Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-25 / 46. szám

II. zs Sálakra, estélyekrecsa* f* «•£•»ÜSŰSŰ"*VE9vM Poilák Testvéreknél Vay Kázmér jogerős büntetése: 1 évi fogház A Kurfa ítélete — Halasyl és Lilikét (elmentették Budapest, február 24. A Kúria háromnapi tárgyalás után ma délben hirdette ki az ítéletet Vay Kázmér és társainak büniigyében. Vayt a törvényszék felmentette az ellene emelt vád alól, a tábla megvesztegetés cimén egyévi fogházbüntetésre itélte. Ugyancsak elítélte a tábla Halasy Gézát is, akit a törvényszék szintén felmentett. Halasy tizhónapi fogházbüntetést kapott. A Kúria bűnösnek mondotta ki Vay Kázmért és Klauschek Rezsőt megvesztegetés vétségében és ezért Vayt egyévi, Klauschek Rezsőt pedig nyolchónapi fogházbüntetésre itélte. Halasy Gézát és Littke Kázmért azonban a Kúria jogerősen felmentette. — Vay Kázmér — mondja az itélet indokolása — öt esztendőn keresztül bebizonyithatóan, mintegy 10-20 ezer pengőre rugó összeget fogadott el Halasy Gézától. Ugyanigy Klauschek Rezső is, aki viszont Littke Kázmértól fogadott el pénzt. Ugv Vay Kázmér, mint Klauschek Rezső köztisztviselők voltak, velük szemben tehát azt kellett vizsgálni, hogy eljárásuk összefüggésben van-e köztisztviselői mivoltukkal és funkciójukkal. A Kúriának az a meggyőződése, hogy ez az összefüggés Igenis fennáll. - A Kúria megállapítja, hogy sem Vay Kázmérnál, sem Klauschek Rezsőnél nem lehet megállapítani a hivatali kötelességszegést és mulasztást. Szolgálati rend szempontjából lehet kifogásolni működésüket, de büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményt nem lehet ebből a szempontból látni. Ezért csak megvesztegetésben lehetett őket bűnösnek kimondani. Miután Halasy Géza és Littke Kázmér megvesztegesse re*n köztisztviselői kötelességszegésre irányult, őket fel kellett menteni. Vay cselekménye érdemel szigorúbb elbírálást. 18-20.000 pengő évi legális jövedelemmel rendelkező emberről van szó, akt magas állásban volt, fontos osztályt vezetett és minden különösebb szükség nélkül mégis ajándékokat fogadott el. A magas álláshoz fűződő bizalmat ezzel olyan súlyosan sértette meg, hogy a legsúlyosabb megítélést érdemli. 1 RUBIN fotelágy! Készíti: Rubin József kárpitos, Szeged, Kossuth 219 _ Modern kivitel, könnyű kezelés, ^ kényelmes fekvés. Készíti: Rubin József kárpitos, Szeged, Kossuth Lajos sngárut 8. Telefon 24—65. 1 Hétfőn hirdetik ki az Ítéletet Littkéné bllnperében Az ügyész súlyos büntetést, a védő a délutáni tárgyaláson felmentési kéri Budapest, február 24. Littke Kálmánná büniigyében dr. Boronkay István ügyész pénteíken reggel vádbeszédet mondott. Eeszédében részletesen foglalkozott a tragédia három főszereplőjével: Ruttkaynéval, Ruttkayval és Llttfiénével. Az ügyész a tragédia lefolyását vádbeszédében a következőképen állapította meg: Ruttkay azzal távozott el hazulról, hogy Littkénével a szakítást keresztül viszi. Littkénéii él hosszabb ideig tartózkodott és amikor távozni akart, Littkéné a szalonajtóból visszahívta azzal, hogy ne menjen el kisirt szemmel, várjon addig, ameddig arcát vizesruhával letörli. Az asszony vizesruhát hozott a fürdőszobából és ebben a pillanatban Ruttkay összeesett. Nem kétséges, hogy valaminek történnie kellett. Ruttkay fel volt öltözve, indulni akart, nem valószínű, hogy hirtelen eszébe jutott, hogy agyonlövi magát. Az ügyész ezután arról beszélt, hogy Ruttkaynak nem voltak olyan okai, amelyek miatt öngyilkosságot kellett volna elkövetnie. — Allitom és bizonyítom — folytatta az dgvész —, hogy a vádlottban megérlelődött a gondolat, hogy Ruttkay családi boldogságát minden körülménvek között meg fogja akadályozni. A szándékos emberölés büntette bizonyítva van. Ruttkay nem lett öngyilkos. Nem előre megfontolt szándékú gyilkosságról vari szó, hanem abhan a lelkiállapotban bekövetkezett cselekményről, amelyben a vádlott mályos büntetést kell maga után vonnia. A vádbeszéd befejezése után a tanács kivonult. Littkéné ezt mondotta: — Hála istennek, véget ért már ez is. Barátnői hozzásiettek és vele együtt távozni készültek. A folyosón azonban százakra menő tömeg várakozott reggel óta és be akart jutni a terembe. Littkéné az egyik oldalsó ajtón távozott el a teremből, ahová azután beözönlött a folyosó népe. Délután 4 órakor folytatták a főtárgyalást. Dr. Balog N. Imre, Littkéné