Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-24 / 45. szám

11. Egységes kereskedelmi front Irta Wímmer Fülöp Sokszor tapasztaltuk már mindazok, akik a legjobbnak vélt eélok elérésére a közélet po­rondján küzdünk, hogy ügyesen felvetett el­szavak ezen küzdelem közepette mily döntő szerepet játszanak. Még akkor is. ha a jelszó mögött tulajdonképen komoly elérendő cél fel nem található, hanem az legtöbbször csak sze­mélyes aspirációkat takargat. Meggyőződésem szerint a fenti »kidobott« jelszóval is igy állunk csak, amennyiben ezen hangzatos jelszóval a Szegedi Lloyd-Társulat, a Szegedi Kereskedők Szövetsége és a Szegedi Kereskedők Egyesületének fúzióját kívánják propagá'ni és elérni azok, akik jól meggondolt tényleges céljukkal elő­állón! nem kívánnak. Sajnálatos körülmény, hogy a szóbanforgó akcióhoz nem kisebb férfiút, mint Sándor Pált hívták segítő közreműködésre, aki az egész or­szág kereskedőviszonyait jól ismeri ugyan de evidensen nem ismeri kellőképen azt, hogy az általa — kívánságra — ajánlott »egységes ke­reskedelmi front« éppen itt Szegeden mit je­lent. Egyrészt egy többé-kevésbé szoros fúziót a Kereskedők Szövetsége és a Lloyd között, ami annyiban teljesen fölösleges mivel a szö­vetség tagjainak tulnagv része Lloyd-tag. mig a Kereskedők Egyesületének több száz tagja feltétlenül megköszönné, ha akármily kedvez­ményes árban klubtagoknak hívnák őket a Lloydba, azon biztos feltevésben és tudatban, hogy amikor érdekeik megvédéséről van szó, ők minden fúzió nélkül a Lloyd-Társulat leg­erélyesebb és legmesszebbmenő védelmére szá­míthatnak amúgy is. Ne játszunk hát jelszavakkal, amelyek tu­lajdonképení jellege ez e:etben ígv világosan kézen fekszik, hanem térjünk át mindjárt nyíl­tan arra a kérdésre amelv minte'^y háttérben maradt: a Lloyd elnöki pozíciójára. Erre nézve én egy nekem nyújtott alkalom­mal azt az álláspontot foglaltam el, hogv a sze­gedi kereskedői vfág kétségtelenül teljesen ki­elésitő módon rendelkezik olv férfiakkal, akik a vezető kereskedői pozíciókat betölteni hi­vatva vannak, ugy, hogy ezen tiszteletbeli, ve­zető állások halmozása nemcsak helytelen, de az illető képviseletekre nézve egyenesen ártal­mas, amennyiben egyik-másik hivatott férfiú csak: azért szenved mellőzést, mivefl a másik egyszerre két széken kiván ülni. Amilyen könnyű volna ily módon a Lloyd elnöki állását teljesen megfelelő módon be­tölteni. egy nehézség mutatkozik abban, hogy mindkét férfiú, aki a Llovdot most már hosz­szahb idő óta teljesen megfelelő, kifogástalan módon vezeti és az összes Llovd-tagok teljes szimpátiáját kiérdemelte, többé-kevésbé indo­kolatlan azon állásponton van, hogv ha a mási­kat elnökül megválasztják és őt így preferál­ják, otthagyja a Lloydot és visszavonul. Ez pedig a Llovd-Társulatnak egyrészt hátránya volna, másrészt igazságtalanság az illetővel szemben Ezért proponáltam én az utolsó választmányi ülésen, hogy ahelyett, hogy egy elnököt válasz­szunk a Lloyd élére, válasszunk két társelnö­köt. amely módon a kérdés meggyőződésem szerint nemcsak legmegfelelőbb módon, de min­den szempontból kielégítően meg volna oldva és