és időszerűbb kérdése most a gázgyári pénzek hovaforditásának kérdésénél. Rengeteg igény, szükséglet, kívánság, ötlet sorakozik fel a tarsadalom minden rétegében és a város hatóságát igen súlyos felelősseg terheli azért, hogy a rendelkezésre álló és a mai viszonyok között igen-igen tekintélyes összegeket mire használja föl. A polgármester egyik nyilatkozatában igen szépen határozta meg ezt a felelősséget, amikor megállapította, hogy vigyázni kell minden fillér felhasználásnál, mert a jövő generációnak el kell szánolni maradék nélkül a pénzzel, hiszen ez az összeg a város egyik igen hasznos és értékes jogának feladása ellenében jut a városhoz. A jövő generáció előnyeit, könnyebbségeit adta el szorult helyzetében a város. Ha mindazokat az életrevaló terveket megvalósítanák és a jogos kívánságokat teljesítenék, amelyek felbukkantak az utóbbi időben, a rendelkezésre álló összeg hatványozot szorzata sem lenne elegendő. Ezért súlyos a fölhasználás, a hovaforditás problémája, ezért kell a legnagyobb gonddal és óvatossággal kiválogatni azokat a célokat, amelyekre szabad elhasználni ebből az összegből. És a Déima"varország azért kezdeményez most hasábjain ankétot ebben a kérdésben," hogy alkalmat adjon a komoly hozzászólásokra, a komoly tervek és kívánságok fölvetésére. Az igy nyilvánosságra kerülő gondolatok közül könnyebben és biztosabban lehet maid kiválogatni a legjobbakat, a legmegfelelőbbeket. Az ankétot két érdekes hozzászólással nyitjuk meg. dr. Kogntowítz Károlv egyetemi tanáréval és dr. Tonelli Sándor iparkamarai főtitkáréval. Dr. Koguíowifr Károly: — Tudom, hogy a rendelkezésre álló összeg kizárólag hasznos befektetésre fordítható. Éppen ezért kizárólag ilyen beruházásokra gondolok és ezeket a kővetkezőkben jelölöm meg: 1. Városrendezési tervpálvázatra mintegy 20 ezer pengő. Élből mindenekelőtt a város íégitérképét kellene elkészíttetni. „2- A Mars-tér egyik részének bármily takarékos módon való kiköveztetése. Ha csupán 12 t^JÍfgyzetl?étert számítunk 9 pengőjével, ez 108.000 pengő. 3. A Valéria-tér és környékének kőveztetése 20.000 pengő. 4. A szőregi, csongrádi és röszkei utaknak a rtndes költségvetésben nem tervezett szakaszának rendbehozatala, hogy a szegedi piac minél nagyobb területek forgalmát vonzza magához. 200.000 pengő. 5. A Valé ria-téren és Mars-téren valamelyes ideiglenes fedett vásár megoldása 150.000 pengő. 6. A Tisza-pályaudvaron az exportrakodó megvalósítása. A Máv. jelenleg használaton kivül álló raktárainak adaptálása. Ez körülbelül 25.000 pengő kiadás, ezzel szemben már az idén nváron az exportőrök által fizetendő helybérekből jelentékeny bevétel várható. Erre külön fel kell hívnom az illetékesek figyelmét, mert előreláthatólag az idén igen nagy lesz a gyümölcstermés. Mult évben 17 vagon, 1931-ben 40, 1930-ban 70, 1929-ben 400. 1926ban 360 vagon volt. Ha megfelelő berendezkedésünk van. mesterségesen is növeljük exportunkat. az könnyűszerrel elérheti a 600 vagont, Szeged gazdasági életében nedig ez 1.5— 2 millió forgalmat jelentene. A legjövedelmezőbb befektetésnek tartom az njszegedi „száraz" strand megépítését. Ha a város a Bertalanoszlop vidékén ártézi mélyfúrást végeztetne (1000 méterig kb. 120 ezer pengő költséggel és 300 ezer pengőt forditana az ujszegedi park kibővítésére a Tisza partjáig, medencék építésére, az utak rendbehozatalára, esetleges épületek költségeire, bizonyosan kapna olyan magánajánlatot a további építkezésekre. Magántőke bevonásával lehetne itt gyógyfürdőt, melegvíz-medencéket, hidegvizgyógyintézetet, egyszóval elsőrendű idegenforgalmi vonzóerőt gyakorló intézményt teremteni, amely a tiszai stranddal és az ujszegedi parkkal egybekapcsolva, párját ritkítaná. 8. Eszerint még mindig maradna 450 ezer pengő. Ezt az összeget olyan feltétellel bocsájianám a központi egyetem épületének a felépítésére (a Templom-téren erre a célra rendelkezésre álló telkeken), hogy az állam ugyanilyen összeggel járuljon hozzá. Ezzel nemcsak a munkanélküliségen lendítenénk, nemcsak az ítélőtáblát elégítenénk ki, hanem a hasznos beruházásokra fordítható összeget is felemelnők 2 millióra. 9. Figyelmen kivül hagytam a Rendezőpályaudvar körül megkezdett városrendező és parkosító munkálatokat. Nem mintha ez városunk esztétikai képének javítása szempontjából nem volna elsőrendű kérdés, hanem csupán azért, mert erre fedezetet kell találnunk amugv is az inségmunkák keretén belül. — Ugyancsak kihagytam ebből a tervből a külső területeket.