védője mondott beszédet. — Tévedések csúsztak a vádba — mondotta —, amelyek kezdetben talán nem voltak teljesen megokolatlanok, de ezeket már a vizsgálóbírói eljárás túlnyomórészt eltüntette. Az orvosszakértő, a fegyverszakértő, a katonai bizottság véleménye és Ruttkay búcsúzó cédulája elég bizonyíték, hogy öngyilkosság történt. A tudomány kétféle öngyilkossági típust ismer: egoista és altruista öngyilkosságot. Ruttkay öngyilkossága altruista öngyilkosság. Egyik oka a nyomasztó gazdasági helyzet, a másik az a lelki probléma, amely nem kevésbé súlyosan nehezedett rá. Ezután a zárt tárgyaláson ismertetett szerelmes levélről beszélt, amelyet tiz hónappal a halál előtt irt és amely nagy szenvedélyről tanúskodik. Ruttkay rabja volt szenvedélyének és nem látta meg, amit meg kellett látnia. A védő ezután Littkéné védekezésével foglalkozott, aki kihallgatásakor nem akart ter helően vallani Ruttkayra. Mikor a védő Littkénének azt a levelét említi, amelyen olyasmit ír: »legjobb volna már örökre aludni«, Olcsó sertés zslger és fejlábfélék! Már a húsvéti sonkasüldők vágásából fiatal fej-!áb, zsiger és bőrös karajok kerülnek eladásra SZOmhaíQn és vasárnap Littkéné idegesen babrált retiküljén és hirtelen felirt egy-két szót. A védő ezután igy folytatta: — A két sors — két tragédia. Nem mondom, hogy ez az a tiszta szerelem, amelyet a vallás hirdet. Való, hogy a zavartalan családi boldogság szebb ennél. De ezt is az élet csinálja. Akt beleszeret egy feleséges férfibe, azt még nem lehet bestiának és cédának nevezni. A vádlottnak egy bűne van — fejezte be beszédét -, az, hogy szeretett, szeretett és szeretett. Felmentését kéri. Ezzel a főtárgyalás befejeződött. Az elnök kihirdette, hogy a bíróság hétfőn délelőtt 11 órakor hirdeti kl az Ítéletet. Szeged: a hivatalnok és parasztváros, ahol igazán nagy vagyonok nincsenek Dr. Tonelli Sándor előadása Szeged gazdasági helyzetéről. (A Délmagyarország munkatársátóL) Az Alföldkutató Bizottság és a Mérnökegylet előadássorozatában tegnap délután dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár tartott előadást Szeged gazdasági helyzetéről. A kép, amelyet a főtitkár érdekes előadásában megrajzolt, nem volt kedvező. Azt a jelentőségét, mellyel Szeged a múltban, mint az Alföld déli részének legnagyobb tároló állomása bírt, a város a mult század közepétől kezdve, mióta a közlekedési hálózat kiépült, fokozatosan elvesztette, viszont* néhány vállalattól eltekintve, a nagyipari alapitások elkerülték Szegedet, mert ugy üzemi anyagok, mint nyersanyagok szempontjából Szeged nagyon kedvezőtlenül fekszik. Az előadó szerint az államvasuti rendszer létjogosultságának erkölcsi alapját éppen az adja meg, hogy kiegvenlitheti a távolsági helyzetből folyó különbségeket és egvenlő előfeltételeket teremt a termelés tekintetében. Ezért Szegednek arra kell törekedni, hogy a mai abnormisan magas széntarifákat leszállítsák. Áttérve a város gazdasági struktúrájára, dr. Tonelli Szegedet hivatalnok- és parasztvárosnak jellemezte, amely osztályok mellett számánál fogva még a kézműiparnak van nagvohb jelentősége. Karakterisztikuma Szegednek, hogy itt igazán naiv vagyonok nincsenek és a nagvobb kereskedelmi és ipari vállalatokat úgyszólván az uíjainkon meg lehet számolni. Bemutatta Tonelli a városi mérnökség által készített térképet, amelyen a működésben levő és üzemen kívül helvezett iparvállalatok vannak fél tüntetve. Ez a térkén a szegedi ipari települések teljes rendszertelenségét mutatja és ezen a közeli években változás nem is remélhető, mert ha keletkeznek is uj vállalatok, csak a dolos természetéből folvólag a meslevő és üresen álló gyárépületekben fognak elhelyezkedni. A kereskedelem szemnontjából dr. Tonelli Sándor szükségesnek ielezte a gyümölcs számára exportpiac létesítését és felvetette azt a gondolatot, hogv a város a rókusi tó feltöltött telkeit, amelveknek beépítése nem valószínű, kiállítási területnek tartsa fenn. A megjelentek nagy érdeklődéssel és sűrű tapsokkal fogadták dr. Tonelli Sándor előadását. gr» Ribfzsár Gyula hentesnél Szentayöray ucca 4—6. Telefon 32—32.. TELEFON REWOEIESRE házhoz küldi színházjegyét a DELMAQVARORSZAQ kiadóhivatala ©sít BOR 1 1. 40 fillér. KlICSkánál. Kossuth Lajos sugárut 21. Perzsa szőnyegetveszek Ajánlatok „Szőnyeg" jeligére a kiadóhivatalba kéretnek. Bu