egyenesen rosszakaratúnak és célzatosnak jelentem ki azokat a nyilatkozatokat, amelyek a gyűlésen ez ellen tétetlek, hogy tudniillik (A Délmcigyarország munkatársától.) Két esz­tendővel ezelőtt, a dorozsma-forráskuti ország­úton halva találták Szabó Pál dorozsmai gaz­dálkodót. A nyomozás során először arra gon­doltak, hogy Szabó Pált autó gázolta halálra, rövidesen azonban letartóztatták szándékos em­berölés bűntettének vádiával Cslkcs Antal gaz­dálkodót. A nyomozás szerint Csíkos együtt kártyázott a Sándor-féle kocsmában Szabó Pállal. A kár­tyaszerencse Szabónak kedvezett, ami miatt Csikós megharagudott. A hazafelé siető Szabó után ment, az uton megtámadta és addig üt­legelte, mlg meg nem halt. A szegedi törvényszék előtt megtartott fő­tárgyaláson Csíkos tagadta bűnösségét. A bíró­ság mintegy husz tanút hallgatott ki, de ezek ez valamely formális nehézségbe ütkörnék. Az a körülmény, hogy a Lloyd eddigi alap­szabályaiban ez nincs kimondva, a legcseké­lyebb akadályt sem képezheti, mert egy egy­szerű kérvényre szó nílkül jóváhagynak egy oly alapszabályt, amely a Lloyd vezetésére egy elnök, vagy két társelnök megválasztását állapítja meg. Mivel pedig ezen indítványom szavazás alá bocsátásánál egy kis hiba is történt, ezt az in­dítványt újból a Vezetőség és a t. Választmány szíves figyelmébe ajánlom, kérve, hogy egy legközelebbi választmányi ülésen ezt uiból elő­terjeszteni szíveskedjenek. A Lloyd belső békéje és feltétlenül legmeg­felelőbb továbbvezetése igy biztosan elérhető. vallomásából nem sikerült rábizonyítani Csi­kósra a gyilkosságot, ugy, hogy a törvényszék a vádlottat bizonyítékok hiányában felmentette a vád alól. Az ítélőtábla Kotvics-tanácsa már egyizben foglalkozott az üggyel. Akkor elrendelte a vtzs­gálat kiegészítését, amit le is folytattak. Csütörtökön tárgyalta a bíróság az ügyet. Ismertették az ujabb vizsgálat eredményét, amely rendkívül terhelő volt Csíkosra nézve. A tábla megsemmisítette a törvényszék fel­mentő Ítéletét és Csikóst bűnösnek mondta kl, 12 esztendei fegyházra itélte. Csíkos Antalt a bíróság azonnal letartóztatta. Az ítélet ellen Csíkos semmiségi panaszt je­lentett be a Kúriához. EhlUéné biinperében beiefeslék a bisionyiiásl •Pénteken ítélet? Budapest, február 23. Littkéné ügyében a csütörtöki tárgyaláson a bíróság kihallgatta a katonai vizsgálóbizottság agjait. Az első tanú Máthé Török Gyula testőrőrnagy volt. Elmond­ta, hogy parancsot kapott arra, hogy a katonai vizsgálóbizottsággal együtt szálljon ki a hely­színre. Az őrnagv azt vallotta, hogv a hely­színre érve az volt a benyomása, hogy Ruttkav öngyilkosságot követett el. Kijelenti, hogy a katonai vizsgálóbizottság tagjait. Az első tanú ról szóló része csak véleménynyilvánítás volt és nem a tények lerögzítése. Ulain Károly őrnagy arról tett vallomást, hogy egy alkalommal együtt volt Litlkénével a Kovacsevics-étteremben. Az őrnagy kijelenti, hogy közte és Littkéné között csupán tisztes­séges viszony volt. Herczka Ferenc építési vállalkozó a Kelter­étteremben tett politikai kijelentésekre vonatkozólag kijelentette, hogy Rultkay tény­leg emlegette az 1918-as idők