Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-26 / 47. szám

II. 26 Illetőleg a román kormány elé Vegyes magyar-román bl-ottsdg alakul. A bizottság állandóan tanulmányozza majd a ké ország közötti áruforgalommal kapcsolatban Mmerülő ké-déssket és kezdeményező javaslatokat tesz ezek gy akorlati rendezésére. Rendkivail társulati ülés a színházban Vasárnap folytatták a tanácskozást a megoldás érdekében (A Délmagifarország munkatársától.) A színház társulata szombaton délben rendkívüli társulati gyűlést tartott. A gyűlésnek az élözménye az volt, hogy napokkal ezelőtt « társulat tagjainak egvrésze beadványt intézett a Szirt észegyesülethez, a konzorcium megalakítását sürgette és közölte az egyesülettel, hogy a gázsik folyósítása körül nehézségek merültek fel. A beadvány után tegnap Szegedre jött az egyesület alelnöke, Ballá Kálmán és ő vezette a szombati társulati gyűlést, amelyen a város részéről megjelent dr. Szekerke Lajos tb. főügyész. A gyűlés célja az volt, hogy a társulat megtárgyalja a jelenlegi helyzetből kivezető módozatokat. Balla Kálmán vázolta a színház helyzetét és több módot ajánlott a megoldásra. Ismertette Görög Sándor Igazgató koncessziója ügyében kiadott miniszteri leiratot, amely több feltétel teljesítéséhez köti a' Igazgató működési engedélyét. A társulat tagjai részéről többen felszólaltak. Többen a konzorcium <tzonnall megalakítását kérték, kérelmüket azzal indokolták, hogy a konzorcium megfelelő műsort tudna biztosítani és a tagok a bevételből arányosan részesülnének. Felszólalt Görög igazgató is, aki ellenezte a konzorcium tervét. Ehelyett azt javasolta, hogy a város vegye át, természetesen minden anyagi felelősség nélkül, a színház anyagi ügyelnek ellenőrzését. Ebben az e«etMinden köhögésnek BlokmalJ a vége! B5 ben a társulat tagjai szintén arányosan részesedhetnének a bevételből. Dr. Szekcrke Lajos tb. főügyész kijelentette, hogy a felmerült javaslatokat megbeszéli a polgármesterrel és közölte, hogv a konzorciumos megoldás a polgármesternek nem rokonszenves. A társulati gyűlést délután két órakor, a dé'utáni előadásra való tekintettel, felf/lgjesztették, vasárnap délelőtt pedig folytatják. A megbeszélés eredményével Baila Kálmán felkeresi majd a polgármestert és tárgyalni fog vele a Görög-féle javaslatról. Szombaton este a »Nászéjszaka« cimü operett előadása zongoraszó mellett pergett le a színházban. Beck Miklós karmester ült a zongora előtt és ő játszotta végig a kíséretet. A közönség meglepetten látta, hogy zenekar nincs és találgatta, hogy mi lehet az oka. A színészek igyekeztek játékukkal feledtetni a szokatlan zongorakhéritet. A zenekar távollétének okáról érdeklődtünk illetékes helyen, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a 9. honvédgyalogezred zenekara szombaton este azért nem játszott a színházban, miután a színház igazgatója fizetési kö telezettségének nem tesz e'eget. Görög igazgató a zenekar ügy éten a következőket mondotta: — Egy nappal sem vagyok hátralékban, épen ezért érthetetlennek tartom a zenebizottság azon határozatát, hogy ezentúl két naponkint előre kell fizetnem a dijakat Ezt a feltételt a mai nehéz viszonyok között nem lehet teljesíteni. L A TÖKÉLETES HASHAJTÓ J Sorozafés házkutatások Berlinben baloldali politikusoknál és a lapok nyomdáiban (Budapesti tudósítónk tele fon Mentése :> Ferlinből jelentik: Berlinben szombaton egész nap házkutatásokat tartottak baloldali személyekről és a lapok nyomdáiban. Többszá' mázsa- röpiratot fogláltak le. A »Vorwärts« nyomdájából negyven mázsa röpiratot vittek el. Baloldali körökben a tömeges házkutatás nagy nyugtalanságot keltett. ORAÉ EKSZER K>ÍÍynV modsl] atin S pengStfil, haekOtCk orvosi rrofoc letre ]«(?oloa6hbim, minden • eaakmiba t4?6 CforBan Claina»r^á KMoaey oooa 12. si&m jnt&nyoiea «5»< 1 (Gdzgy&r lrodftval Memben). Vendégségben Irta Móra Ferenc. III. (Nagy Péter már meglátogatja Srfiwerínberi Károly Lipót mecklenburgi herceget s arra kéri, hogy akasztasson fel valakit a kedveérrt, mert ő szeretné látni, hogy a müveit nemzetek hogy akasztanak. Mindjárt ki is szemeli a schwerini polgármestert, aki a nagyherceg diszparókáját viseli az ünnepi alkalomra. A vendég nagyon rossz néven veszi, mikor elmagyarázzák neki, hogy tíz ő kedveért nem lehet akasztást rendezni.) A cár meg se állt mérgében a Schlossburglg s ott is magára zárta a vendéglakosztfily ajtaját. Hiába küldözgettek érte követeket, nem engedett s?nkit magához. Sőt nz oroszaitól az ajtajához se lőhetett közel menni. — Az atyuska haragszik, — mondták fejcsóválva — és nem szabad hozzá bemenni, mert ilyenkor mg. F.béd táján a nagyhereeg a feleségét küldte szerencsét próbálni. Az