— fejeződik be Kogutowitz professzor nyilatkozata—. mert az általam javasolt tervezet végrehajtása esetén a költségvetésnek főként, az út javításokra és útépítésekre szolgáló tételei fokozottabb mértékben fordíthatók ezekre a célokra. Tonelli Sándor kereskedelmi és iparkamarai főtitkár véleménye szerint az úgynevezett gázgyári pénzek felhasználása a dolog természeténél fogva adva van. A hárommillió pengős olcsó kölcsönt a városnak terhes rövidlejáratú tartozásainak rendezésére kell felhasználni, mig az 1,400.000 pengőt, amit a megváltás feiében kap, közmunkákra kell fordítani. Ilyen közmunkák között első helyen áll a nagyon rossz karban levő utak és terek kövezése, amivel a város tulajdonképen csak az utolsó esztendők kényszerű mulasztásait hozza helyre. — Mégsem szeretném azonban az egész pénzt erre a célra fordítani, — mondotta Tonelli —, mert a szociális szempont ma jobban, mint valaha, azt követeli, hogy a pénz sokfelé oszoljon mefj és nagyobb része ne menjen ki kőanyagért idegenbe, hanem a városban maradjon belőle minél több. Éppen ezért már néhány nap előtt felvetettem a gondolatot, amely sok helyütt tetszésre is talált, hogy az állam feles hozzá ¡árulásával épitsük meg a Templom-téren Rerrich Béla tervei szerint az egyetem központi épületét. Hozzávetőleges számítás szerint a költségek felezése esetén a város részéről mintegy 400.000 pengőre volna szűkség. A város feltétlenül nagyon jól járna vele, mert akár az egvetem, akár az ítélőtábla hurcolkodása is épület-átalakításokkal járna, amelvek szintén költséget emésztenének meg, anélkül, hogy a megoldás végleges volna. Igy ellenben biztositható volna az egyetem végleges elhelyezése és a kibővitendő tábla is visz-* szamehetne a saját épületébe s ami fő, tudnánk egy kis pénzt juttatni a sínylődő Iparok egész sorának. _ Modern kivitel, J könnyű kezelés, 1 ™ kényelmes fekvés. Készíti: Rubin József kárpitos, Szeged, Kossuth Lajos sngárut 8. Telefon 24—65. RUBIN fotelágy! AUDITIV LIRA MANIFESZTÂCIÔ Irta Berezeli A. Károly. Az uj művészet kialakulóban van. Az izmusok forradalma elhalkult, tiszrtult fonnák és stilusok haladnak a kibontakozás utján. A művészet legyőzte válságát, uj célkitűzések és formai lehetőségek termékenyítik a teremtő embert. A művészet kiheverte az individualizmus túlkapásait s má már szánté programszerűen fáradozik egy uj társadalmi ideológia megvalósításán. A modern tárgyilagosság uj jelszavakat ir a művészet lobogójára, a romanticizmus végkép leáldozott, hogy ©élszertt és konstruktív klasszicizmusnak adjon helyet. A mai ember beleszédült az elszemélytelenülés folyamatába, nem hisz saját erőinek egyetemes voltában s művészi tevékenysége közben sem kívánja egyéniségét százszázalékosan érvényesíteni. A mai ember elismeri a rajta kivűl álló dolgok törvényeit, behódol az egyetemes rendnek s masszív, szigorú formákat konstruál, hogy eleve elejét vegye teremtő önkénye anarchikus tobzódásának. Á szesíély, a játék, a hangulat csapongó individualizmusa helyett a mai művész újra fölfedezte a formát, M anyagszerűséget s nincs is más célja, minthogy diadalra Juttassa a törvények egyetemességét. Az individuális művé«« mindenben önmagát kultiválja, liberális és demokrata, tiszteli a szabadságot és a versenyt, forradalmár és ellensége a társadalomnak, ragaszkodik mindenhez, ami egyéniségére Jellemző, szereti a különcködést s kineveti a jámbort, akit megmerevített a morál, megveti a tömeget s hősökért rajong, heroikus tettek izgatják, szereta a patetikus stilust, kérkedik komplikáltságával; egyszóval minden erejével arra törekszik, hogy mások mellett és mások felett önmagát hangsúlyozza kl filozófiában társadalomban és művészetben. Ax individuális típus nyugtalan és izgága, élete szüntelen analízis és tüntetés a világ megsemmtsitően személytelen törvényed ellen. A kollektív tipns, mely a Jelek szerint kialakulóban van, mindennek ellenkezője. Érzi, hogy csak része és nem lényege a világnak, fölismeri a tárgyak rendjét s önmagára vonatkoztatja őket, fél jelentéktelenségéből és tömegekbe kívánkozik, hisz a társadalom missziójában s szivesen hódol be hatalmának. Nem láziad s vállalja a külső világ kényszerét. Nem bontja meg az anyagot, nem csiszolja, faragja kedve szerint, tabu-inak érzi a dolgok törvényeit s azon van, hogy formákat kényszerítsem önmagára. Uniformizálni kiván, mert érzi a világ szabályosságát, » fában tiszteli a faanyagot s aszerint alkot, a képen képszerű víziókkal igyekszik megbirkózni. Megbújik alkotásai mögött s ugy érzi, hogy a mfl több, mint a«, aki teremtette, szublimálódnl kiván egy egyetemes rendben és szeretettben, testvért akar fölfedezni az atomban és a csillagban, meg akar szabadulni önmaga kínzó és uszitó jelenlététől, univerzalismusra áhítozik, melyben ő olyan tényező, mint a többi, Hezlmmkalonalah nálunk a legolcsóbbak. Tessék; meggyőződni. ii$za km mi 8z»ppanflzlet mellett) |