közeledtét, amin ott mindenki csodálkozott. A következő tanú vitéz Arady István ezredes, a koronaőrség parancsnoka volt, akt a Littké­né lakására kiszálló katonai bizottságot ve­zette. Somkuthy tábornok parancsára ment Littkéné lakására. A lakásban látta, hogy a kö­rülmények nem egészen tiszták. A véleménye azonban az volt, hogy öngyilkosság történt, ezt főképpen abból a hélvzetből állapította meg, ahogyan Ruttkavt a földönfekve találta. Rutt­kay családi és pénzügvi bajairól ott a helyszí­nen. Littkénétől értesült. A százados ő előtte, parancsnoka előtt asszonyi ügyeit másképpen állította be. Az ezredes ezután elmondta, hogv Littkéné részletesen elmesélte az öngyilkosság lefolyását. Komáromi Endre vámtiszt is a Kelter-féle vendéglőben tett politikai kijelentésre vonat­kozólag tett vallomást. Több tanú kihallgatása után Ruttknyné bátyja, dr. Hónál Károly állott a bíróság elé. Azt vallja, hogy nővére azt mondotta neki hogy férje figyelmeztette, ne járjon Littkéné lakása előtt, mert az asszony lelövi őt. Ruttkayné, ami­kor meghallotta a tragédiát, ezt kiáltotta: — Jézus Mária! Csak nem lőtte le az asz­szony?! Kijelenti a tanú, hogy Ruttkav felesége tett olyan kijelentést, amelyből öngyilkosságra le­hetett volna következtetni. Több irat ismertetése után az írásszakértők jelentését olvasták fel. Az elnök megállapí­totta. hogy a Littkéné íróasztalán talált és Rutt­kay által írt levelek egyike nem Littkénénél íródott. A koronaőrség hivatalos jelentését is­mertetik ezután, amely Ruttkav Gábor száza­dos illetményéről számol be. Zárt tárgyalást rendelt el ezután a törvényszék, amelyen két levelet ismerteltek. A zárt tárgyalás után szü­net következett, majd a tárgvalás megnyitása után Komáromv Endre tanú lépett az emel­vény elé és egyes kérdésekre vonatkozóan tett pótlólag vallomást. Az elnök ezután Littkének adott fel néhány kérdést lakásának fürdőszo­bájával kapcsolatban. Ezek után befejezte a bizonyítást Az ügyész indítványozta, hogy Littkénének Ruttkay Gábor összeesésére vonatkozó ellent­mondó vallomását ismertessék, továbbá ismer­tessék Littkéné tartásdíjának megszüntetése iránt folyamatba-tett per iratait. Kérte ezenkí­vül az ügyész több tanú kihallgatását. Ezután a védő állott fel és kért« az ügyész indítványának elutasítását. Beszédében utalt Littkéné édesatyjára, ekkor Littkéné szeméhen könnyek jelentek meg, de gyorsan erőt vett magán és a védő beszédére figvelt. A védő bi­zonvitani kívánja, hogy Ruttkav Gábor ke­zéből egy alkalommal egv női kéz vette ki a fegvvert. amikor színién öngyilkos akart lenni. Félórás tanácskozás után hirdette ki Szemák tanácselnök, hogy a törvényszék az összes bi­zonyítási indítványt elutasította. Pénteken dél­előtt sor kerül a perbeszédekre és esetleg már ítéletet is hirdet a bíróság. 12 évi fegyházra ifélfek a dorozsmai gazdái, aki kártyázás uíán agyonverte nyertes partnerét Minden városban és minden faluban tudják, hogy milyen kellemes és előnyös megszállni Budapesten» Bristol Szállóban. Előzékeny kiszolgálás. Kellemesen fűtött szoba. Kitűnő ellátás. Naponként és személyenként 12- P-ért.

Next

/
Thumbnails
Contents