oroszok mély hajlongássnl állták útját a ház úrnőjének. — Az atvuska alszik, barinn és llvenkor nem lehet hozzá bemenni, mert harap. A fejedelemasszony már nem éppen harapnivaló korban volt, de a kedve most harapósra fordult. Hat leánygyermekkel ajándékozta meg Károly Lipótot s azok még mind haiadonul di szitették az uralkodó házat. Most pedig minden kilátás elveszett arra. hogy * cár azok közül nézzen ki arát AlexeJ trónörökös számára. A nagyhercegnő fujt, mint az anyaoroszlán s a nagvherceg Indíttatva érezte magát államtanácsot rögtönözni az esti órákban. Az államtanács arra az álláspontra helyezkedett, hogv a törvény nagy dolog, de az állam üdve a legfőbb tőrvény. Az állam üdve a cár mecbékitését kivánja s ha a cár akasztást kíván, nkkor legyen akasztás. ügy eszelték ki, hogy a szép ünnepet mindenesetre megtartják, mert ha Mcröt sütnek és bort folyatnak, abból dkve'.'eo lesz egy kis veszekedés s aki a legveszekedősehb, az megérdemli a németrómai szent birodalom legmagasabb akasztófáját. A polgármester, akiből még alig állt ki a reszketés, különös kegyképpen kérte ki magának, hogy ő tartóztathassa le azt a dicső férfiút, akinek kötél általi halála megengeszteli a cárt és aranybetükkel vésetik márványba Klió által. A s'-ép ünnep természetesen tűzijátékkal kezdődött. Mielőtt a Petnis Magnns nevet a rakéták felirták volna a csillagok közé, a nagyherceg odaóvakodott a vendég ajtajához. Nem állta útját senki, az oroszok mind lementele népünnepelni, csak egy öreg szolga horkolt a küszöbre terített medvebőrön, azt a nagyherceg felrúgta. — Hol a felséges ur? — Ahol tetszik neki lenni. — Alszik? — Ha ugy tetszik neki. A nagyherceg megnyitotta az ajtót, de csak nem ment be. Gondolta, Jobb az ugy. ha klalnssza a cár a krapuláiát s reggel egyenesen az akasztásra lehet invitálni. A népünnepen a cár távolléte nem rontotta m»r» a lelkesedést. Fgyrészt csak a beavatottak tudtak róla. másrészt a kor divatja szerint a maga* urasárrok maskarába ÖÜőztek és álarcot viseltél?, amit minden »nvnllér usv hordott magával, mint most a csücskéért való zsebkendőt. A nép éltet'e kedves urait és rendelte a bort. nz udvari zenét tulkurjongatla az alattvalók öröme. Különösen, mikor a 1rmp:ónos kutvák hódoló felvonulására is sor került, ami annál iobbpn érvénve«W. mert erre az alkalomra a felső körönd fáklvllt eloHoffnfták. A l^mr'őnhordók cvönvörüen csóválták a farkukat eerész addig, míg valami elvetemedett ember — aUtrtianem a brandenburgi honmester bérelte fel — macskát nem hajított kőzélük. Fz aztán minden loln'itást kioltott a kutv.iszivekben: először nekiestek a macskának, azután egvmásnak s m'vel a jő példa ragadós, nemsokára az emberek is egymás haiátin voltak. A polgármesternek igazán nem volt nehéz dolga, legföljebb az ejtette gondba, hogy kit juttasson akasztófára a sok érdemes polgártárs közül. Szaladgált egyik dulakodó csoporttól a másikhoz, a hang után igazodott a sötétben, végre megállt ott, ahol legnagyobbnak ité'te az ordítást s meghagyta a fogdmegeknek, hogy azt füleljék le, aki legnehezebben adja meg magát, mert annak legnagyobb az érdeme A fogdmegek nagyot kurjantottak, arra szétszaladt az egész társaság, szoknya is suhant köztük, egy kalefnktor maradt ott, akinek zsákot dobtak a fejére és hurkot a derekára. Nagyot zuhant, mikor elrántották, valami mészároslegény lehetett a jámbor. Különben meg se mukkant s a polgármester megijedt, hogy hátIn már nem Is lehet elevenen fölakasztani Lehajolt hozzá s örömmel állapította meg, hogy a szive nem Is dobog, hanem kalapál s az Is megelégedéssel töltötte el, hogy olvan szaga van. mint a lopótóknek. amelyik borba Járatos. — Vigvétek a fenyitőházba, — parancsomra. — Fz otvnn részeg, hocrv ha szerencséje van, csak a mennvországhnn hídja meg, hogy hó1 ér törte ki a nvnkncsígáját. Rörrtön jelentette a nagyhercegnek. Rogy mlndpn rendben van. aztán kiadta az orrtrét a hóhérnak. Igvekezett feltüzelni az ambícióit arznl. hogv munkáiét a cár szemeláttára fogln végezni s mindezek után eltette magát másnapra. A sok Izrralom azonban nagvon elcslpájía a s"hverini polrr*r nasv felét s Ttgv neki adta maffát az álommk. hotrv regcol alig bTrt bele lelket verni «> nagyherceg k.imarása. — Hímar. hamar, mert nagyon nagy baj van — Micsoda T — Mn'd meefmondja azt őketvetmes-siS^B. — T*n elmarad az akasztás* — He esetleg még több Is lesz, minf kívánatos. Ugy megijedt a Polgármester, t\ogy alig kapkodott jnoirárn e^v kis öltöző ruhát, csak a paróká'-"> igazodott bele rendesen s esze nélkül szaladt az audienciára. A Schlossburgban nagv volt e zűrzavar, a nagvherceg hol a felé' fogva, hol - '-»zét tördelve ténfergett nz irószobájában.